Családi ügyek

Termékenység – fontos tudnivalók!

A párok mintegy 10 százaléka meddő, ami nem meglepő, ha számba vesszük, hány biológiai tényezőnek kell „összejönnie” ahhoz, hogy megvalósuljon a fogamzás. a negyvenes éveikben lévő, gyermekre vágyó nőknek már csak 10 százalék esélyük van arra, hogy teherbe essenek. Nem csoda, hogy egyre többen kezeltetik magukat ősi vagy ultramodern módszerekkel, hogy javítsák esélyeiket.

Fokozza az akupunk­túra a termékeny­séget?

IGEN Kutatási eredmények bizonyítják, hogy az akupunk­túra fokozza a termékenysé­get anélkül, hogy káros mel­lékhatásai lennének.

Ma egyre több meddő nő vá­laszt alternatív terápiákat a ha­gyományos kezelések, például az anya szervezetén kívüli, ún. in vitro megtermékenyítés (lombikbébimódszer) mellett. Ezek közé tartozik az aku­punktúra, amelynek során tűket szúrnak a test bizonyos pontjaiba, hogy a keleti orvos­lás elveinek értelmében a fo­gamzásnak kedvező energia­egyensúlyt hozzanak létre és serkentsék az altestbe irányuló véráramlást. És úgy tűnik, a kezelés használ.

Kutatási eredmények (1): Egy 2002-ben Németország­ban végzett vizsgálat szerint azok a nők, akik az embrió be­ültetése előtt és után 25 perccel akupunktúrás kezelést kaptak, nagyobb valószínűséggel estek teherbe, mint azok, akiknél csak a beültetést végezték el (43 százalék a 23 százalékkal szemben).
Kutatási eredmények (2): Egy Kínában végzett felmérés szerint 240, meddőség miatt kezelt nő közül azok, akiket akupunktúrával kezel­tek, 65 százalékban estek te­herbe, míg a klomifen nevű, meddőség ellen adott gyógy­szer hatására csak 45 százalé­kos volt az eredmény.
Kutatási eredmények (3): Svéd ku­tatók olyan közlemények adatait elemezték, amelyek az in vitro megtermékenyítéssel vagy meddőség elleni gyógy­szerekkel együtt alkalmazott akupunktúra hatását vizsgál­ták. Négy tanulmány közül há­romban jelentősen nagyobb terhességi arányról számoltak be olyan esetekben, amikor akupunktúrát is alkalmaztak, mint a kontrollcsoportokban.

Az akupunktúra, úgy tűnik, a hímivarsejteket is képes akti­vizálni.

Legalább három közle­mény számolt be arról, hogy meddő férfiaknál akupunktúra hatására javult a spermium minősége, és gyorsabban mo­zogtak a sejtek.

Hozzájárulhat a stressz a meddőséghez?

IGEN Az idült stressz jelentősen befolyásolhatja a nők teherbe esését és a férfiak nemzőképességét.

Ha valaki teherbe szeretni esni, először is le kell nyugodnia. A stressznek kitett szervezet több adrenalint és kortizolt termel. Nagy mennyiségben mindkét hormon gátolja a tüszőrepedést. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy stressz hatásá­ra az emberek hajlamosak több egészségtelen „megnyug­tató” ételt enni, többet dohá­nyozni, kevesebbet mozogni és ritkábban élni nemi életet, kész a meddőség receptje.

Kutatási eredmények: Kimutatták, hogy kevésbé képesek teherbe esni azok a nők, akik a munkájukat stresszel telinek és megerőltetőnek találják, mint azok, akik könnyebben veszik a dolgokat a munkájukkal kapcsolatban.

Más kutatások szerint férfiak esetében az ondósejtek száma és ondójuk minősége stressz hatására lényegesen csökken.

Kutatási eredmények: Török kutatók ondómintát vettek 27 egészséges orvostan­hallgatótól, és azt találták, hogy amikor a diákok stressz­hatás alatt voltak a záróvizs­gák idején, az ondójukban csökkent a spermiumok száma és azok mozgékonysága is.

A stressz hatását még a si­kertelen in vitro megterméke­nyítések esetében is kimutat­ták. Hollandiában 168 nő vizsgálata során megállapítot­ták, hogy eredményesebb volt a mesterséges megtermékenyí­tés azoknál a nőknél, akiknek mind a petesejtvétel, mind a beültetés során alacsony volt az adrenalinszintje. Dán meddőségi központok adatai szerint egy sikeres terhességhez több kezelési ciklusra volt szükség olyan nőknél, akik egyéni vagy társkapcsolati problémáik miatt stressznek voltak kitéve, mint azoknál, akik kevesebb ilyen problémá­ról számoltak be.

