• allergia
• bőr
• ekcéma

Atópiás dermatitis ekcéma okai kezelése és jelentése

Az „ekcéma” kifejezés a „felforr”, „kitör” jelentésű görög szóból ered. Ez természetesen arra utal ahogy a bőrön megjelenik a kiütés, de jól illik arra a forrongó, heves vitára is, amely e bőrbaj körül zajlik. Nincs még egy allergiás betegség, amely ennyi vitát váltott volna ki – már maga az is nyitott kérdés, hogy az allergiának egyáltalán van-e hozzá köze. Mivel ezek a véleménykülönbségek közvetlenül érintik az atópiás ekcéma kezelését, nem árt valamelyest megérteni őket, különösen ha a családban valaki ekcémás.

A véleménykülönbségek már ott kezdődnek, hogy mi is okozza az atópiás ekcémát

Amiben mindenki egyetért: a száraz bőrnek alapvető szerepe van benne. Az atópiás ekcémá­ban szenvedőknek száraz a bőre, és nemcsak az érintett tájékon, hanem máshol is, olykor az egész testfelületen. A bőrsejtek a többi sejtnél rosszabb hatásfokkal képesek megtartani a vizet.

Ugyancsak mindenki egyetért abban, hogy bőrgyulladás is fellép, amit az immunrendszer in­dít el. Ám abban, hogy mi a gyulladás kiváltó oka, az atópiás ekcéma szakértői – bőrgyógyászok, allergológusok és gyermekgyógyászok – között már óriásiak a véleménykülönbségek.

Figyelembe véve, hogy az atópiás ekcémás be­tegek atópiások – azaz hajlamosak az allergiára -, s hogy többségük szervezetében hatalmas mennyiségben termelődik és kering a vérben az allergiás reakciót okozó antitest, az IgE, ésszerű ma­gyarázatnak tűnik, hogy a gyulladást egy idegen anyagra adott allergiás reakció indítja el. A kö­zönséges allergénekre, pl. házipor-atkára végzett bőrpróbák is nagyrészt pozitív ered­ményt mutatnak.

Szavak és jelentések

Az ekcéma nem önálló betegség. A kifejezés egy bizonyos típusú vöröses kiütésre vonatkozik, melynek számos kiváltó oka lehet. Azt a típusát, mely allergiás hajlamú (atópiás) egyéneknél jelentkezik, atópiás ekcémának vagy atópiás dermatitisnek nevezik.

A dermatitis egyszerűen bőrgyulladás. Az orvosok többsége az ekcéma szinonimájának tekinti, de vannak, akik némileg tágabban értelmezik.

Ám kiderült, hogy ezek között sok az ún. álpozitív eredmény – más módszerrel végzett vizsgála­tok alapján ugyanis kiderült, hogy a szóban forgó allergénnek valójában nincs szerepe a bőrtünetek előidézésében. Ennek alapján az ekcémával fog­lalkozó specialisták – főleg a bőrgyógyászok – arra jutottak, hogy az allergiás reakcióknak sem az atópiás ekcéma kiváltásához, sem annak fenntar­tásához nem lehet túl sok köze.

Véleményük szerint az atópiás ekcéma alapve­tő oka a száraz bőr és a hibásan működő immun­rendszer, nem pedig allergiás reakció. Úgy vélik, hogy az atópiás ekcémásoknál a pozitív bőrpró­bák mindegyike álpozitív – vagyis az eredmény a betegségfolyamat szempontjából irreleváns.

A pozitív bőrpróba, mint mondják, csak azt jelzi, hogy az atópiás ekcémások bőre igen érzé­keny, s nem azt, hogy a szóban forgó allergén bármi módon kiváltó oka lenne a betegségnek.

Mi az immunszenzitivitás?

Az allergológusok általában más véleményen vannak, ám álláspontjuk messze nem egységes. A dolgokat tovább bonyolítja, hogy a legújabb allergológiai kutatások szerint az atópiás ekcémá­nál nem szükségképpen allergiáról, hanem immunszenzitivitásról van szó. Míg az atópiás ekcémások egy részénél valódi allergiás reakció figyelhető meg, másoknál valamilyen egyéb típusú immunreakció zajlik, sőt a kettő akár együtt is előfordulhat.

