Betegségek - Gyógymódok

Szorongás, pánikbetegség

A rohanó élettel, a mindennapi stressz fokozódásával együtt jár és az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált a súlyos szorongás. Ez erős félelemérzetet, sőt pánikbetegséget okozhat. Az utóbbi leggyakoribb formája a félelem az egyedülléttől és a nyilvános helyeken való tartózkodástól (agorafóbia).

Következménye többnyire az, hogy a beteg nem vállalkozik utazásra, nyilvános helyeken való megjelenésre, inkább bezárkózik a négy fal közé.

A szorongás jeleit mindenki ismeri.

A leggyakrabban mellkasi tünetek fordulnak elő szúró vagy lüktető fájdalom, szorító érzés, légszomj, sűrű sóhajtások vagy lihegés. A szorongó emberre ugyancsak jellemző, hogy szinte állandóan feszesek a nyakizmai, a vállai (csuklyásizom) és a hátizmai.

Gyakran fordul elő erős izzadás, szájszárazság, szédülés, vizelési vagy székelési inger, emésztési zavarok. Mivel az ilyen ember képtelen ellazulni, szinte törvényszerűen következnek be az elalvási nehézségek, az ismétlődő éjszakai felébredések, az alvás pedig felszínessé, nyugtalanná válik.

Aki viszont rendszeresen rosszul alszik, annak szinte az egész napja el van rontva, egyébként jelentkező nappali kellemetlen tünetei ugyancsak fokozódnak.

Mivel a pánikrohamok nemegyszer váratlanul, nyilvánvaló ok nélkül lépnek fel, akinél gyakran fordulnak elő, az szinte várja a következő rohamot, és persze aggódik miatta -ami újabb szorongást jelent számára.

A hagyományos kínai orvoslásból ismert, hogy a félelem, a tartós stressz (és természetesen a hirtelen bekövetkező tragikus események, balesetek) károsítják a vese működését, így a természetgyógyász számára nem meglepő, hogy pánikbetegeknél kivétel nélkül gyengébb vesefunkciót tapasztal. A kezelés egyéb módszerei mellett ezért a veseműködés erősítése ugyancsak elengedhetetlen (például akupresszúrá-

val, talpmasszázzsal és bioenergetikai vagy pránakezeléssel), és már néhány alkalom után javít a beteg általános állapotán.

Felborult anyagcsere

Ellenőrzött klinikai kísérletek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a szorongás, illetve a pánikbetegség előidézhető koffein, bizonyos gyógyszerek és tejsav (laktat) vérbe való befecskendezésével. Mivel az említett anyagok jelenléte szorongást és pánikrohamot vált ki, egyértelmű, hogy ezek állnak a betegség biokémiai hátterében. Szorongásban, pánikrohamban megemelkedik a vér tejsavszintje.

Ismeretes, hogy tejsav akkor keletkezik, ha valaki nehéz fizikai munkát végez vagy erőteljesen edz. Ilyenkor az izmok glükózt égetnek el. A folyamat nyomán az izmokban -a jelen lévő oxigén függvényében különböző mennyiségű -tejsav gyűlik fel, ez okozza az izomfáradtságot és az izomlázat.

Normális körülmények között a glükóz lebontásának első lépése oxigén hiányában is végbemegy, és piroszőlősav képződik. A piroszőlősav széndioxiddá és vízzé történő teljes lebontásához azonban oxigénre van szükség. Oxigén híján az izomsejt úgynevezett anaerob anyagcserével glükózt alakít át piroszőlősawá, majd abból tejsav keletkezik. Ha a keringés jó, a tejsav az izomból a májba jut, és ott piroszőlősawá vagy glükózzá alakul vissza.

E biokémiai folyamatok alapján érthető, hogy a szorongás megszüntetését célzó kezelés fontos része a laktat szintjének csökkentése a vérben, amit elsősorban megfelelő táplálkozással lehet elemi.

Mivel a tejsav és a piroszőlősav arányát növeli, gyakran szorongó embereknek és pánikbetegeknek feltétlenül kerülniük kell az alkoholt, a koffeint, a cukrot (és a finomított szénhidrátokat), továbbá a táplálékallergéneket.

Emelni érdemes viszont a kalcium- és magnéziumtartalmú ételek arányát, valamint azokét, amelyekben bőségesen vannak B-vitaminok. Az utóbbiak jó forrásai: (sör)élesztő, búzakorpa, búzacsíra, zabpehely, amerikai mogyoró, zöldségfélék, tej, máj, vese, szív, marhahús, tojás.

Talán túl egyszerűnek tűnik, mégis igaz, hogy egyedül a kávé elhagyása már elegendő lehet a tünetek teljes megszűnéséhez.

Ezt klinikai bizonyítékok támasztják alá. Megfigyeltek olyan pánikbetegeket, akik naponta legalább másfél, illetve legfeljebb három és fél csésze kávét ittak. Miután egy héten keresztül mellőzték a kávét, tüneteik jelentősen enyhültek, és ezt maguk is olyannyira érezték, hogy:mindegyik páciens a koffein további kerülését választotta. Érdekesség, hogy a vizsgálatban részt vevő betegeken az előzőleg végzett gyógyszeres kezelés csak minimális mértékben segített.

Az alma, az eper és a zeller ugyancsak erősíti az idegeket. Vigyázat: aki eperre allergiás, természetesen ne egyen belőle.

