Magasvérnyomás kezelése

Fogyjunk! Energiabevitel csökkentése, hipertónia kezelése

Az étrendi megszorítások fontos része az energia (kalória) csökkentése! A kövérség önmagában is növeli a vérnyomást, és testsúlycsökkenéssel akár normálisra is csökkenthető bizonyos betegek vérnyomása, de legalábbis a gyógy­szerek adagjának jelentős csökkentését lehet vele elérni. A kövérség nemcsak a hipertóniabetegség miatt káros, hanem önmagában is fontos kockázati tényező, vagyis elősegíti az érelmeszesedés kiala­kulását.

A szív- és érrendszeri betegségek arányának növekedése ha­zánkban elsősorban a lakosság átlagos testsúlyának jelentős növeke­désével függ össze. Különösen a fizikai dolgozók között figyelhető meg nagymértékű elhízás, részben mert nagyon sok munkakörben ma már a gépek átvették a legnehezebb munkát gondoljunk csak arra, hogy miképp arattak 50 évvel ezelőtt, és hasonlítsuk össze a kombájnos aratással!

A soványító étrend alapja a bevitt energia (kalóriák) mennyiségé­nek csökkentése. Nagyon sok kövér, lefogyni képtelen beteg védeke­zik azzal, hogy „nem is eszik jóformán semmit”. Ha részletesen ki­kérdezünk egy ilyen beteget, kiderül, hogy amit ő „semminek” vél, az bizony egy átlagember számára több napra elegendő élelem.

Hormonzavar vagy többlet kalóriabevitel?

Kétségtelen, hogy vannak hízásra hajlamos emberek, hogy az elhí­zást hormonzavar is okozhatja, és hogy a nők a menstruáció elmara­dása után különösen hajlamosak lehetnek elhízásra. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az elhízás mégiscsak alapvetően ener­giaforgalom kérdése, és az energia megmaradásának fizikai törvé­nye mindenkire egyformán érvényes, amit tehát nem eszik meg va­laki, attól biztosan nem fog hízni!

A legkövérebb emberek is elkezdenek fogyni, ha ellenőrzött körülmények között tehát kór­házban szigorú diétára fogják őket. A probléma az szokott lenni, hogy a néhány hétig tartó erélyes fogyókúra után 2-3 hét alatt visszahízzák a leadott 8-10 kg-ot csupán azért, mert nem tudnak el­lenállni az ételek csábításának!

Nagyon nagy akaraterő kell tehát ah­hoz, hogy valaki lefogyjon. Segíthet ebben az étvágycsökkentő gyógyszerek szedése (pl. Teronac), de sajnos ezek a vérnyomást emelik, tehát magas vérnyomásban szenvedő betegek nem szedhet­nek ilyen gyógyszereket!

Soványító diéta

A soványító diéta alapja, hogy soha egyszerre ne egyen sokat az, aki le akar fogyni. Napi ötszöri étkezés szükséges, de minden alkalommal, alacsony kalóriatartalommal. Alapszabály, hogy tartós test­súlycsökkenést csak abban az esetben lehet elérni, ha a beteg áthan­golja étkezési szokásait, és soha többé nem fogyaszt többet, mint a testmagasságához illő,,ideális” testsúlyra számított energiamennyi­séget.

Hogy kell ezt kiszámítani?

Úgy, hogy a cm-ben megadott test­magasságból kivonunk 100-at, ennyi kb. az ideális testsúly. Ennek minden kilogrammjára 15-20 kcal (kilokalória=1000 kalória) bevi­tele engedélyezhető, tehát egy 170 cm magas embernek 1000-1400 kcal. (Újabban a táplálékban levő energia mennyiségét joule  ejtsd: zsúl  egységekben szokták kifejezni: az ételek energiatartal­mát úgy kapjuk meg kilojoulban, hogy a kcal értékét 4,2-vel szoroz­zuk).