Az allergéneket közvetlenül a szervezetbe jut­tató terheléses vizsgálatok feltártak né­hány olyan tényezőt, amelyek előidézhetnek ilyen érzékenységi reakciókat:

• A tehéntej vagy más élelmiszer – különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. Fontos tudni, hogy az élelmiszerre adott re­akció csak később, a fogyasztás után néhány órával lép fel.
• A házipor-atka, a pollen, a penész.
• A macska, a kutya, a nyúl és az egyéb bun­dás háziállatok.

Az ekcémás tüneteket kiváltó allergének vagy a levegőn keresztül vagy pedig közvetlen érintke­zéssel jutnak a bőrre. A kiütés általában a fedet­len bőrfelületeken jelentkezik, de néha csak a bőr legérzékenyebb részeit – pl. a szemhéjat érinti.

A következő lépés

Bármi is okozza az atópiás ekcémát, szinte elvi­selhetetlen viszketéssel jár, ahogy azt minden ek­cémában szenvedő jól tudja. A viszketés óhatat­lanul vakarózást von maga után, és ez a legfőbb oka annak, hogy az ekcéma láthatóvá válik. Ha nem nyúlunk hozzá, az ekcéma nem Jobban be”, bár kivörösödés előfordulhat, s vannak más jelleg­zetes szövettani elváltozások is.

Ha azonban be­lobban, a bőr azon a helyen többé már nem az a hatékony védőréteg, amely jól elhatárolja a külvilágot a szervezettől. Átjárhatóbbá válik, hamarabb elveszíti természetes nedvességtartal­mát, ettől pedig még szárazabb lesz. Az allergé­nek és ingerlő hatású anyagok sokkal könnyeb­ben áthatolnak rajta, és súlyosbítják a gyulladást.

És van még valami, ami tovább súlyosbítja a helyzetet: ha az atópiás ekcéma állandósul, az immunrendszer IgE antitesteket kezd termelni a szervezet saját fehérjéi – különösen a bőrsejtek­ben lévő fehérjék – ellen. Ez adhat magyarázatot arra, miért válhat az atópiás ekcéma olyan sú­lyossá és nehezen kezelhetővé.

Az atópiás ekcéma intenzitása folyamatosan változik, sokszor a különböző testrészeken a kiütés különböző fázisai figyelhetők meg:

• A kiütés eleinte vörös és többnyire száraz, nem nagyon látványos. Ebben a korai stádiumban kevés a látható tünet, ám a viszketés annál elviselhetetlenebb. Olykor nedvezik is, víztiszta váladék szivárog belőle.
• Olykor az első fázis kifejezettebb, apró vörös dudorok vagy hólyagocskák sűrű telepei alkotják. A kézen ezek néha jóval nagyobb hólyagokká olvadnak össze.
• Fertőzés hatására a kiütés megváltozik.
• Idővel a bőr megvastagszik, halványabbá és pikkelyessé válik. Elszarusodott foltok jelenhetnek meg rajta (ezt lichennek hívják), különösen, ha állandó vakarásnak, dörzsölődésnek van kitéve. Ez már idült ekcéma.
• Az érintett bőrfelület színe maradandóan eltérhet a környező egészséges bőrétől – világosabb vagy sötétebb maradhat.

Fertőzések – a másik ördögi kör

Amikor az ekcéma belobban, és a bőr védtelenné válik, gyak­ran okoznak problémát a fertőzések. A bajok forrása rendsze­rint a Staphylococcus aureus nevű baktérium, az ótvar (impetigo) előidézője. Ez a kórokozó az ekcémás bőrben telepszik meg, és bő, gennyes váladékozást vált ki, ami miatt aranysárgás bevo­nat képződik az érintett bőrfelületen.

A Staphylococcus aureus egy olyan fehérjét termel, mely az immunrendszert még hevesebb válaszreakcióra készteti, ám sajnos ez sem elég a baktérium hatástalanítására, viszont annál inkább súlyosbítja a bőrgyulladást. A helyzetet tovább rontja, hogy az atópiás ekcémában szenvedők közül sokak szervezeté­ben megindul az IgE antitestek termelése a Staphylococcus aureus toxinjai ellen.

