Az élvezet életöröm – hogyan étkezzünk?

Jegyezzük meg! „Az evés összetartja a testet és a lelket!” – hangzik a nép ajkán. És ez igaz. Az evés az életünk legfontosabb és legszebb dolgai közé tartozik. Egy jó étel fokozza az életerőt, és javítja a kedvet. Társaságban közösen enni színtiszta életöröm.

Az étel még többre képes!

A bonbon megvigasztal a szerelmi bánatban, a pizza és a fagylalt jutalomnak számít, a sütemény megörvendeztet. Aki társaságban kicsit is ad magára, az úgy tudja becsülni a mesterszakácsok konyhaművészetét, mint egy jó bort.

Azok, akik saját bőrükön tapasztalták meg az éhezést a háború alatt vagy után, szívesen esznek „A rossz időknek egyszer el kell múlniuk” mottó szerint, és evéskor inkább a mennyiségre figyelnek a minőség helyett. Azt a sokféle funkciót, melyet az evés egy ember életében betölt, egészen mellékesen tanuljuk meg, mint a viselkedést az asztalnál, illetve az ízlésünket a kondicionálás és a modelltanulás révén. Így adjuk át generációról generációra.

Egy történelmi kor

Az, hogy mindig eleget ehessünk, régi álma az emberiségnek. A fejlett országokban ez az álom valóra vált, és olyan probléma elé állítja az embereket, mely a történelmünkben még soha nem létezett, s amelyre sem a testük sem a tanulási programjaik nincsenek berendezkedve. Meg kell tanulnunk a lehetséges és az ésszerű között. Ma ugyanis minden lehetséges. Emellett az iparnak, a kereskedelemnek és a gyorséttermeknek az az érdekük, hogy rafinált reklámmal lehetőleg soha nem szűnő igényt teremtsenek az ínycsiklandozó falatokra, és ezáltal nagy forgalmat bonyolítsanak. A felesleg, az iparilag előállított élelmiszerek és az erőszakos reklámok korában az egyén számára nehéz lett eligazodni.

Újra tanultuk, amit egyszer már megtanultunk

Az egészségügyi vállalkozásunk következő kihívása lényegesen nehezebb, mint a több mozgás bevezetése. Ezt a mogyoróhegyet azért olyan nehéz elhordani, mert az élet minden területét érinti, és messzemenőkig egyedül kell egy megfelelő utat találnunk, hogy csökkentsük a glükózkínálatot az izomsejteknek, ugyanakkor mindent megehessünk, ami ízlik, és egyszersmind jóllakottak legyünk.

A lényeg: meg kell találni az egyensúlyt az élvezet, az életöröm és egy olyan táplálkozás között, amely egészségessé, munkabíróvá, fitté és karcsúvá tesz.

Ezt a nagy mogyoróhegyet azonban jól legyőzhetjük a már ismert és kipróbált stratégiákkal és a szükséges háttértudással, mellyel rendelkezünk. A múlttól eltérően kiválóan felkészültünk az egészségtervünknek erre a részére.

Információ

A finom falatkák mindenhol támadnak

Mindenhol esznek, ahova csak nézünk. Aki semmit se szeretne enni, és átmegy egy városon, hamarosan úgy érzi magát, mint egy alkoholista a szeszboltban. Lépten-nyomon ételek illata vesz minket körül, és kis „finomfalatkák” csalogatnak. Sehol sem vagyunk biztonságban az ételtől. Egy népünnep semmit sem érne falatozók nélkül, a családi ünnepek vagy a munkahelyi bulik étel-ital nélkül. Ilyenkor nehéz erősnek maradni, még ha az eszünk azt is mondja, hogy a túl sok táplálék megbetegít és hizlal.

A táplálkozás átalakítása

Egészségtervünk hosszú távú céljainak eléréséhez elengedhetetlen a több mozgás. De szükségünk van a második elemre is: az irányváltoztatásra a táplálkozás átalakításával. Kezdjük ezt akkor, ha a 15 perces sétát rendszeresen csináljuk, vagy miután 30 percesre bővítettük. Erre az időre ugyanis már fontos tapasztalatokat szereztünk, hogyan ismerhetjük fel a vágyainkat, tűzhetjük ki és valósíthatjuk meg a célokat.

