Betegségek és megelőzésük

A prosztatarák felismerése és kezelése

Tünetek

Ezt a betegséget szinte minden férfi megkapja, ha elég sokáig él. Okozója a férfi nemi hormon, a tesztoszteron, mely szaporodásra készteti a prosztata (dülmirigy) sejtjeit. Rendszerint lassan növekvő rák, ha tehát kialakul, és a diagnózis időben történik, a kezelés elsősorban a tumor növekedésének a megakadályozására irányul.

Tipp: közel háromnegyedével csökken a prosztatarák kockázata, ha mindennap megiszunk három csésze zöld teát.

Prevenció első körben

Dülmirigyvédő táplálkozás. Íme a napi étrend, amely, ha komolyan vesszük, és mindennapjaink részévé válik, fokozott védelmet nyújt a prosztatarák ellen.

Reggeli

Fél grépfrút. Úgy tűnik, hogy a citrusfélékben megtalálható pektin (mely a lekvárok és zselék kocsonyásító anyaga) elpusztítja a prosztata rákos sejtjeit. Vízoldékony rostként is fontos szerepet játszik, mert megköti a tesztoszteront, így e hormonból kevesebb marad a vérben és jut a dülmirigy sejtjeihez.

Kutatások szerint alacsonyabb a prosztataspecifikus antigén (PSA) aránya azoknak a férfiaknak a vérében, akik sok vízben oldódó rostot fogyasztanak (a gyümölcsökön kívül bőséges forrásuk a bab, a borsó, valamint a zabkása és a zabpehely).

A PSA a dülmirigy sejtjeiből felszabaduló fehérje, mely alkalmas a prosztatarák korai kimutatására. A rostdús étrend lehet az egyik oka annak, hogy a vegetáriánus férfiak körében jóval ritkább a dülmirigy rákos elfajulása, mint a húsfogyasztóknál.

Egy csésze zöld tea. Ez a nagyon egészséges ital bőséges mennyiségben tartalmazza a polifenolok csoportjába tartozó EGCG (epigallokatekin-gallát) hatásos antioxidánst, mely megóvja a dülmirigy sejtjeit a rákos elfajuláshoz vezető biológiai károsodástól.

Egy kimutatás sze­rint közel háromnegyedével ritkább a prosztatatumor azok körében, akik napi három csésze zöld teát isznak, azokhoz képest, akik legföl­jebb csak hírből ismerik ezt az igen finom italt. Akik negyven éven át teáz­nak ilyen rendszerességgel, azoknál a vizsgálatok szerint 88 százalékos a koc­kázat csökkenése.

Tehát minél többet és minél tovább isszuk, annál nagyobb védettségre tehetünk szert. A zöld tea annyira ígéretes, hogy az amerikai egészségügyi szakhatóság forgalomba akarja hozni a növény kivonatát – kife­jezetten a prosztatarák megelőzésének céljából.

Ebéd

Zöld szójás leves vagy saláta. Ázsiában, ahol lényegesen több szóját esznek, mint Nyugaton, jóval ritkább a prosztatarák. A szója és a belőle készült sokféle élelmiszer izoflavonokat tartalmaz. Főleg az edamame – zsenge zöld szója – bővelkedik e növényi hormonokban, melyek a vérbe kerülve leszorítják a tesztoszteron szintjét.

Egyes kutatások szerint az alacsonyabb tesztoszteronszint védőhatású – más vizsgálatok ezt ugyanakkor nem bizonyítják. A zöld szóját nemcsak leves vagy saláta formájában fogyaszthatjuk, hanem kissé megpirítva és enyhén sózva magában is nagyon finom, ropogós, egészséges rágcsálnivaló. Jobb hi­permarketekben vagy ázsiai élelmiszereket árusító boltokban keressük. A mirelit zöld szóját fogyasztás előtt föl kell engedni.

Uzsonna

Egy marék mandula. A prosztatarák ellen az E-vitamin is védelmet nyújt. A búzacsíraolaj után a mandula a legjobb élelmi forrása: 30 g 7,5 mg-ot tartalmaz.

Kutatási eredmények! Egy huszonkilencezer férfi bevonásával végzett nagyszabású finnországi vizsgálatból kiderült, hogy akik kiegészítő formájában naponta 50 NE (50 mg tokoferol) E-vitamint szedtek, azok körében harmadával csökkent a betegség kockázata. Akinél már kialakult a rák, 41 százalékkal csökkent annak valószínűsége, hogy öt-nyolc éven belül belehal a betegségbe.

Vacsora

Lazacsült. A lazac nagyszerű forrása az omega-3 zsírsavaknak, melyek szívvédő hatása bizonyára az olvasó előtt sem ismeretlen. Ez a kiváló vegyületcsoport a dülmirigyet is védi.