Ugyancsak probléma az atópiás ekcémánál a gombafertőzés, melyet a bőrön elszaporodó élesztő-, ill. penészgom­bák idéznek elő. Ezekre érzékenységi reakciók is felléphetnek.

Az irritáció és a stressz

Az atópiás ekcémában szenvedők sokkal érzékenyebben rea­gálnak az olyan mindennapi bőrirritáló anyagokra, mint pl. a gyapjú, durvább szintetikus textíliák, szappan vagy a mosás után a ruhákban nyomokban visszamaradt mosószer. A bőrtü­neteket a klórozott vagy a kemény víz is súlyosbítja (uszodá­ban, strandon vagy otthon fürdővíz formájában).

A légszennyező anyagok egy része is szerepet játszhat az atópiás ekcémában. Német kutatók kimutatták, hogy több az ekcémás az olyan gyerekek között, akik forgalmas főútvo­nalak mellett laknak, vagy olyan lakásban, ahol a gáztűzhely­nek nincs megfelelő szellőzése. A modern háztartásokban gyakran jelen lévő formaldehidgőzök olykor az arcon és a kézen jelentkező ekcéma kiváltó okai le­hetnek.

Számos más tényező is irritálhatja a bőrt, és belobbanthatja az atópiás ekcémát:

• a hideg idő,
• a száraz levegő,
• a hosszú autózás,
• az erős verítékezés – az izzadságot át nem eresztő ruha, cipő ugyancsak problémát okozhat,
• a házipor-atkák, melyek irritáló hatásúak, ha nem is fel­tétlenül allergének,
• a dohányfüst,
• az oldószerek és más (munkahelyi) vegyszerek,
• gyümölcsök (főleg citrusfélék), zöldségek és olykor egyéb élelmiszerek megérintése – a krumplihámozásnál kelet­kező finom permet ekcémát okozhat az arcon.

Minden, ami fokozza a bőr vérellátását, súlyosbítja a viszke­tést:

• a meleg – pl. a forró fürdő, vagy túl meleg takaró,
• a düh, szorult helyzet, zavar,
• bármilyen forró ital,
• a kávé, a tea és az alkohol vízhajtó és bőrszárító hatásuk miatt,
• az ecet, a fűszeres ételek,
• a csokoládé, a szójaszósz, az élesztő, a narancslé, a paradi­csom és minden olyan élelmiszer, amelyben sok biogén amin van.

Különféle élettani folyamatok és egyéb betegségek is sú­lyosbíthatják az ekcémát:

• a fogzás (csecsemőknél),
• a megfázás és más vírusfertőzések,
• a nőknél a menstruációs ciklus bizonyos fázisai.

Sok ekcémás páciens tapasztalja, hogy bőrének állapota idegesség, stressz vagy (pl. orvosi vizsgálat előtti) szorongás ha­tására romlik. Más allergiás betegségekhez hasonlóan termé­szetesen az atópiás ekcéma sem pszichológiai eredetű, de kiala­kulása után súlyosbodásában a lelki tényezőknek is nagy a szerepe.

A kontakt érzékenység

Az atópiás ekcémában szenvedőknél kontakt dermatitis is kialakulhat – pl. nikkelre, parfümökre. Ennek koc­kázata mindig fennáll, ha rendszeresen használunk valamilyen krémet vagy kenőcsöt, különösen ha az illatanyagokat vagy la­nolint tartalmaz. Nemcsak a kozmetikumok, hanem a gyógy­ászati célból külsőleg alkalmazott készítmények esetében is fennáll ez a kockázat.

Akár az ekcémára felírt krémek – pl. hidratálok, szteroidok – is kiválthatnak olykor kontakt dermatitist. A krémek na­gyobb valószínűséggel tartalmaznak szenzibilizáló anyagokat, mint a kenőcsök. Nagynéha előfordul, hogy az érzékenységet egy olyan tartósító- vagy emulgeálószer váltja ki, amelyet álta­lánosan alkalmaznak a legkülönfélébb kenőcsökben és kré­mekben. Ez azt jelenti, hogy hiába próbálkozunk egyre újabb készítményekkel, nem tapasztalható javulás. A legkevésbé a vazelines szteroidszuszpenziók váltanak ki reakciókat.