Mindkettő olyan stratégia, melyekre a táplálkozás átalakításánál feltétlenül szükségünk van. A táplálkozás megváltoztatása szempontjából ezenkívül rendkívül fontos, hogy kezdettől fogva figyelembe vegyük a következő útmutatókat, hogy megakadályozzuk a további negatív kondicionálásokat:

  • Az ízlelő idegsejtek lassú átnevelésére van szükségünk.
  • Fel kell hagyni a diéta minden formájával, a táplálkozás gyors átalakításával is.

Ez utóbbi eleinte nem lesz olyan egyszerű, mert hozzászoktunk, hogy a diéták és a „Mindent vagy semmit elv” (MVSE) értelmében gondolkodunk, és titokban azt hisszük, hogy gyors eredményeket érhetünk el.

Az alkalmas modellekből hiány van

A családokban szokásos naponta elfogyasztott házi koszt vagy a készételek csak a nehéz fizikai munkát végzők számára jelentik a helyes táplálkozást. És a kórosan sovány kinézetű fotómodellek és a radiátorhasú fiatalok nem az átlagpolgár modelljei.

Hová vezet az út?

A táplálkozásunk átalakításának hosszú távú célja egy olyan vegyes koszt, amely a híres táplálékpiramishoz igazodik.

Akkor értük el az „egészséges vegyes koszt” célját, ha a napi táplálékunk a következőkből áll:

  • 55-60 százalék szénhidrát hosszú glükózláncokkal; például teljes kiőrlésű termékek, gyümölcs, zöldség és zöldfűszer,
  • 30-35 százalék túlnyomórészt növényi zsírok vagy halzsír,
  • 10-15 százalék fehérje, és nem fogyasztunk több kilokalóriát, mint amennyit elhasználunk.

A kilokalóriával (kcal) azt az energiát jelöljük, melyet a táplálékkal a testünkbe juttatunk. Hogy milyen magas az energiaszükségletünk, az a súlyunktól, a korunktól és a mozgás intenzitásától függ. Ebből számítjuk ki az alap-szükségletet és a teljes energiafelhasználást.

Gyakorlati szabály: Alapszükséglet (ASZ) = a napi energiaszükséglet (kcal-ban), melyre a testnek mozgás nélkül szüksége van, hogy minden működését fenntartsa. 18-30 éves: 14,7 x súly kg-ban + 496 31-60 éves: 8,7 x súly kg-ban + 829 Teljes energiafelhasználás = ASZ + mozgásenergia.

Ez…

  • szellemi munkánál: ASZ x 1,4
  • mérsékelt mozgásnál: ASZ x 1,7
  • intenzív mozgásnál: ASZ x 2,0

Fontos, hogy élvezettel együnk

A táplálkozás megváltoztatása soha nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk az élvezetes evésről. Épp az ellenkezőjét javasoljuk: az élvezet fokozását sokféleséggel és rafinériával, új ízdimenziók meghódítását, a mindig ugyanolyan ízű ízfokozók sivárságának, az ipari cukornak és az állati zsíroknak az elhagyását. Újra megtapasztalni, milyen finom egy igazi kenyér; a körte és az eper gyümölcsös édes ízét újra felfedezni, és rájönni a fűszernövények és a fűszerek varázslatos sokféleségére.

Először csalunk

Csakhogy ez egyelőre a jövő zenéje. Az ízlelőidegeink még úgy vannak kondicionálva, hogy a legtöbb „egészséges dolgot” nem szeretik. Ám ravaszsággal és furfanggal hamar megtanítjuk nekik, hogy másképp is lehet. Kezdjük azzal, hogy a felesleges hizlaló dolgokat kicsaljuk a táplálékunkból. Méghozzá úgy, hogy az ízlelőidegeink ne – vagy alig – vegyék észre.

Vissza a kezdéshez

A hosszú távú cél irányában az első lépés a táplálkozás átalakításnál is a startnál kezdődik, és nem a célnál. Ne hagyjuk, hogy az MVSE vezessen, hanem kezdjük lassan. Vezéreljen minket az az alapgondolat, hogy minden rövid glükózlánc (mint a cukor és a búzaliszt) és minden állati zsír, mely nem kerül be a testembe, az izomsejtjeimet sem áraszthatja el felesleges tüzelőanyaggal.