Kutatási eredmények! Egy harminc éven át tartó, hatezer fős, svéd követéses vizsgálat kimutatta, hogy akik nem vagy alig fogyasztanak zsíros húsú tengeri halakat, azok körében két-há­romszoros a prosztatarák kockázata a halban szegény étrendet köve­tőkhöz képest. A lazacon kívül a makréla és más hidegtengeri, zsíros húsú halak is nagyon egészségesek.

Extra szűz olívaolajon párolt brokkoli. A káposzta és a rokon főzelék­növények (brokkoli, karfiol, bimbós kel stb.) bőségesen tartalmazzák a rák ellen védő szulforafán nevű vegyületet.

Egy kutatási jelentés szerint 41 százalékkal ritkább a prosztatarák azok körében, akik hetente legalább három adagot esznek ezekből a zöldségekből, mint azok között, akik hetente legfeljebb egy adagot fogyasztanak az ilyen jótékony főzeléknövényekből.
S hogy miért pároljuk (esetleg süssük) extra szűz olívaolajon?

Mert ez az olaj a leghatékonyabb: magas az egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma (77 százalék; többszörösen telí­tetlen zsírsavakból 9 százalék van benne). Több kutatási adat figyel­meztet rá, hogy a sok telített zsírsavat tartalmazó zsiradékfélében (például a vajban, zsírban) bővelkedő étrend növeli a dülmirigyrák kockázatát. Repceolajat is használhatunk (igaz, ez nem túl olcsó), mely az olívához hasonlóan egészséges (egyszeresen telítetlen zsír­savtartalma 62 százalék, többszörösen telítetlen zsírsavtartalma: 32 százalék).

Egy kis szelén. Ez a nyomelem számos vizsgálat szerint segít a prosztata­rák megelőzésében. Fő forrása a búzaliszt, az árpagyöngy és a paradió, de a fehér húsú halak is bővelkednek benne. Mivel a talaj szeléntartalma tájegységenként rendkívül változó, meglehetősen kiszámíthatatlan, hogy a termesztett növényekben mennyi található belőle. (Magyar­ország teljes területén alacsony a természetes szelénszint.)

Érdekes módon a valamikori dohányosok szervezetét különösen haté­konyan védi a szelén a rosszindulatú daganatoktól.

Vigyázat! Az újabb kutatások szerint azonban nem árt vigyázni ezzel a nyomelemmel, mert önmagá­ban, kiegészítőként szedve cukorbajhoz vezethet (ráadásul kihullhat tőle az ember haja, és leeshet a körme).

Aki multivitamint szed, külön kiegé­szítővel ne növelje a bevitt szelén mennyiségét! Mindenkinek ajánlatos azonban több halat fogyasztania, mert az élelmi eredetű szelén többlet­bevitele biztosan nem árt. Az esetleges szelénhiány vérvizsgálattal egy­szerűen kimutatható.

Naponta tíz perc sütkérezés. Naptej és egyéb fényvédő készítmények használata nélkül a napfény hatására értékes D-vitamin termelődik a bőrben.

Kimutatták, hogy az esős Nagy-Britanniában – melynek lakói között az európai átlagnál jóval több a D-vitamin-hiányos – ritkább a prosztatarák azoknál, akik mediterrán vidékeken töltik nyári szabadsá­gukat, vagy ha mód van rá, rendszeresen napoznak. A napon keveset tartózkodók között nemcsak gyakoribb a betegség, de előbb is jelentke­zik: átlagosan hatvanhét és fél éves korban, szemben a napimádók 72,1 évnyi átlagával.

Az összefüggés talán abban rejlik, hogy a D-vitamin bizonyos mértékig gátolja a sejtosztódást, illetve elősegíti, hogy osztó­dáskor a sejtek ne nagyon változzanak a saját típusukhoz képest.

Persze mindenki jól ismeri a napozás veszélyeit, elsősorban a bőrrák kialakulásának magas kockázatát; a prosztata védelme tehát nem lehet ürügy arra, hogy mostantól pecsenyére süttessük magunkat. Napi tíz­percnyi napozás elegendő, de melegebb klímán nyáron, például Magyar­országon, a legforróbb déli órákban ennyi sem javasolt! (Északi tájakon élőknek a tél folyamán érdemes kiegészítő formájában, napi 1000 NE (25 µg) dózisban D-vitamint szedniük, mert a csontoknak is nagyon jót tesz.)

Örökletes?

A kutatók napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, vajon genetikai okok húzódnak-e a proszta­tarák hátterében. Egy izlandi tudóscsoport nemrég felfe­dezett egy mutáns gént, amely hajlamosíthat a beteg­ségre, és egyúttal magyará­zatot ad arra, miért gyako­ribb a feketék, mint a fehé­rek körében.

