Családi ügyek

Szülés – kérdések és válaszok!

A saját egészségünkkel kapcsolatos döntések is elég bonyolultak, hát még ha megérkezik a kis jövevény. Ilyenkor nő igazán hosszúra a tehetem/nem tehetem lista. Míg bizonyos fontos dolgokban nem a mi kezünkben van a döntés (például hiába szeretnénk természetes úton világra hozni a gyermekünket, ha ez nem lehetséges, és császármetszésre van szükség), más ügyekben mi határo­zunk olyan dolgok felől, amelyek hosszú távon befolyá­solhatják egészségünket, sőt gyermekünkét is.

Segít a gátmetszés?

NEM Nem teszi könnyebbé a szülést a gátmetszés, ám olyan problémákat okozhat, amelyek nélküle elkerülhetők lettek volna.

A szülés során az orvosok azért hajtanak végre gátmet­szést, hogy kiszélesítsék a nyí­lást a csecsemő világrajövete­léhez, és megkönnyítsék a szülést mind az anya, mind a magzat számára. Világszerte gyakori ez a beavatkozás, a hüvelyi szülések körülbelül egyharmadánál alkalmazzák.

De helyes-e ez a döntés az or­vosok részéről?

Lehet, hogy nem. A gátmetszéssel ugyanis éppen azokat a problémákat idézhetik elő, amelyeket elke­rülni szeretnének.

Vizsgálati eredmények: több mint 40 vizsgálat ada­tainak elemzése során kiderült, hogy a rutinszerűen elvégzett gátmetszés nem akadályozza meg a hüvely és a végbélnyílás közötti szövetek átszakadását, s hogy a természetes módon történő szülés közben bekövet­kező gátrepedés okozta szövet­szakadások kisebbek, mint a gátmetszéssel létrehozott vágá­sok.

2006 áprilisában az Ame­rikai Szülészek és Nőgyógyá­szok Kollégiuma ajánlást tett közzé, melynek értelmében gátmetszést csak bizonyos ese­tekben kellene végezni, nem rutinszerűen. Állításuk szerint a beavatkozás nem hasznos sem az anya, sem az újszülött számára, sőt növeli a további szövetszakadás veszélyét, és a későbbiekben fájdalmas közö­sülés lehet a következménye.

Van, amikor szükség van gátmetszésre, például ha túl nagy az újszülött feje, beakad a válla, vagy a szülés olyan gyorsan zajlik le, hogy a hü­velynek nincs ideje kellően ki­tágulni. Vákuumos vagy fogós szülésnél is alkalmazni kell gátmetszést, bár a kutatók ma már ezt is kétségbe vonják. Egy a szülési szövődményekkel kapcsolatos vizsgálatban a gát­szakadás fokozott kockázatát mutatták ki.

Befolyásolja a gát­metszés a későbbi szexuális életet?

IGEN A közösülés során ér­zett fájdalom gyakoribb az olyan nők körében, akiknél gátmetszést végeztek szüléskor. Egyesek pedig azért élvezik kevésbé a szexet, mert a nemi élvezetet okozó idegvégződé­sek helyét a gátmetszés követ­keztében hegszövet foglalja el.

A köldökvérlevétel jó biztosítás későbbi betegségek ellen?

NEM Nem érdemes arra költeni, hogy levetessük és őriztessük a születéskor levett köldökvért abban a remény­ben, hogy egész életre védő­hálóként fog szolgálni a gyer­mek számára.

Sokan úgy tekintenek az ős­sejtekre, mint életmentő csodaszerre. Ezt, valamint az ismeretlentől való félelmet használják ki azok a vállalko­zások, amelyek lehetőséget kí­nálnak a szülőknek, hogy leve­tessék és őriztessék gyermekük köldökvérét, amely tele van őssejtekkel. Ám a kutatók sze­rint többnyire kidobott pénz, amit az emberek erre a „bizto­sításra” költenek.

Az őssejtek azzal az egyedül­álló tulajdonsággal rendelkez­nek, hogy képesek átalakulni más szöveti sejtekké, például a szívben, a bőrben, a tüdőben és más szervekben. A csont­ velőből és a köldökvérből nyert őssejteket felhasználják különböző rákok és bizonyos öröklődő betegségek kezelésé­re. A köldökvérből származó őssejtek előnye, hogy fiatalab­bak, mint az érett őssejtek, és immunológiai szempontból még „ártatlanok”, be lehet ültetni őket idegenekbe is.

Ennek ellenére igen kicsi, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy ha a gyermek később valamilyen súlyos be­tegséget kap, azon őssejtekkel segíteni lehet.

Kimutatták, hogy kevés olyan halálos be­tegség van, amely jobban gyó­gyítható a beteg köldökvéréből származó őssejtekkel, mint csontvelő-átültetéssel. Mi több, a legtöbb ilyen betegség nem kezelhető a beteg saját köldökvéréből származó ős­sejtekkel, mivel ezek is hordoz­zák azokat a mutációkat, ame­lyek a betegséget okozzák.
Jó tanács: ha egy gyermeknek olyan rák­ja vagy öröklött betegsége van, amely gyógyítható köldök­vérből származó őssejtekkel, az újszülött testvér köldök­vére megmentheti az életét. Jótékony célból közös köldök-vérbanknak lehet adományoz­ni a levett vért, ha valaki másokon szeretne segíteni. Ilyenkor megvan az a haszon, hogy szűrik a levett vért, és kiderülhet, ha az újszülöttnél valamilyen öröklött betegség vagy fertőzés áll fenn.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.