Ahhoz, hogy elkerüljük az MVSE-t, ajánlatos először is pontosan ellenőrizni, hogy mikor és milyen ételekben fogyasztunk cukrot és állati zsiradékot, írjunk fel mindent, ami az „ebéddel” mint főétkezéssel kapcsolatban az eszünkbe jut. Ez a lista lesz az alapja a következő hónapokban a táplálkozás átalakításának.

Csaljunk okosan

Kérdés: miről mondanánk le elsőként a táplálkozás átalakításánál:

  • szénhidrátok (glükóz)
  • zsírok
  • szénhidrátok és zsírok egyszerre
  • arról, hogy hatalmas mennyiségeket együnk

Ha sikeresen, ésszel, nem pedig az MVSE szerint sikertelenül akarunk csalni, akkor a négy válasz egyike sem helyes. A lemondás negatív és frusztrál. A tanulóprogramunk megjegyzi ezt, és porondra szólítja a kövér Emil tacskót. Ide a mókustechnika kell.

A csigák nem botlanak meg

Változtassunk a táplálkozáson csigatempóban, ugyanis minden egyes lépésnél, amit megteszünk, nemcsak a megbetegítő táplálkozási szokásokat változtatjuk meg, hanem egyúttal minden régi tanulási tapasztalatot, mélyen rögzült ízkondicionálásokat, idejétmúlt meggyőződéseket és rest bioprogramokat. Legalább fél, de lehet, hogy egy évig fog tartani, míg az ebédünket egészséges vegyes kosztra cseréljük. Ez először hosszúnak tűnik, de rövid idő ahhoz a sok évhez képest, melyek alatt hiába fáradtunk – vagy azokhoz az évekhez képest, melyek még előttünk állnak, és amelyekben a mostani fáradozásaink gyümölcseit learathatjuk.

Rövid távú céljaim

Együk továbbra is azt, ami nekünk és a családunknak ízlik, és a főétkezésekre együnk annyit, hogy jóllakjunk. Egy régi szabály azt mondja: csak az fogy, aki jóllakott. A jóllakott emberek ugyanis ritkábban nyúlnak édességekhez, rágcsálnivalókhoz vagy más hizlaló dologhoz. Természetesen bármelyik étkezéskor elkezdhetjük a táplálkozásunk átalakítását.

Mégis az ebéd ajánlott, mert a tapasztalatok alapján mindenekelőtt ennél az étkezésnél eszünk túl sok zsírt és rövid láncú glükózt. Ha rendszert alakítunk ki abból, hogy lemondunk a készételekről, és magunk főzünk – minden ízveszteség nélkül -, akkor nagy mennyiségű cukrot és állati zsiradékot csalhatunk el az ételünkből. És a csalással sok kilokalóriát spórolhatunk anélkül, hogy észrevennénk. Az első mogyorónk – vagy rövid távú célunk – ezért a következőképpen nézhetne ki:

  • Az általam készített listáról hat fogásnál tartósan csökkenteni akarom az állati zsiradékot és/vagy a cukrot.
  • Holnap (dátum) kezdem el.
  • Ezt a célt három hét alatt (dátum) akarom elérni.
  • Ha elértem a célomat, azzal a csinos fülbevalóval jutalmazom meg magam, melyet tegnap láttam.

Cukor és zsír

A németek például túl zsírosan, túl édesen és egyoldalúan táplálkoznak. A Német Táplálkozási Társaság (DGE) úgy becsüli, hogy a táplálékban lévő zsírok aránya az összes energiamennyiség 40-45 százalékára emelkedett. A német átlagpolgár évente 50 kg cukrot eszik meg.

Alattomosság, szakács a neved!

Mindig azokkal az ételekkel kezdjük, amelyeknél a csalás a legkevésbé feltűnő. Gyakran főz vöröskáposztát? Akkor, mint minden háziasszony, tudja, hogy a vöröskáposztát több kanál cukorral és bőséges szalonnával készítjük. Itt ízveszteség nélkül trükközhetünk, ha a normális szalonna-mennyiségnek csak a tizedét vesszük, és a szalonnát nagyon ropogósra sütjük, mielőtt hozzáadjuk a káposztát. Az ízfokozó cukrot helyettesíthetjük édesítőszerrel.

Ön és a családja szereti a tejszínes szószokat?