Míg az europid rassz 13 százaléka hordozza ezt a gént, addig a feketék­nek valamivel több mint a negyede. Ha jelen van, min­den rassznál egyforma mér­tékben, 60 százalékkal növeli a betegség kialakulásának kockázatát, s az összes prosztatarákos eset közel 8 száza­lékáért felelős.

A mutáns gén ráadásul az elfajulás ag­resszívabb (rosszindulatúbb) formájára hajlamosít. A szak­emberek jelenleg még dol­goznak a gén kimutatásának szűrővizsgálati módszerén. Ha valakiről megállapítható lesz, hogy hordozza a gént, idejekorán meg lehet kezde­ni nála a prevenciót (például gyógyszerekkel); ha egy rá­kos páciensről derül ki, hogy a mutáns gén hordozója, a kezelés radikálisabb formáját kell alkalmazni.

Prevenció második körben

PSA-teszt. Prosztatarák gyanúja esetén, valószínűsíthető örökletes haj­lamnál, de néha csak a biztonság kedvéért az orvos PSA-tesztre utalja a pácienst. Ennek során megmérik, milyen arányban tartalmazza a vér a prosztataspecifikus antigént, mely fehérjét a dülmirigy sejtjei termelik.

A magas PSA-szint rákra utaló jel lehet, ám nem elég megbízható: sokszor nem más, mint vaklárma, vagyis fölöslegesen kínozzák a páci­enst tűbiopsziás sejtmintavétellel. (Ráadásul a prosztatatumor többnyire nagyon lassan fejlődik, ezért ha idejekorán, kezdeti stádiumban diag­nosztizálják, amikor még egészen kicsi, a kezelés szükségtelen. Elég csak a növekedését kordában tartani, például az egészséges táplálkozás és életvitel itt vázolt elemeinek bevezetésével.)

Éppen ezért nincs egyetértés szakmai körökben arról, hogy szükséges-e egyáltalán ez a fajta prosztata-szűrés. Hagyatkozzunk az orvosra, aki a kockázati tényezőket, például az örökletes hajlamot figyelembe véve dönt a kérdésben.

A dülmirigyrák kimutatásának másik módja a manuális végbélvizs­gálat (DRE), amelyre általában a PSA-szűréssel egy időben kerül sor.

Orgazmus minél többször. Nem vicc! Egy nyolc éven át tartó vizsgálat, melyet közel harmincezer, negyvenhat és nyolcvanegy év közötti férfi bevonásával végeztek, arra az eredményre jutott, hogy minél többször van orgazmusa valakinek, annál kevésbé fenyegeti a prosztatarák. A havi huszonegy orgazmus a betegség kockázatát harmadával csökkentette azokhoz képest, akiknél a havi ejakulációk száma csak négy-hét volt.

Az ok talán az lehet, hogy mivel a dülmirigy az ondó részét képező vála­dékot termel, gyakori ejakulációval statisztikailag több károsodott és rákos elfajulásra hajlamos sejttől lehet megszabadulni (ezek a partner szervezetébe jutva nem okoznak rákot).

Összefoglalás

Okai. Öregedés: a korral romlik annak a sejtbiológiai mechaniz­musnak a hatékonysága, mely segít kivédeni a sejtosztódás anomáliáit, illetve elpusztítja a rendellenes sejteket. Ha az ilyen sejtek kontrollja gyengül, akadálytalan szaporodásnak indulhatnak (burjánzás), amit a férfi nemi hormon, a tesztoszteron is nagyban elősegít. A prosztatarákos esetek kétharmada a hatvanöt évesnél idősebbek körében jelentkezik.

Figyelmeztető tünetek. Gyakori vizelési inger, főleg éjszaka; nehezen induló vagy elállítható vizeletsugár, elégtelen ürítés; vizeléskor fájó, égő érzés; vér a vizeletben vagy az ondóban.

Új fejlemények. A prosztata­rák sok esetben nem igényel kezelést. Ha egy idős embernél a tumor kevéssé agresszív formája van jelen, elég lehet a rendszeres ellenőrző vizsgálat és vérkép. A közelmúltban nagyszabású vizsgálatot végeztek kilencezer férfi bevonásával: átlagéletkoruk hetvenhét év volt, és mindannyiuknál kezdeti stádiumú, kezelésre nem szoruló dülmirigy-rákot diagnosztizáltak.

A páci­ensek közel háromnegyedénél a halál oka végül más volt, illetve a daganat nem nőtt akkorára, hogy kezelni kellett volna. Egy­negyedüknél majdnem tíz év telt el addig, amíg a tumor mérete beavatkozást nem tett szüksé­gessé. A betegségnek azonban erősen rosszindulatú formája is létezik, amelyet feltétlenül és azonnal kezelni kell.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.