• baba
• koraszülött
• születési súly

Koraszülött vagy kis születési súlyú csecsemő táplálása

Az anyaméhen kívüli táplálkozás meg­tanulása nem könnyű még a teljes idő­re született babának sem, akinek el kell sajátítania a mellből vagy cumisüvegből való szopás fogásait. A koraszülött csecse­mőknél a kihívás jóval nagyobb – minél fiatalabbak és kisebbek, annál nagyobb. A csak három vagy négy héttel korábban születettek általában rögtön a születés után tudnak szopni vagy cumisüvegből enni – de csak az apró finomságok elsa­játítása után.

Speciális táplálási igény?

A 36. hét előtt született babáknak azonban speciális a táplálko­zási igényük, amelyet a hagyományos táplálás nem elégít ki, és nemcsak azért, mert kisebbnek születtek, hanem mert nagyobb tempóban gyarapodnak, mint teljes időre született társaik, valamint azért, mert nem biztos, hogy hatékonyan képesek szopni, és/vagy lehet, hogy fej­letlen az emésztőrendszerük.

Egyrészről ezeknek a picurka babák­nak olyan táplálékra van szükségük, az se­gíti gyors gyarapodásukat, amely azokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyeket akkor kapnának, ha még mindig a méh­ben volnának. Másrészről ezeket a táp­anyagokat a lehető legkoncentráltabb formában kell kapniuk, mivel a kora­szülöttek és a kis születési súlyú babák egyszerre csak kis mennyiségű ételt ké­pesek befogadni – részben azért, mert a gyomruk nagyon kicsi, részben pedig azért, mert fejletlen emésztőrendsze­rük renyhe, így az étel áthaladása na­gyon lassú folyamat.

Nem tudnak még jól szopni

Mivel nem min­dig tudnak jól (vagy egyáltalán) szopni, ezért nem vagy legalábbis nem azonnal kaphatják az ételüket cumisüvegből vagy anyamellből. Szerencsére az anya­tej, a dúsított anyatej vagy a speciálisan tervezett tápszerek általában mindazt a tápanyagot tartalmazzák, amely a ko­raszülöttek növekedéséhez és gyarapodásához kell.

Egy koraszülött csecsemő szülője­ként tapasztalni fogjuk, hogy az etetés és a súlygyarapodás figyelemmel köve­tése az egyik legkimerítőbb teendő a gyerek kórházi ápolása során – mind az idő, mind az érzelmek vonatkozásában. Az újszülöttekkel foglalkozó orvosok és csecsemőgondozók mindent meg fognak tenni, amit csak tudnak, hogy a koraszü­lött kisbaba megkapja a súlygyarapo­dásához szükséges, megfelelő táplálékot.

Az, hogy a baba milyen formában kap­ja a táplálékot, attól függ, milyen korán született

Intravénás (IV-) táplálás. A nagyon ki­csi újszülöttnek, akit rohanva visznek az intenzív ápolási osztályra, általában int­ravénásán vizet, cukrot és bizonyos elekt­rolitokat tartalmazó oldatot adnak, hogy megelőzzék a kiszáradást és az elektroli­tok kiürülését. A nagyon beteg vagy ki­csi babákat (általában akik a terhesség 28. Hete előtt érkeznek) tovább is intra­vénásán táplálják.

Úgynevezett teljes parenterális táplálást (angol rövidítéssel: TPN) vagy parenterális hiperalimentációt (fehérje, zsír, cukor, vitaminok, ásványi anyagok és IV-oldat kiegyensú­lyozott keveréke) adnak addig, amíg a baba nem képes tejes táplálékon élni. Amikor a kisbaba már elkezdhet tejes táp­lálékot fogyasztani szondán keresztül, leállítják a parenterális táplálást.

Szondán keresztül táplált baba

Táplálás szondán keresztül. A terhes­ség 28. és 34. hete között érkezett babá­kat, és mindazokat, akiknek nincs szük­ségük intravénás táplálásra, szondán keresztül etetik. Ez egy olyan módszer, amely nem függ a szopástól, mivel az ilyen fiatal babáknál általában még nem fejlődött ki a szopási reflex. (Ezt a mód­szert olyan babáknál is alkalmazzák, akik parenterálisan kezdtek, de már eljutottak arra a fejlődési pontra, hogy a tejes táplálást elviselik.)