Ezek különösen alkalmasak a takarékoskodásra, mert az izomsejtek számára nem elég értékesek. Fehér liszttel (rövid glükózláncok) besűrítve és egy pohár tejszínnel (állati zsír) finomítva a bennük lévő körettel együtt minden bioprogramot tönkretesznek.

Egyszerűen csempésszük ki belőle a pohár tejszínt úgy, hogy a szószt a legvégén három-négy kanál tejszínnel „beszínezzük”, és már nem forraljuk, így ugyanolyan tejszínes ízű, mint egy egész pohár tejszínnel. Szintén könnyen elcsalhatjuk a zsírt, ha megszokjuk, hogy a húst vagy a halat sütés után konyhai papírtörlőre tesszük, és leitatjuk róla a felesleges zsírt. A levesekhez és az egytálételekhez a húslét egy nappal előtte főzzük meg, és hagyjuk kihűlni. Mivel a zsír fent úszik, és hűléskor megdermed, másnap probléma nélkül leszedhetjük a húslevesről.

Egyik mogyoró a másik után

Mint az építőkocka-rendszerben, ilyen módon az egyik rövid távú célt a másik után tüntethetjük el a listáról. Eközben teljesen mindegy, hol kezdünk el csalni, és e nemes dolgot milyen sorrendben tesszük. Nem kell sem éheznünk, sem lemondanunk az ízről, és teljesen mellékesen megtanuljuk az addigi táplálkozási szokásainkat kritikusan megítélni – és ami kihagyható, azt egyszerűen kihagyni. Már a kihagyással is tehermentesítjük a bioprogramjainkat, és csökkentjük a táplálékenergia-kínálatot az izomsejtek számára. És minél többet csalunk el, annál jobb nekünk és a vércukrunknak

Középtávú céljaim

Miután az ebédünkből kihagytunk mindent, ami ízveszteség nélkül ment, építhetünk ezekre a sikerekre, és megindulhatunk a következő nagyobb cél felé:

  • Helyettesítsünk mindent, ami jelentős ízveszteség nélkül helyettesíthető.

Ha kezdettől fogva felépítünk egy rutint, ez segíteni fog jól ellenőrzés alatt tartani Emilt, a kövér tacskót. Az egyik középtávú célunk lehetne például valami ezek közül:

  • A listám hat fogásánál az állati zsírt és a rövid glükózláncokat tartósan egészségtudatos alternatívákkal akarom helyettesíteni.
  • Holnap (dátum) kezdem.
  • Ezt a célt két hónap múlva (dátum) el akarom érni.
  • Ha elértem a célomat, azon a napon bevásárlókörúttal jutalmazom magam. Például kezdhetnénk azzal, hogy vaj helyett mindig növényi olajat használunk, az ízlelőidegeink ezt nem veszik zokon.

Ha nem érünk el egy célt

Ha nem tudunk egyszerre megtenni egy nagyobb lépést, osszuk fel több rövid távú célra. Először helyettesítsük a cukrot édesítőszerrel, aztán használjunk a végén kevés tejszínt -sok tejszín és vaj helyett -, végül hagyjuk el a lisztet és a zsemlemorzsát. Az a fontos, hogy a következő lépést mindig csak akkor tegyük meg, ha megszoktuk az újítást, és már nem tűnik fel.

Sok lehetőség van a szokásos konyha „könnyebbé” tételére. A főzelékeknél, melyek gyakran cukorral, vajjal és tejszínnel készülnek, ezeket teljesen kihagyhatjuk, és helyette használhatunk zöldfűszereket. A sárgarépához és a karalábéhoz nagyon finom a petrezselyem, a zöldbabnak pedig a borsfű és a kapor kölcsönöz érdekes aromát. A spenót nagyon finomra vágott hagymával és sok szerecsendióval lehet igen ízletes. Sok élelmiszer, mely rövid glükózláncokat tartalmaz, egészen egyszerűen helyettesíthető hosszú glükózláncokat tartalmazó élelmiszerekkel.