Mivel a kontakt dermatitis okozta kiütés látszatra nem különbözik az atópiás ekcémától, ez az érzékenység korántsem nyilvánvaló – olyannak tűnik, mint a kezelésre nem javuló Ez az ötödik szempont váltotta ki a leghevesebb vitákat.

Krémek használata

Sok bőrgyógyász szerint az atópiás ekcéma kezelésére elégségesek a hidratáló és szteroidtartalmú krémek. Az allergiás érzékenységi reakciók – vagyis az alapvető okok – kutatása a legtöbb betegnél fölösleges, vagy a vizsgálatok több bajjal járnak, mint amennyi a pontos diagnózis haszna. Sőt a bőrgyógyászok egy részének az a véleménye, hogy az érzékenységi reakciók keresése valójában elhibázott, mert nem is ezek a fő okok.

Ha úgy gondoljuk, hogy problémánk ilyen jellegű, konzultáljunk orvosunkkal, aki elvégzi a megfelelő vizsgálatot: a gyanús krémet a test egyik felén, egy vele egyenértékű, de különböző terméket pedig a másikon fog kipróbálni. Az allergiateszt ugyancsak segíthet a kontakt érzékenység felismerésében. Más specialisták ezzel nem értenek egyet – ők úgy vélik, hogy az atópiás ekcémának igenis allergiás reakció áll a hátterében.

Pozitív eredmények?

Annyit elismernek, hogy sok az álpozitív eredmény, de véleményük szerint a valóban pozitív bőrpróbák aránya elég magas ahhoz, hogy érdemes legyen őket elvégezni. Ezek az orvosok az alapvető okok azonosítására és kiküszöbölésére törekszenek kivéve azoknál a betegeknél, akiknek csak nagyon enyhe az ekcémája. Ezen orvosok egy része ma allergiateszteket is alkalmaz. Kontakt dermatitisnél régóta bevált vizsgálati módszer, míg atópiás ekcéma széles körű ellenállásba ütközik.

Az atópiás ekcémánál és a kontakt dermatitisnél zajló immunreakciókat hagyományosan teljesen különbözőnek tartják – az előbbi gyors reakció, melyben lgE antitestek is részt vesznek (bőrpróbával felismerhető), az utóbbi sokkal lassabb, és immunsejtek vesznek részt benne (allergiateszttel mutatható ki).

A gyulladás csillapítása

Az atópiás ekcéma kezelésében a fő szerep a gyulladáscsökken­tő szteroidtartalmú krémeké. Sok mellékhatásuk van, de ha betartjuk a használati utasítást, nincs kockázatuk. A szteroidkészítményektől való túlzott tartózkodás oda vezet­het, hogy az ekcéma nem rendeződik, s emiatt hosszú távon még több szteroidra lehet szükség. Amikor az atópiás ekcémát a heveny fázisában szteroidos készítményekkel kezeljük, rend­kívül fontos, hogy ezt a teljes gyógyulásig tegyük – magyarán a látszatjavulásnál még ne hagyjuk abba a krémek alkalmazását.

A kátrány alapú kenőcsök gyulladásgátló hatása sokkal gyengébb, s elsősorban azokon a testfelületeken hasznosak, ahol megvastagodott a bőr. Régebben általánosan alkalmazták őket atópiás ekcémára, manapság azonban visszaszorultak, részben azért, mert elszínezik a ruhát és kellemetlen a szaguk. Olykor a bőrt is irritálják, és használatukat számos orvos koc­kázatosnak véli: szerintük rákkeltő anyagokat tartalmazhat­nak, amelyek bekerülhetnek a vérkeringésbe; mindenesetre az intenzív kutatások eddig még nem bizonyították ezeket az álláspontokat.

Esetenként antihisztamin-tablettákat is használnak, s bár ezek nem túl hatásosak az ekcémára, egyes adatok szerint csökkenthetik az asztma későbbi kialakulásának kockázatát.

