Egészsegesen lefogyni

Amit sosem hittél az alvásról!

Alszunk és hízunk?

Életünk annyira ingerzsúfolt, hogy állandóan ki vagyunk téve a stimulációknak, és így a kevés pihenésnek, alvásnak is. Az Egyesült Államokban jöttek rá arra egy vizsgálat során, hogy a túlsúly, amely a modern társadalom egyik sajnálatos és fontos jellemzője, túlsúlyt eredményez.

Ha a kalóriatáblázatnak akarunk hinni, amely szerint több kalória elégetése fogyást eredményez (éber állapotban, mivel kalóriát égetünk, fogyunk, alvás közben viszont nem csinálunk semmit, tehát fogyni sem tudunk), akkor a fenti elmélet hibás. Újból meg kell tehát hazudtolnunk a mérleg-túlsúly-kalóriaégetés mechanikus elméletét. A kalóriák ebben az esetben gyakorlatilag nem számítanak, az idegpályák lépnek működésbe, amelyek ellenőrzik a táplálkozás folyamatát. Az alváshiány csökkenti a leptin szintjét, amelyről már tudjuk, mennyire fontos a jóllakottság érzetének szabályozásában, és megnöveli a grelin szintjét, amely az étvágy megnövekedéséért felelős hormon.

Egy svéd tanulmány, amelyet a Journal of Clinical Nutrition-ben publikáltak, az elégtelen alvás és a hízás közötti kapcsolatot erősíti meg. Az uppsalai egyetem kutatóinak elmélete szerint az éjszaka folyamán elveszített alvásórák miatt kevesebb energiát fogyasztunk, és így reggel nagyobb éhséget érzünk.

De ha a klinikai tanulmányokat figyelmen kívül hagyjuk is, még mindig ott van előttünk az egyszerű hétköznapi tapasztalat: a nem alvók éjszakánként mászkálnak a lakásban, vagy a számítógép előtt ücsörögnek anélkül, hogy több energiát égetnének el, állandóan a hűtő vagy kamra előtt találják magukat, azzal a csüggedt vággyal, hogy egyenek.

Az evés valójában csak egy pótcselekvés?

Hogyan és miért vált központi kérdéssé életünkben az ennivaló? Ha úgy néznénk végig egy napunkat, mint egy dokumentumfilmet, meglepődnénk azon, mekkora helyet foglal el életünkben a táplálkozás. Folyamatos vágyakozás valami ennivaló után. Állandó zabálás. Valamit mindig a szánkba tömünk, akár egy falat ropit, akár a kávé mellé egy darabka kekszet, akár csipszet vagy pattogatott kukoricát a moziban. Mintha a pihenőidőket, a kikapcsolódást el sem tudnánk képzelni ennivaló nélkül, mintha minden alkalommal, amikor megállunk egy pillanatra, csak a szánkon át tudnánk elképzelni a lassítást.

potcselekves-eves
Ne zabálj annyit!

Ismerjük be, mind így vagyunk ezzel! A rágcsálás a közös menedékünk. Az evés igazi pótcselekvés, a munkával járó stressz következménye, vagy épp a munkátlanságnak, vagy annak, hogy nem szeretjük a munkánkat, mert gond van a kapcsolatainkban, mert nehéz megkapnunk, elérnünk azt, amire vágyunk, és sokszor nem is tudjuk, mire is vágyunk valójában.

Az ennivaló így átalakul a frusztrációt és a mai világra olyannyira jellemző érzelmi űrt enyhítő és megtöltő pótlékká. Az evés valódi vigaszt jelentő időtöltéssé vált, sőt a szükségletből valóban időtöltés lett.