Így például metélt tészta és galuska helyett használhatunk durumbúzából készült tésztát vagy spagettit. A kerek szemű és a gyorsrizst helyettesítsük előfőzött, natúr vagy vadrizzsel. Burgonyakrokett és sült burgonya helyett főzzünk héjában főtt burgonyát vagy sósburgonyát. A zsemlemorzsa jól helyettesíthető gabonadarával vagy zabpehellyel. Vegyünk mindig magasabb típusszámú búzalisztet, és fehér kenyér helyett együnk korpás kenyeret. A sült húsgombóc jobb, mint a híre – valamint lényegesen jobb, mint sült kolbászt enni! És így javíthatjuk fel egészséges húsgombóccá:

  • Első lépésben csökkentsük a szalonnát, melyet a húsmasszához adunk, és vegyünk helyette több hagymát.
  • Második lépésben teljesen hagyjuk ki a szalonnát.
  • A harmadik lépésben helyettesítsük a fehér kenyeret, illetve a zsemlemorzsát, melyet a húsmasszához adunk, teljes kiőrlésű kenyérrel, és adjunk hozzá petrezselymet.
  • A negyedik lépésben helyettesítsük a tojást több evőkanál sovány túróval.
  • És végül, az ötödik lépésben, a húsgombócokat növényi olaj helyett süssük ásványvízben.

Élelmiszerek vásárlása: minőséget olcsó termék helyett

A táplálkozás átalakítása nem az evésnél, hanem már a bevásárlásnál kezdődik. Sajátítsuk el a mesterszakácsok mottóját: csak a legjobb elég jó ahhoz, hogy az asztalra kerüljön. Ezért magas minőségű élelmiszereket vásároljunk, és-főképp a gyümölcsökből és a zöldségekből – csak biotermékeket, még ha drágábbak is, mint a szupermarket akciós kínálata.

Az ízlelőidegeket ki kell elégíteni!

Az olcsó élelmiszerek tömegcikkek, és a termesztés, a gyártási körülmények és sok egyéb miatt elveszítették az ízüket, különféle aromájukat. Ezért olyan ízfokozókra van szükségük, mint a cukor, a zsír, a só és az aromaanyagok. Ezzel azonban az ízlelőidegek csak feltételesen cselezhetők ki, mert a szem a szó valós értelmében velünk eszik. A szem és az ízlelőidegek összjátéka különösen érthető lesz, ha olyan bécsi virslit eszünk, mely megtévesztésig valódinak tűnik, de marcipánból készült.

Ugyanígy irritálja az ízlelőidegeket, ha például megkívánunk egy paradicsomot, és a szemünk jelenti: most egy paradicsom következik – de nem követi paradicsomíz. Az étvágyunkat nem elégíti ki, mert az ízlelőidegeinknek nem felel meg. A következmény: addig eszünk tovább, míg el nem múlik az étvágyunk, tehát lényegesen többet fogyasztunk, mint amennyit akartunk. És minden lehetségest nassolni fogunk, nem azért mert valóban szükségünk van rá, hanem mert csillapítatlan étvágyunk van.

Idénygyümölcsöt és zöldséget- és lehetőleg legyen mind biotermék

Aromásán és mindig frissen kapunk gyümölcsöt és zöldséget, ha hazai termékeket vásárolunk abban az évszakban, amikor érnek. A bioüzletekben és a heti piacon ilyenkor olcsó, finom ízű gyümölcshöz és zöldséghez jutunk. Olyan élelmiszerekhez, melyek nem utazták körbe a földet, melyeket éretten szedtek le, és tele vannak egészséges anyagokkal és saját ízzel. Az ilyen élvezetekben nyugodtan dőzsölhetünk, mert minden falattal teszünk valamit az egészségünkért.

A minőség nem drágább

Egyszer nyugodtan számoljuk ki: a minőség nem drágább – mert kevesebbet eszünk, tovább maradunk jóllakottak, és lemondhatunk a sok drága „köztes evésről”. Egy gyorsbüfés sült kolbász áráért egy kiló biosárgarépát kapunk, egy szelet cukrászsütemény áráért egy egész heti bioburgonyát. Egy biokenyeret addig eszünk, mint 3 csomag tósztkenyeret. Próbáljuk ki: az egészséges táplálkozás nem drágább! Persze időigényesebb hozzájuk jutni, mint egyszerűen hizlaló ételekhez nyúlni, melyek mindenhol kaphatók.