A bevitt kalória természetesen nagymértékben függ attól is, hogy milyen munkakörben dolgozik valaki, ülőmunka esetén napi 1000 kcal elegendő, ha valaki el akarja érni a tesmagasságához illő ideális testsúlyt. Az is fontos, hogy a különböző tápanyagok milyen arányban szerepelnek az étrendben.

Régebben azt javasolták, hogy minél több fehérje legyen a soványító étrendben. Igaz, hogy a fehér­jék energiatartalma aránylag kicsi, azonban ma már tudjuk, hogy a túlzott fehérjebevitel káros lehet az egészségre (pl. a vesére). Kövér emberek étrendje a bevitt kalóriák 30%-ában tartalmazzon fehérjét, 40%-ban szénhidrátokat és maximum 30%-ban zsírokat.

Az utóbbi különösen fontos, hiszen a zsíroknak van a legnagyobb energiaérté­kük. Igaz viszont, hogy zsírt önmagában ritkán fogyaszt az ember, és majdnem veszélyesebbek a szénhidrátok (cukrok, liszt), mert azok nem csökkentik az étvágyat annyira, mint a zsírok. Kövér em­ber jól teszi, ha édességeket legfeljebb egy héten egyszer fogyaszt, és sose étkezések közt, hanem ebéd után,,utóíznek”, cukrot a kávé­ba vagy teába sose tesz, és teljesen leszokik az üdítőitalok fogyasztá­sáról, helyette ásványvizet iszik.

Alacsony cukortartalmú édesítőszerek

Külföldön vannak kis cukortartal­mú vagy egyéb szerrel édesített üdítőitalok, de hazánkban egyelőre csak a „Deit” ilyen, annak az íze viszont nem veszi fel a versenyt a cuk­rozott üdítőitalokéval.

Édesítőszerek (polyset, sacharin) használha­tók, bár egyes nem bizonyított vélemények szerint ezek az anyagok rákkeltők. A szénhidrátok közül feltétlenül előnyben kell részesíteni az ún. összetett szénhidrátokat a cukorral szemben. Ma­gyarországon a liszt a legfontosabb forrása az összetett szénhidrátok­nak, sajnos azonban a lisztből készült ételek előállításának módja nem éppen ideális, mert előtérbe kerültek a túlságosan finomított ké­szítmények a durvább, kevésbé őrölt lisztet tartalmazó élelmiszerek­hez (pl. barna kenyér) képest.

Nagyobb rosttartalmú ételek

Aki fogyni akar, fel kell hagynia a fe­hér kenyér vagy zsemle fogyasztásával, a barna kenyér, de különösen a minimális kalóriatartalmú extrudált készítmények jobban csillapít­ják az éhséget, amellett az emésztés szempontjából is egészségeseb­bek, mert elősegítik a bélmozgásokat. Az ételek nagyobb rosttartal­ma általában hasznos, de egyes még nem véglegesen bizonyított vélemények szerint a vérnyomást is csökkenti a rostban gazdag ételek (barna kenyér, rozskenyér, zöldségfélék, gyümölcs) vagy étel­kiegészítők (korpa, búzacsíra, müzli stb.) fogyasztása.

A zsírok fo­gyasztásánál szem előtt kell tartani azt a már ismertetett tényt, hogy a növényi eredetű zsiradékok (olaj, margarin) ún. több­szörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, melyek csökkentik a vérszérum koleszterintartalmát, és ezzel az érelmeszesedés ellen hatnak, míg az állati eredetű zsírok különösen a disznózsír, sza­lonna, zsíros húsok elősegítik az érelmeszesedés kialakulását.

Jegyezzük meg! Mivel magas vérnyomás önmagában is gyorsítja az erek tönkreme­netelét és az általa kiváltott szövődmények közös oka lényegében az érelmeszesedés, hipertóniás betegnek különösen kell arra ügyelnie, hogy kerülje az ilyen ételeket.

