A falásrohamok eredete

Ki a felelős? Testünk, vagy az agyunk?

Bármennyire is képesek vagyunk illúziókat táplálni saját sok-oldalúságunkat illetően, mégis képtelenek vagyunk túl sok cselekvést párhuzamosan végezni. Minden egyes aktivitás olyan választásra kényszerít, amely hatástalanít egy másik aktivitást.agyunk-eves

Az éhség és a jóllakottság különböző szintjei befolyásolják a táplálék felszívódásának mennyiségét és minőségét. Az emésztőrendszer elindít egy bizonyos reakciót, ezt továbbítja a zsírszövethez, a hasnyálmirigyhez, amely szabályozza a vércukorszint emelkedését és a májműködést. A máj elraktározza és szétosztja a tápanyagot, az információk eljutnak az agyhoz, amely meghatározza az ezt követő működést.

Fontos az önkontroll!

Az idegrendszer viszont több szinten is résztvevője ennek a folyamatnak. A legkorábban kifejlődött szerveink a legfontosabbak a táplálék szabályozásakor, és ezek az automatikus és ösztönös viselkedéshez kapcsolódnak. A folyamatra hatnak az érzelmi területek és azok a zónák is, amelyek a hormonális rendszerrel vannak kapcsolatban, például a hipotalamusz, és amelyek a hormonok és mirigyek közti kommunikációt irányítják. De az agykéreg – agyunk tudati része, a racionális rész – is szereplője a mechanizmusnak, amely lehetővé teszi, hogy arról döntsünk: együnk, vagy ne együnk, amikor az automatikus jelek mást sugallnának. Lehetséges, hogy kialakítunk egy ördögi kört a táplálkozás esetében, amelynek során elveszítjük a kontrollt étvágyunkkal kapcsolatban, és engedelmeskedünk a különböző biokémiai jeleknek. De, épp ellenkezőleg, az is módunkban áll, hogy megerősítsük önkontrollunkat, megerősítve az agykéreg akcióját és a racionalitást. A probléma az, hogy az agykéreg nem mindig tudja semlegesíteni az impulzív válaszokat, és megállítani testünk kétségbeesett jelzéseit, amelyek azonnali válaszreakciót sürgetnek.

Mi az oka az éhségérzetnek?

Az állandó éhségérzet és a hiányzó kontroll sokszor agyunk ösztönös féltekéjéből származik, ilyenkor az érzetek átveszik a hatalmat a tudat fölött. Ezt a patthelyzetet modern életünk negatív értékei eredményezik, az állandó és eltúlzott stimulációk, a stressz, amely megzavarja a szervezetünket, és általában úgy reagálunk rá, hogy rögtön enni kezdünk.

A folyamatosan körülöttünk levő, csábító élelmiszerek és az állandó stresszhelyzetek szép lassan felőrölnek minket.

Mindez végzetes törést okoz bennünk, hiszen az evolúció során nem erre voltunk predesztinálva. Az őskorban a táplálék kevés volt, stressz pedig csak fizikai szinten érte az embereket.

Minden, amit a stressz okozta elhízásról tudnod kell!

Az állandó stresszhelyzet fontos tényező lett az elhízás mint betegség kutatásában, és az egyéb, anyagcserével, valamint az öregedéssel kapcsolatos betegségek vizsgálatában. Minden szervezet képes arra, hogy fizikailag alkalmazkodjon az őt körülvevő környezethez. Az emberekben ez a „hozzáidomulás” jelen van a stressz-rohanasmindennapokban, évszakonként, sőt az élet különböző korszakaiban is, attól függően, hogy éppen milyen paramétereket tekintünk fontosnak.

Kevesebb stressz, nagyobb eredmény!

Erre az állandó alkalmazkodásra van egy kifejezés, az allosztázis, vagyis a stabilitás fenntartása a változásban. Ez a környezetre is kiható kiegyenlítődés olykor veszélybe is kerülhet, amikor túl sok elvárás ér bennünket, vagyis amikor környezeti szükségleteink meghaladják alkalmazkodási lehetőségeinket. Abban az esetben beszélünk túlterhelésről, amikor a felhalmozódott elvárások túlnőnek a képességeinken. Az alkalmazkodás szabályozásának központja az idegrendszer, vagyis az agy, amely ezért aztán elsőnek „borul ki”. Mindig az agyunk csap be bennünket, az agyunk vesz rá, hogy meghízzunk, zsírt gyűjtsünk, vagy épp ellenkezőleg, agyunk lehet a legfőbb támaszunk abban, hogy ellenálljunk a kísértésnek, és lefogyjunk.

A stressztől a betegségig

A túlzott kontroll és a túlzott kielégülésvágy a stressz fő okai, hiszen állandó késztetést érzünk arra, hogy megoldjuk megoldhatatlan problémáinkat. Mivel képtelenek vagyunk erre, így már érthető, hogyan képes a stressz sok-sok betegséget kialakítani modern világunkban, mint például az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az anyagcsere-szindrómák, a cukorbetegség, a túlsúly és elhízás, valamint a depresszió, a pánik és a különböző függőségek. A WHO szerint a föld lakosságának 20%-a magas vérnyomásban szenved, és ezeknek a betegeknek a 95%-áról elmondhatjuk, hogy nincs semmiféle szervi baja, ami megmagyarázhatná a tüneteket.

Úgy tűnik, sokkal jobban ki vannak téve a magas vérnyomásnak és az ezzel járó betegségeknek (agyvérzés, érelmeszesedés, érrendszeri betegségek), különösen a szegényebbek, a társadalom alsóbb szintjén élők, mivel pontosan ez a réteg van a legjobban kitéve a stressznek.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

egy × 1 =

Read previous post:
A lelki okok miatt ránk rakódó fölös kilók

8 betegség, amit a stressz okozhat! A túlsúly és az elhízás általában az ún. metabolikus szindrómával összefüggésben alakul ki. Ez...

Close