Ízleléstorna

Gratulálunk: miután elértük a középtávú céljainkat, már majdnem ott tartunk, hogy a táplálkozásunkat a főétkezésnél, az ebédnél átalakítsuk. Az ízlelőidegeink most készek újat tanulni, ezért probléma nélkül kínál-hatunk nekik új ízirányzatokat. Eközben vezéreljen minket ez a kérdés: Mi az ami ízlik, és egészségesebb, mint az eddigi táplálkozásom? Mert ami másokra vonatkozik, azt nekünk is mindenképpen becsben kell tartanunk.

Jegyezzük meg! Csak olyan újdonságot próbáljunk ki, amely megfelel a mi ízlésünknek, és ezt az új ételt először a hét két napján (például kedd és csütörtök) részletekben vezessük be.

Így például ehetünk salátát vajjal készült főzelék helyett, joghurtos szószt tejszínes szósz helyett, halat sült hús helyett, durumtésztát galuska helyett vagy hússzeletet prézli nélkül. Minden mást a szokásos módon készítünk.

Jó tudni!

A zöldség fontos része a változatos, egészséges konyhának. Finom nyersen – továbbá a legkülönfélébb kombinációkban és elkészítési módokkal.

Intervallumevés profiknak

Ebben is hamarosan rutinosak leszünk, és áttérhetünk a következő lépésre: Haladó intervallumevés.

Bonyolultnak hangzik, de nagyon egyszerű. Két egymást követő napon ebédre kizárólag csökkentett kalóriatartalmú vegyes kosztot eszünk, az azt követő napon a szokásos ételünket, azután újra két napig a „karcsúsító és egészségjavító ételt”, azt követi egy nap a szokásos ebédünkkel.

Két trükkös recept a könnyű napokra

Ázsiai zöldségétel rizzsel 4 adaghoz

Adagonként = 310 kcal

  • 200 g natúr vagy előfőzött rizs
  • 250 g pulykamell
  • 1 zöldpaprika
  • 2 sárgarépa
  • 2 vöröshagyma
  • 1 kis cukkini * 100 g kínai kel
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 tk olaj
  • 200 g szójacsíra
  • frissen őrölt borsm szójaszósz

1. A rizst megmossuk, és 2 rész víz, 1 rész rizs arányban feltesszük főni. Fedő alatt 10 percig főzzük, levesszük a tűzről, és 10-15 percig duzzadni hagyjuk.

Ezalatt a húst csíkokra vágjuk.

2. A paprikát, a sárgarépát, a hagymát, a cukkinit és a kínai kelt megtisztítjuk, és nagyon finom csíkokra vágjuk. A fokhagymát meghámozzuk és szétzúzzuk.

3. Az olajat serpenyőben megmelegítjük, és a húst világosbarnára pirítjuk. Kivesszük a serpenyőből.

4. A zöldséget és a fokhagymát a serpenyőben kevergetve kb. 3 percig sütjük. A végén hozzáadjuk a csírát, és az egészet további 2 percig sütjük.

5. A húst hozzáadjuk a zöldséghez, és az egészet jól összekeverjük. A zöldségételt borssal és szójaszósszal ízesítjük és tálaljuk.

Variációs lehetőségek

A serpenyős zöldség valóságos átváltozó művész. Bármelyik zöldséget használhatjuk hozzá, curryvel pikáns vagy chilivel csípős jelleget adhatunk neki. Készíthetjük hússal, hallal, gombával vagy csak zöldséggel. A banán és az ananászdarabok egzotikus ízt kölcsönöznek neki. Nemcsak rizshez, hanem zöld tésztához és spagettihez is ehetjük.

Paprikás-túrós spagetti 4 adaghoz

Adagonként = 360 kcal

400 g teljes kiőrlésű spagetti durum-búzából

  • jódozott só
  • 750 g piros paprika
  • 1 tk kukoricacsíra-olaj
  • 100 ml zöldséglé (instant)
  • 100 g zöldfűszeres túró
  • bors
  • 1 tk pesto (üveges)
  • bazsalikomlevél díszítésnek

1. A tésztát a csomagoláson lévő utasítás alapján sós vízben megfelelő puhára főzzük.

2. Közben megmossuk a paprikát, megtisztítjuk, és vékony csíkokra vágjuk.

3. Az olajat egy nagy serpenyőben megmelegítjük, és a paprikacsíkokat kevergetés közben megpirítjuk.

4. A paprikát felöntjük a zöldséglevessel, belekeverjük a túrót, a zöldséget enyhén megsózzuk és jól megborsozzuk. Az egészet kis lángon 5 percig főzzük. Végül belekeverjük a pestót.