Aterogén vagyis fokozza az erek elmeszesedését a túl zsíros tej és az abból készített ételek (tejszín, vaj, zsíros sajtok) is, ugyanakkor a tejtermékek fontos fehérjeforrást jelentenek, nem szabad tehát fogyasztásukat túlságosan leszorítani, csupán a zsíros tejtermékek arányát kell csökkenteni. A túró, jog­hurt, kefir, egyes sajtok, valamint a lefölözött, sovány tej igen fontos részét képezik a fogyni akaró hipertóniás (vagy nem hipertóniás) kö­vér ember étrendjének, mert ezek az ételek kevés energiát tartalmaz­nak, ugyanakkor laktató értékük igen nagy.

Egyéb fehérjetartalmú ételek közül a hal és kisebb mértékben a baromfi fogyasztását kell szorgalmazni, mert ezek a tapasztalat szerint Magyarországon még mindig nem kerülnek olyan mennyiségben a konyhákra, mint azt táplálkozás-élettani hasznosságuk indokolná.

Tojás fogyasztása

Ma már tud­juk, hogy bár a tojás sárgája igen sok koleszterint tartalmaz a hazai étkezési szokások mellett nem a tojás a legfőbb koleszterinfor­rás. Magyarországon sokkal nagyobb problémát jelent az állati ere­detű zsírok túlzott fogyasztása, mert ezek is elősegítik a koleszterin képződését a szervezetünkben, gyorsítják annak lerakódását az erek falában.

A tojás rendkívül fontos fehérjeforrás is, és heti 3-4 egész tojás elfogyasztása nem káros az egészségre. Fogyókúrákban gyako­riak a „tojásnapok”, amikor egész nap csak kemény tojást szabad fo­gyasztani. A kemény tojásnak kétségtelen igen nagy a tömítő értéke, véleményünk szerint azonban az ilyen diéta is egyike azoknak a túl­ságosan szigorú, és nem eléggé kiegyensúlyozott étrendeknek, me­lyek valóban alkalmasak a gyors testsúlycsökkentésre, de sajnos arra is, hogy a fogyni akaró kövér ember kedvét egy életre elvegyék a diétázástól.

A keservesen leadott kilók így általában 2-3 hét alatt visszarakódnak. Igazán hatásos, tartós testsúlycsökkenést csakis ará­nyosan összeállított, változatos, napi 5 étkezésre elosztott étrenddel lehet, és ez magában foglalja azt is, hogy a lefogyni kívánó ember étkezési szokásainak, sőt a családi konyha technológiájának gyöke­resen és véglegesen kell átalakulnia, csakis így lehet biztosítani a tartós eredményt!

Törekedjünk a változatosságra

A fogyókúrában nem az a lényeges, hogy szen­vedjen az, aki le akar fogyni, hanem hogy tudatosan csökkentse az összes felvett energia mennyiségét, de ügyeljen arra, hogy ez a kevés energia változatos forrásokból származzék esetenként még akár édességből is.

Az energiabevitel mellett természetesen, mint már többször hangsúlyoztuk  ügyelni kell bizonyos ételek (elsősorban az állati zsiradékok) káros hatására is, de általában, ezek azok az étet­lek, melyek energiatartalmuk miatt is kerülendők.

Alapszabályként megint csak azt tanácsolhatjuk, hogy a napi összes energia mennyisége ülőmunkát folytató, fogyni akaró ember esetében ne haladja meg az 1000 kcal-t, de még nehéz testi munkát végző kövér ember se egyen meg többet napi 1500-1600 kcal-t tartalmazó ételnél, még ha kezdetben úgy is fogja érezni, hogy ilyen diéta mellett kevés az ereje a munka elvégzésére  néhány hét kitartó diéta mellett le fog fogyni, és ezzel együtt le fog csökkenni szervezetének energiaigénye is.

Jegyezzük meg! Mivel a testsúlycsökkenés elsősorban energiakérdés, nyilvánvaló, hogy az energialeadás növelése elősegíti a fogyást.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.