Egy kis hajlékony csövet (szondát) helyeznek a baba szájába vagy orrába, és vezetnek le a gyomrába. Előírt mennyiségű anyatejet, dúsított anyate­jet vagy tápszert vezetnek a csövön ke­resztül néhány óránként. A szondát etetések között vagy a helyén hagyják, vagy eltávolítják, és újra vissza­teszik minden etetésnél. (A szonda nem zavarja a koraszülöttet, mivel a hányási reflex 35 hetes korig nem fejlődik ki.)

Viszonylag hosszú idő telhet el, amíg úgy etethetjük a babát, ahogy mindig is elképzeltük, vagyis szoptatva, cumiztatva. Addig is részt vehetünk az etetésekben a csövet tartva, és mérve, hogy mennyit fogyasztott a kisbaba; dajkálhatjuk a csö­vön keresztül történő etetés közben (ha szabad a picit kézbe venni), vagy etetés közben odaadhatjuk az ujjúnkat, hogy a szopást gyakorolja (ez fejleszti a szopási ref­lexet, és abban is segít, hogy a baba össze­függésbe hozza a szopást a teli gyomorral).

Etetés mellből/cumisüvegből. A kora­szülött csecsemő kórházban való tartóz­kodásának egyik legjelentősebb állomása a szondán keresztül történő táplálásról a cumiból történő etetésre való áttérés. Ennél a mérföldkőnél nagy különbsé­gek lehetnek a kisbabák között. Egye­sek meg tudják ragadni a mellbimbót vagy a cumisüveget akár 30-32 hetes korban (a terhesség heteiben számítva). Mások nem képesek a mellbimbót el­kapni (a terhesség heteiben számított) 34, sőt 36 hetes korig.

A koraszülöttekkel foglalkozó orvo­sok több szempontot is figyelembe vesz­nek, mielőtt zöld utat adnak a szoptatás­nak vagy a cumisüvegből való etetésnek: Stabil-e a baba állapota? Lehet-e kézben tartva etetni? Valamennyi egyéb orvosi kö­vetelménynek is eleget tesz?

Korai súlyvesztés

Egy koraszülött vagy kis születési sú­lyú baba szülőjeként különös aggo­dalommal figyeljük, hogy a mérleg skáláján a számok kezdjenek el felfe­lé kúszni. Ne keseredjünk el, ha ehe­lyett a kisbaba először fogyni fog. Egy koraszülöttnél ez természetes (mint ahogy a teljes időre született babák­nál is), hogy lead néhány dekagram­mot – a kicsik jellemzően a születési súlyuk 5-15 százalékát veszítik el, mielőtt hízni kezdenének. Mint a tel­jes időre született babáknál, a súly­veszteség túlnyomó része víz. A ko­raszülött csecsemők általában két­ vagy többhetes korukra nyerik vissza a születési súlyukat, majd kezdhetnek el gyarapodni.

Mivel a mellbimbóból való szopás a kis súlyú babáknak igen fárasztó, ezért lassan szoktatják őket hozzá – felváltva napi egy vagy két szondás etetéssel. A lég­zési problémákkal küszködő csecsemők­nél ez még nehezebb időszak. Itt etetés közben oxigénkiegészítésre lehet szükség, vagy rövid apnoés periódusok (légzésszü­net) tapasztalhatók szopás közben (annyi­ra erősen koncentrálnak a szopásra, hogy elfelejtenek lélegezni).

Azoknak a babák­nak, akiknek a szopás elsajátítása nehéz­séget okoz, speciálisan tervezett cumi se­gíthet gyakorolni és tökéletesíteni a tech­nikát, mielőtt a cumival vagy az anyamel­lel próbálkoznánk. A mellbimbóból való szopásra érett koraszülöttek anyatejjel, dúsított anya­tejjel és tápszerrel egyaránt etethetők.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.