5. A tésztát leöntjük, lecsöpögtetjük, és négy tányérra osztjuk. Elosztjuk rajta a paprikás-túrós szószt, és az egészet bazsalikomlevelekkel díszítjük.

Variációs lehetőségek

A szósz csirke- vagy pulykaszelethez is alkalmas rizskörettel. Paprika helyett készíthetjük paradicsommal vagy salátauborkával. A rozmaring, a fokhagyma, a curry, a chili, a sambal oelek vagy a karácsonyi fűszerek mindig más ízjelleget adnak a szósznak.

További receptek

Az újfajta főzéshez sok diétás szakács-könyvben vagy a glikémiás index (GLYX) szerinti táplálkozás szakácskönyveiben találunk ötleteket. Ha az ott megadott mennyiségekkel nem lakunk jól, egyszerűen növeljük meg az adagokat. Mert még mindig jobb több spagettit vagy halat enni, mint kicsivel ebéd után édességet nassolni.

A trükk az ivással

És mindenekelőtt: igyunk annyit, amennyit csak lehetséges. Sok ember összetéveszti a szomjúságot az éhséggel, ezért alakítsuk ki azt a szokást, hogy minden evés előtt egy-két pohár vizet iszunk. Már pusztán ezzel az egyszerű trükkel is nagyon sokat spórolhatunk az evésnél, mert gyakran észrevesszük majd, hogy szomjasak voltunk és nem éhesek, másrészt lényegesen kevesebbet eszünk, ha sokat iszunk.

Győzelem az egész vonalon!

Az intervallumevéssel az ízlelőidegeink hamarosan átallnak az egészséges vegyes kosztra. Van ennek egy érdekes mellékhatása is: már nem ízlenek az ízfokozók, mert minden, ami velük készült, szinte ízetlen. Az ízlelőidegeink ugyanis újra megtanulták észrevenni az élelmiszerek különböző ízvariánsait. Most elérkeztünk a célunkhoz. Már nem kell megváltoztatnunk a táplálkozásunkat, hanem úgy akarunk táplálkozni, hogy dőzsölhessünk az élelmiszerek ízeinek sokféleségében, és egyúttal egészségesebbek és fittebbek legyünk, általánosságban jobban érezzük magunkat, mint a régi dőzsölés idején.

A siker sikert hoz

Az élelmiszerekkel való új bánásmódunk – az ebédünk átalakítása révén – magától ki fog terjedni a táplálkozásunk egészére. Az egészség a fejben kezdődik, mert úgy cselekszünk, ahogy gondolkodunk, és csak azt tudjuk gondolni, amit tanultunk. Egy hosszú úton megtanultunk egészségtudatosabban gondolkodni, öntudatosan fellépni mindazokkal szemben, akik velünk szeretnének lakomázni, és még a kövér Emil tacskóval szemben is helytálltunk.

A séták által egészen új testélményt kaptunk, és a sok kicsi és nagy sikerélmény révén megtapasztaltuk, hogy nem vesztesek, hanem az egészség dolgában is sikeres emberek vagyunk. Nemcsak a vércukorszintünk, hanem a vérnyomás, a zsíranyagcsere és a koleszterinszint is lényegesen javult, talán újra a normáltartományban vannak. Ilyenkor könnyű továbbfolytatni, és naponta kicsit tökéletesebbé válni a táplálkozás átalakításában. Siker a sikeres embereknek, legyen ez az életünk új mottója.

Jó tudni!

Egészségesen élni élvezet a test és a lélek számára.

Tibor Griffel

A cikket írta: Griffel Tibor

Szakterületeim a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és  tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

öt × 5 =

Read previous post:
Az ember természeténél fogva erőteljes, egészséges felépítésű. Ezért nem a énjei jelentik a legnagyobb veszélyt egészségére, hanem a modem életstílus.
Egy neandervölgyi ősember naplójából

Tény és való, hogy őseink élete igen küzdelmes volt Mivel kőkorszaki barlangrajzo­kon és régészeti leleteken kívül semmilyen for­rásra sem támaszkodhatunk,...

Close