Az erős gyógyszerek alkalmazásáról

Az atópiás ekcéma súlyos eseteiben erős gyógyszereket, pl. ciklosporint szoktak adni, amely elnyomja az immunreakci­ót. Ezeket szájon át kell bevenni, s a bőrön kívül a test más ré­szeire is hatással lehetnek. E készítmények alkalmazása kizáró­lag szigorú orvosi ellenőrzés mellett történhet. Hamarosan forgalomba kerül egy új immunválasz-csökkentő gyógyszer­nek, a tacrolimusnak olyan kiszerelése, amelyet külsőleg a be­teg bőrre is lehet alkalmazni.

Az óvatos napfürdőzés többnyire jótékony hatású. Az ekcémások egy részénél azonban a napozás inkább ront a bőr álla­potán. Csak körültekintő kísérletezéssel lehet eldönteni, hogy esetünkben mi a helyzet: fokozatosan növeljük a napozás idő­tartamát.

Az ultraibolya (UV-) sugarakkal történő orvosi kezelés ugyanolyan hatású, mint a napozás. Lehet, hogy az orvos ezt a terápiát írja elő, de házi kvarclámpával saját szakállunkra ne próbálkozzunk. Az ún. PUVA-kezelésnél egy psoralen nevű vegyületet adnak be tabletta formájában, vagy visznek fel a beteg bőrfelületre, ami fokozza az UV-sugarak hatását.

Szokjunk le a vakarózásról!

Az idült atópiás ekcémánál a vakarózás lényegi kérdés. Egészséges személyeken, mechanikus vakarógépekkel végzett kíséretek kimutatták, hogy a teljesen egészséges bőr is begyullad, ha állandó, intenzív vakarásnak van kitéve. Jelenleg nincs olyan erős szteroidos krém vagy kenőcs, ami a vakarózás káros hatásait ellensúlyozni tudná. Ám, ha sikerül megállnunk, hogy ne vakarózzunk, a bőr – gyógyszerek segítségével – begyógyulhat.

A „vakarózás” szót itt tág értelemben használjuk, beleértve a viszketés enyhítésének bármely módját (közvetlenül vagy ruhán keresztül, kézzel, csuklóval, állal, lábbal vagy bármely más testrésszel), a bőr megérintését vagy piszkálását, ágyneműhöz, bútorhoz vagy más személyhez való hozzádörzsölését, törülközővel, törlőruhával, hajkefével történő mechanikus ingerlését. Mindezek megszokott, öntudatlan cselekvésekké válhatnak, ha az atópiás ekcéma már több hónapja fennáll – vagyis egyszerűen észre se vesszük, milyen gyakran irritáljuk így vagy úgy a beteg bőrfelületet.

Sok ekcémás betegnél ez kiegészül egy másik, észrevétlenül kialakuló problémával – a viszketés nélküli vakarózással. Ez lehet egyszerűen rossz szokás, unalomra, stresszre, szorongásra adott pszichés reakció vagy családi gesztusrendszer része. Maga a vakarózás (bármilyen mechanikus ingerlés) is kiválthat viszketést, s kialakul a vakarás-viszketés-vakarás ördögi köre.

Hogyan küzdjük le a vakarózást?

A vakarózás leküzdésének első lépése (felnőtteknél és nagyobb gyerekeknél) egyszerű: meg kell figyelni, milyen gyakran vakarózunk. A londoni Chelsea-Westminster Kórházban a betegeket kis kézi számlálóberendezéssel látták el, és megkérték őket, hogy valahányszor vakaróznak, nyomják meg a készüléken lévő gombot. A betegek néhány napon belül – általában csodálkozva – konstatálták, milyen gyakran vakaróznak. Ennek a próbának az az értelme, hogy a betegekben tudatosítsa a vakarózási ingert, s hogy azonosíthassák azokat a tipikus helyzeteket, amelyek vakarózást váltanak ki. Ugyanezt az eredményt egy jegyzettömbbel felszerelkezve is elérhetjük.