A szellemi tevékenységet váltsa fel időnként fizikai munka, sport és természetjárás. Fontos, hogy legyen időnk kellemes szórakozásra, jó társaságra.

A rendszeres testmozgás, a mindennapi torna és séta elősegíti a tejsav lebontását. Természetesen mindenkinek érdemes megkeresnie a testalkatának, vérmérsékletének, ízlésének leginkább megfelelő mozgásformát.

Számításba jön a jóga, a tajcsi is. A testmozgástól nő a szervezet oxigénfogyasztása, és olyan vegyületek (endorfinok) szabadulnak fel, amelyek hatására javul a közérzet.

Fontos a helyes légzés. Ha valaki a pánikroham tüneteinek kialakulását érzi, többnyire úrrá lehet rajtuk, ha lassítja a légzését, valamint minden kilégzés után légzésszünetet tart. Még tökéletesebb a hatás, ha a kilégzés lassabban történik, vagyis hosszabb ideig tart, mint a belégzés.

Elengedhetetlen a mindennapi (sőt lehetőleg naponta többször végzett) lazítás, relaxáció. Ennek számos módszere ismert és könnyen elsajátítható.

Orbáncfű (50 g), citromfű (30 g) és komló (20 g) keverékéből egy tetézett evőkanálnyit negyed liter vízzel leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 3×1 csészényit fogyasszunk el belőle.

A komló idegcsillapító, nyugtató hatású, a citromfű kiegyenlítő, stresszvédő és nyugtató, az orbáncfű pedig javítja a hangulatot. A teakeverék segít a szorongás, a tartós nyugtalanság és az enyhe depresszió megszüntetésében.

Érdemes kipróbálni a következő idegnyugtató teakeveréket is: macskagyökér (50%), borsmenta (10%>), katángkóró (10%), galagonya (10%), fekete üröm (5%), cickafark (5%), ibolya (5%), bazsalikom (5%>).

A teát folyamatosan, mindennap kell fogyasztani, amíg a panaszok meg nem szűnnek. A kúra idején fokozatosan (persze a kezelőorvossal egyeztetve) csökkenteni lehet a nyugtató tabletták adagját.

Beváltak a feszültség, a szorongás okozta rossz közérzet, a mindennapi stressz ellen az alábbi teareceptek is. Az egyik: komló (3 rész), citromfű (3 rész), orbáncfű (2 rész), macskagyökér gyökértörzs (2 rész). A másik keverék: komló (4 rész), szúrós gyöngyajakfű (2 rész), hársfavirág (1,5 rész), galagonyavirág levéllel (1,5 rész), macskagyökér gyökér-törzs (1 rész). Mindkét keverékből ugyanúgy készítünk teát: egy evőkanálnyit 3 dl forró vízzel leöntünk, majd 15 percig állni hagyjuk. Leszűrés után tetszés szerint ízesítjük, és naponta 1-3 csészével fogyasztunk belőle.

Gyógyfürdő

Készítsünk fürdőt citromfű, fenyő, kakukkfű, levendula, somkóró, szurokfű, zeller és szénapolyva keverékéből. A fürdő meleg legyen, utána hideg lemosás következik. (Szálai Miklós halimbai esperes)

Illóolajok

Csökkentik a szorongást a következő illóolajok: citromfű, jázmin, levendula, muskotályzsálya, szantálfa, tömjén.

Kezelendő zónák: vese, mellékvese, húgyvezeték, húgyhólyag, mellékpajzsmirigy, agy, hipofízis, szív, napfonat.

Akupresszúra

Testen kezelendő pontok: Szb-6, Szb-7, Sz-7, V-3, V-7. Fül: Sen Men.

Az idegrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlenek a B-vitaminok, amelyek egymás közötti helyes arányát B-komplex vitamin szedésével érhetjük el. Nagyon fontos a kalcium és a magnézium (2:1 arányban), lehetőleg jól hasznosuló kelátkötésben.

Csökkenti a stresszt, segít a jó alvásban az 1-tirozin aminosav. Támogatja a mellékvese működését, így az adrenalintermelés szabályozását a C-vitamin, lehetőleg bioflavonoidokkal együtt. Előnyösen befolyásolja az agytevékenységet, az ingerületátvitelt, védi a sejteket és az idegszálakat a lecitin.

Szakértők valószínűnek tartják, hogy a pánikbetegek szervezetében kevés az esszenciális omega-3 zsírsav (vagy alfa-linolénsav).

Ez a fontos étrend-kiegészítő magas koncentrációban megtalálható a lenmagolajban.

Egy tanulmány szerint több éve agorafóbiával küzdő betegek állapota javult napi 2-6 teáskanálnyi lenmagolaj 2-3 hónapon át tartó fogyasztásától. Előzőleg valamennyi páciensnél megmutatkoztak az esszenciális zsírsavak hiányának jelei: az idegrendszeri panaszok mellett a száraz bőr, korpás fejbőr, törékeny és lassan növő körmök.

Korábban a szakcikkek javasolták szorongás és pániktünetek enyhítésére a káva-káva, más néven mámorbors fogyasztását. Mivel azonban 2002-ben több országban és esetben súlyos májműködési zavarokhoz vezetett a káva-káva szedése, óvatosságot ajánlunk. Igaz, többnyire kiderült: a káva-káva adagolása azoknál okozott bajt, akiknek már korábban is volt májbetegségük. Aki tehát ezt a táplálékkiegészítőt akarja kipróbálni, előzőleg feltétlenül beszélje meg az orvosával.

 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.