Jó tanács: Az atlantai Emory Egyetem kutatói kimutatták, hogy a pszichológiai tanácsadás segít megbirkózni a nőknek a stresszel, és ennek következ­tében visszaállhat az egészsé­ges tüszőrepedés is. A kognitív terápiás (a káros viselkedési formák megváltoztatását cél­zó) foglalkozásokon részt vevő 16 nő közül, akiknél stresszre visszavezethető okok miatt maradt el a tüszőrepedés, 90 százalékban helyreállt az ovuláció, azokkal szemben, akik nem részesültek ilyen kezelésben: az utóbbiak köré­ben az arány csak 25% volt.

Nagyobb a terhesség esélye, ha lefagyaszt­ják a petesejteket?

NEM Azok a nők, akik 33 évesen lefagyasztanák pete­sejtjeiket abban a reményben, hogy kilenc évre megállítsák az időt, semmivel sincsenek előnyben azokkal szemben, akik 42 évesen próbálkoznak mesterséges megtermékenyí­téssel (ha szükséges).

Azoknak a nőknek, akik le akarják fagyasztatni petesejt­jeiket, először termékenység­fokozó gyógyszereket adnak, hogy minél több petesejtet ter­meljenek, majd levesznek tőlük annyi sejtet, amennyit csak le­het. Ez semmiben sem külön­bözik attól az eljárástól, amelynek során in vitro meg­termékenyítés céljából veszik le a petesejteket. Ám ahelyett, hogy megtermékenyítenék, majd beültetnék a sejteket, le­fagyasztják őket annyi időre, amennyit a „megrendelő” vár­ni akar a terhességével. Sok nő inkább ezt választja, mint az embriók lefagyasztását.

A petesejt-lefagyasztást töb­bek között egyedülálló nők választják, valamint azok esetében alkalmazzák, akik kemoterápiás kezelést kapnak.

Eredményes a módszer?

Több­nyire nem. Még a legoptimis­tább becslések szerint is igen csekély a lefagyasztott petesejt későbbi sikeres felhasználásá­nak valószínűsége.

A Cornell Egyetem kutatói kimutatták, hogy a későbbi felhasználásra lefagyasztott sejtekkel az eredménytelenség 4-5-szöröse a szokásos lombik-bébi-kezelésnek, holott az is csak 30 százalékban eredményes. Mivel a petesejtek nagy­részt vízből állnak, sérüléke­nyebbek, mint az embriók.

A víz fagyasztásakor kristá­lyok keletkeznek, és ezek káro­síthatják a sejt szerkezetét, emiatt a petesejtek gyakran nem élik túl a lefagyasztást, majd a felolvasztást. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy eddig még túl kis számú (néhány száz) gyermek szüle­tett lefagyasztott petesejt megtermékenyítése következ­tében, ezért nem lehet tudni, hogy az eljárás nem növeli-e a fejlődési rendellenességek kockázatát.

A kutatók véleménye szerint a jövőben ez az eljárás gyako­ribbá válhat, ma még azonban igen költséges. Az Egyesült Államokban 10 ezer dollárba kerül a petesejtek lefagyasztása, ehhez jön még a gyógysze­res kezelés költsége és a 300-400 dollárnyi évenkénti tárolási díj. És akkor még nem biztos, hogy gyerek is lesz belőle. Nálunk csak kemoterá­piás kezelések előtt állók eseté­ben támogatja a társadalom­biztosítás.

Megnehezítik a teherbe esést a hüvelysíkosítók?

IGEN Egyértelműen bizonyí­tották, hogy a síkosítók még kis mennyiségben is akadá­lyozzák a hímivarsejtek moz­gását, azaz hogy elérjék és megtermékenyítsék a pete­sejtet.

A síkosítók élvezhetőbbé tehe­tik a nemi életet és kényelme­sebbé a közösülést, ugyanak­kor megölik a spermiumokat. Nem ajánlott tehát a használa­tuk azoknak, akik teherbe sze­retnének esni, nekik inkább az előjátékot érdemes előnyben részesíteni.

Kutatási eredmények! A Texasi Egyetem orvostudományi kutatóköz­pontjában négyféle síkosítót összekevertek donor spermájá­val, és 60 perc múlva megvizs­gálták az eredményt. Mind a négy készítmény 60-100 szá­zalékkal csökkentette a sejtek mozgási sebességét. Más kuta­tók szintén hasonló eredmény­re jutottak.

Csökkenti a szűk alsónadrág a nemző­képességet?

NEM Sokáig az volt a kuta­tók véleménye, hogy a szűk alsók viselése következtében túlmelegszik a here, és emiatt csökken az ondósejtek száma. Bár több adat is van arra, hogy például a forró fürdők hőhatása befolyásolhatja az ondó minőségét és a nemzőké­pességet, az adatok szerint egy egészséges férfi a szűk alsótól nem válik meddővé.

Jó tanács: a gyermeket tervező férfiak kerüljék az olyan helyzeteket, amikor túlmelegedhet az al­testük. Ha párjával gyermeket szeretne, ne szaunázzon, ne időzzön forró jakuzziban, és ne tartsa az ölében a laptop­ját. Az sem árt, ha nem szűk, elasztikus alsóneműben edz (ez elsősorban a biciklisnad­rágra vonatkozik), amely ma­gában tartja a hőt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.