Ha ez a tudatosítási folyamat sikeres volt, akkor ez már az első lépés ahhoz, hogy felhagyjunk a vakarózás káros szokásával. Ennek módszere a svéd dermatológus, Péter Norén által kifejlesztett eljárás, melyet „szokásváltásnak” neveznek. A legtöbb betegnél 2-4 hetet vesz igénybe, de hatása igen tartós.

Amikor észrevesszük, hogy vakarózni akarunk, mielőtt még az inger elhatalmasodna rajtunk, vegyünk erőt magunkon és csináljunk valamit a kezünkkel – pl. szorítsuk ökölbe, s közben lassan lélegezzünk mélyeket. Gondoljunk megnyugtató dol­gokra. A vakarózási kényszer ettől többnyire elmúlik. Ha még­sem, a viszketést úgy enyhítsük, hogy a bőrfelületet finoman megcsípjük, óvatosan belemélyesztjük a körmünket, vagy vé­kony rétegben egy kis hidratálókrémet kenünk rá.

Segítenek a relaxációs gyakorlatok

Mindez azt célozza, hogy a vakarózások számát napi tíz alá szorítsuk. Ennek elérésében nagyon sokat segíthetnek a külön­féle relaxációs gyakorlatok, stresszkezelési technikák, továbbá a hipnoterápia és az autogén tréning is – különösen, ha előszeretettel vakarózunk feszült helyzetekben.

Kisgyerekeknél a vakarózásra a szülőnek kell odafigyelnie

A legtöbb szülő nem is veszi észre, milyen gyakran vakarja-dörzsöli gyermeke az ekcémás területet – a csecsemők gyakran a kiságy oldalához dörgölőzve enyhítenek a viszketésen.

Ha a tudatosítás sikerült, a négy év feletti gyermekeket már általában meg lehet tanítani a fent leírt szokás váltó technikára. Kisebbeknél a szülőnek kell elvonnia a gyerek figyelmét pl. az­zal, hogy beszél hozzá, vagy játékod ad neki. Ha a gyermek ál­mában vakarózik, fel kell venni, s nagyon finoman távol tarta­ni a kezét a testétől. Kerülni kell az olyan szituációkat és tevékenységeket, amelyek vakarózásra ösztönözhetnek, illetve ezekre fel kell készülnünk. Például, amikor a kicsit öltöztetjük vagy vetkőztetjük, adjunk a kezébe valamit, hogy azzal legyen elfoglalva. Soha ne mondjuk, hogy „Ne vakarózz!”, mert ez hosszabb távon rendszerint ellenkező hatást vált ki.

A vakarózásról való leszoktatás első négy napján és éjszaká­ján a gyermeket egy percre sem szabad egyedül hagyni – min­dig legyen mellette valaki, aki a vakarózásról el tudja terelni a figyelmét, és ébren tud maradni. Szerencsére a gyerekek sok­kal gyorsabban levetkőzik ezt a szokást, mint a felnőttek.

A gyerek körmét mindig vágjuk rövidre, s reszelővel simít­suk le az élét, hogy ha véletlenül mégis vakarózna, ne sértse fel a bőrét. (Gyakran javasolják, hogy éjszakára húzzunk a gyerek kezére puha, egyujjas pamutkesztyűt, ám azzal is lehet vaka­rózni – marad tehát a gyermek állandó szemmel tartása. Ugyanez érvényes a pamut kezeslábasra is.)

A vakarózásellenes program csak akkor szolgálhatja ha­tékonyan a bőr gyógyulását, ha mellette folyamatosan gyógy­szeres kezelés is zajlik. Használjunk naponta kétszer megfelelő erősségű szteroidtartalmú krémet és mellette sok hidratáló készítményt.

Elmúlik?

A kisgyerekek az ekcémát általában kinövik. Azoknál, akiknél megmarad, a pubertáskorban várható jelentős mértékű javulás. Azonban a serdülőkorban eltűnő ekcéma később visszatérhet, úgyhogy továbbra is fokozott gondot kell fordítani a bőr ápolására.

Gyakran az atópiás ekcéma az allergiára való hajlam első jele. Ezért a szülőknek lépéseket kell tenniük a várható allergiák megelőzése vagy legalábbis mérséklése érdekében. Szerencse a bajban, hogy az atópiás ekcémához csak nagyon ritkán társulnak életveszélyes ételallergiák.

Azok, akiknek asztmájuk és atópiás ekcémájuk is van, gyakran azt tapasztalják, hogy amikor az egyik betegségük enyhül, a másik rosszabbodni kezd. E jelenségre egyelőre még nincs magyarázat.

A hidratálószerek használata

A hidratáló készítményeket két okból alkalmazzák: növelik a bőr nedvességtartalmát, valamint puhábbá és síkosabbá teszik. A bőr felületén vékony olajréteget képeznek, ami meggátolja, hogy nedvességtartalma elpárologjon. Ebből a szempontból a vazelin alapú készítmények a leghatékonyabbak: teljesen összefüggő vízhatlan réteget alkotnak. A krémektől eltérően vizet nem tartalmaznak. Bár a krémek nem képeznek olyan áthatolhatatlan réteget, ami megőrizné a bőr nedvességét, összetételüknél fogva maguk is gondoskodnak némi nedvességről, amelyet a bőr beszívhat.

A legfontosabb, hogy legyen valamilyen általunk kedvelt, kipróbált készítmény, és azt rendszeresen alkalmazzuk.

Hogyan enyhítsük?

A hidratálókat gézre is felvihetjük, amit azután éjszakára az érintett bőrfelület köré tekerünk, hogy enyhítse a viszketést – vagy használhatunk készen kapható „nedves kötéseket” (ezekről orvosunknál tájékozódjunk). Amíg a kötés fixen rögzített, hatékonyan véd az éjszakai kidörzsölődés, vakarás ellen is.

Kerüljünk minden folyékony állagú készítményt, ill. kozmetikumot, mert ezek irritálhatják a bőrt. A fürdőolajokat is körültekintően válasszuk meg – némelyikben alkohol van, ami ugyancsak szárító hatású.

E „kombinált eljárás” alkalmazásával, ahogy azt a Chelsea-Westminster Kórházban dolgozó dr. Christopher Bridgett és munkatársai nevezik, az ekcémát teljesen felszámolhatjuk, akkor is, ha évek óta fennáll, és számtalan különböző keze­lést és készítményt kipróbáltunk már. Ha ezt si­került elérnünk, az ekcémamentes állapotot fenntarthatjuk úgy, hogy gondosan figyeljük az ekcémára utaló bőrtüneteket, a viszketést, kivörösödést, bőrvastagodást s ilyen eset(ek)ben azonnal rövid kezelést alkalmazunk szteroid­készítményekkel.

Bőrápolás

Először is kerüljünk minden olyan anyagot, amelyről úgy gondoljuk, hogy irritálja a bőrün­ket. Mosáskor a gépen kétszer futtassuk le az öblítőprogramot, hogy a ruhákból kimenjen az összes mosószer. Van, aki mosópor helyett a mosógépbe reszelt babaszappant ajánl a mosás­hoz. Az új ruhákat mindig mossuk ki hordás előtt, hogy eltávolítsuk belőlük a gyári vegyszere­ket, pl. formaldehidet. A bőrünkkel közvetlenül érintkező ruhadarabok legyenek puha pamutból vagy selyemből. Ha az ekcéma a kezet érinti, kü­lönösen legyünk elővigyázatosak.

A víz egyaránt használhat és árthat az ekcé­mának

Ha ülőfürdőt veszünk, a bőrsejtek beszív­ják a vizet, ami segít helyreállítani a bőr nedves­ségtartalmát. Ám amikor kijövünk a kádból, és a bőr megszárad, a legkülső rétege összezsugoro­dik, és mikroszkopikus repedések keletkeznek rajta, amitől még kevésbé lesz „víztartó”, mint korábban. Ezért közvetlenül fürdés után törülkö­zővel finoman (csak részlegesen) itassuk fel a vi­zet a bőrünkről, hogy többé-kevésbé száraz le­gyen, majd rögtön kenjük be hidratálóval, hogy a bőr megőrizze a maradék nedvességet.

Mindenkinek segít?

Ez sokaknak javulást hoz, de korántsem min­denkinek. Egyeseknél többet ront a bőr állapotán az, hogy belőle az áztatás során kiázik a faggyú. De az is előfordul, hogy érzékenyek a vezetékes víz valamelyik összetevőjére – pl. a klórra vagy szennyező anyagokra. Olykor nem nyilvánvaló, hogy ez a rutinkezelés miért nem segít. Az ató­piás ekcéma kezelésében igen jártas angol bőr­gyógyászt, dr. Michael Tettenbornt idézzük: „Mi­re hozzám kerülnek, a gyerekek általában napi két ülőfürdőt vesznek.

Első dolgom, hogy közlöm a szülővel: kísérletképpen a gyereket csupán heti egy alkalommal fürdesse, egyébként nedves ru­hával törölgesse tisztára, és kenegesse hidratáló­krémmel. A gyerekek egy részénél ez használ.

A fertőzések leküzdése

Ha az ekcémás bőr elfertőződik, antibiotikumok­ra, gomba- és vírusellenes gyógyszerekre van szükség (hogy melyikre, az a fertőzés okától függ).

Ez különösen a herpesz esetében fontos: az ekcémás bőr herpeszvírussal való fertőződése életveszélyessé válhat. Kerüljük az érintkezést olyan személlyel, akinek ajakherpesze van! Ha nem akarunk antibiotikum-tablettákat szedni, beszéljünk orvosunkkal, van-e mód mupirocint tartalmazó antibakteriális kenőcs alkalmazására. Ez egy viszonylag új kezelési mód.

Kezelésre nem reagáló súlyos atópiás ekcéma oka lehet ki nem mutatott gombafertőzés. Egy vizsgálat kimutatta, hogy igen súlyos, a munka­képességet is befolyásoló ekcémával küszködő felnőttek egy részénél az itraconazollal történő tartós kezelés „csodákra” képes. (Ez a gyógyszer jelenleg a legszélesebb spektrumú gombaellenes készítmény.) Ugyanakkor antibiotikumok szedé­sére is szükség lehet.

Az idült kézekcéma előidézője egyes esetek­ben ugyanaz a fertőző gomba, amely a lábgombá­sodást okozza. Olykor csak a lábfej fertőzött, a kézen csak az ekcéma jelentkezik, gomba nél­kül – viszont a lábgomba kezelésével a kézen is elmúlnak a tünetek. A lábfej kontakt dermatitise ugyancsak kiválthat ilyen furcsa „szimpátiás” ek­cématüneteket a kézen.

Az allergének felismerése és távol tartása

Ha virágpor a felelős, az ekcéma a pollenidény­ben rendszerint súlyosbodik, az összefüggés tehát nyilvánvaló. Ezzel szemben a házipor-atkára ér­zékeny ekcémás betegek 75 százalékánál nem ennyire nyilvánvaló az ok, mert az allergén fo­lyamatosan éri őket.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyakori kiváltó okok közül van-e szerepe valamelyiknek, de bőrpróba elvégzésére nincs mód, kíséreljük meg elkerülni a gyanúba vett allergént, és figyel­jük a hatást. Mivel egy atópiás ekcémában szen­vedő gyermeknél nagy a kockázata a később kialakuló allergiás tüneteknek, ezeket az allergéneket amúgy sem árt távol tartani, különösen a poratkákat.

Vajon, ha sikerült azonosítani az allergéneket, van-e más megoldás, mint elkerülni őket? Saj­nos, a hagyományos immunterápia az atópiás ek­cémánál nem sokat ér – sőt még súlyosbíthatja is a bőrbajt. Egy természetgyógyászati módszer, az „enzimes deszenzibilizálás” viszont ál­lítólag jó eredménnyel alkalmazható atópiás ek­cémában.

Váratlan probléma

A nikkel és más fémek, ha sok van belőlük az elfogyasztott élelmiszerekben, az atópiás ekcémához hasonló tüneteket produkálhatnak az arra érzékenyeknél. Többnyire a könyökhajlat, a nyak külső fele, valamint a nemi szerv és a végbélnyílás körüli bőrfelület érintett. Fémérzékenységre utalhat a visszatérő kézekcéma is, különösen ha hólyagos kiütés formájában jelentkezik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.