Egészsegesen lefogyni

Létezik egészséges táplálkozás?

Táplálkozás, mint vitatéma?

A táplálkozásnál talán nincs is vitatottabb és átláthatatlanabb téma. Egyrészt, ez természetes, mert ez mindenkinek fontos és mindenkit érdekel, ahány ember, annyi ízlés és hozzáállás. Más-részt, ez a zűrzavar meglehetősen abszurd és csak azt eredményezi, hogy mindenkinek kialakul a saját véleménye, és még a kutatások sem képesek rendet rakni a fejekben.taplalkozasMa már elfogadott, hogy a dohányzás egészségtelen és a légszennyezés káros az egészségre. De amikor táplálkozásról beszélünk, mindenféle őrületet lehet hallani…

Egészséges táplálkozás rejtelmei

Tényleg egészséges a tej, vagy pedig káros, mivel mellőzi a szénhidrátokat a fehérjék érdekében? Kinek van igaza? Aki csak zöldséget eszik, aki csak gyümölcsöt, vagy aki csak zsírokat? Vannak azok az anyukák, akik azt képzelik, hogy az általuk készített torták jót tesznek a gyermekeiknek, aztán vannak olyan apukák, akik szerint egy kis csipszbe még senki sem halt bele. Hallani olyan nőkről, akik éheztek, majd azt tanácsolják, együnk minél többet, annál jobb.

Kinek higgyünk? A gyógyszergyártó cégeknek, a gyógyfüveseknek, a személyi edzőknek, a celebeknek, a dietetikusoknak, az egészséggel foglalkozó újságíróknak vagy a barátoknak és barátnőknek, akik kipróbáltak valami tuti tippet? A magazinok és a reklámok egyre ijesztőbb termékekkel és képekkel vannak tele, szóval a világban csak úgy özönlenek a jó tanácsok.

Végül ott vannak az elmaradhatatlan orvosok, akiknek az lenne a feladatuk, hogy rendet tegyenek ebben a zűrzavarban és megnyugtassanak, ennek ellenére azt mondják, az egészségügyi problémák nincsenek összefüggésben a táplálkozással. Egy igazi, kusza labirintus, amelyből nagyon nehéz kijutni anélkül, hogy megadnánk magunkat és abbahagynánk az össze-vissza zabálást.

Tisztázzunk néhány dolgot az asztalunkra kerülő táplálék körül, hiszen minél több információval rendelkezünk, annál világosabban láthatjuk, melyik terméket válasszuk!

A gabonafélék

A régi táplálékpiramis azt tanácsolta, az étkezésünk 50%-át a gabonafélék tegyék ki, vagyis kalóriabevitelünk szinte kizárólag rajtuk alapuljon. Sok tudós állítja, hogy a gabonafélék az ember genetikájával nem kompatibilisek, mivel nyersen nem fogyaszthatók; és mivel kevés volt belőle, termeszteni kezdték, így alakult ki a földművelés.

A legjobb példája annak a teóriának, hogy az emberi szervezet számára idegen a gabona, a coeliakia gabonafelek-etrend(lisztérzékenység), amely egyre több embernél alakul ki. Ezen betegségben szenvedők olyan genetikus mutációt hordoznak magukban, amely lehetetlenné teszi számukra a glutént tartalmazó ételek fogyasztását (a glutén nagyon sok termékben jelen van, mint például a búzában, az árpában, a rozsban és a kamuiban), mert intoleránsak a gliadinra, egy fehérjére, amely a gluténban található a gluteninnel együtt. De az eredmények azt mutatják, hogy aki nem is szenved lisztérzékenységben, annak is lehet bélgyulladása, pontosan a gluténra adott válaszként. Mindez megerősíti, hogy azok a táplálékok, amelyek nem tartoznak evolúciós képletünkbe, károsak a szervezetünkre.

Jótékonyhatás

A gabonafélék nagy része, amelyeket manapság felhasználunk a kenyérben, a pizzában, a tésztában, a péksüteményekben, a kekszekben stb. annyira finomítottak, hogy teljesen hiányoznak belőlük a rostok, pedig a gabonafélékből leginkább erre lenne szükségünk.

Más tudósok szerint a gabonafélék, mivel nagyobb hatásuk van a vércukorszint-emelkedésünkre, mint a fehérjéknek, fokozzák az inzulintermelést, aminek a következménye a zsírok raktározása is. Nem kell teljesen kiiktatni a gabonaféléket az étrendünkből, mivel legalább 30-40 gramm rostra naponta szükségünk van, hogy jól működjön az emésztésünk, és hogy elősegítsük a cukrok és zsírok lassú felszívódását.

Ezeket a rostokat pusztán fehérjét, állati zsírokat, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztva lehetetlen magunkhoz vennünk, ezért érdemes kevés gabonafélét is fogyasztani. De nem minden gabonaféle egyforma: csak a teljes kiőrlésű termékek tartalmazzák a kívánt 100%-os rostmennyiséget, és az az előnyük is megvan, hogy kevésbé agresszíven hatnak a vércukorszintre, ezáltal az inzulintermelésre.

Hús és hal

Manapság egyre több a vegetáriánus, vagy vegán életmóddal szimpatizáló, így a hús és hal egyre több vita célpontja. A hús rosszat tesz? Valóban jobb a fehér hús, mint a vörös? A hal még mindig olyan egészséges?

A neolitikus korszak előtt az ember tápláléka olyan állatok húsából származott, amelyek természetes ételeket fogyasztottak. Ehhez a típusú fehérjéhez az ember tökéletesen alkalmazkodott, maga mögött hagyva gyümölcsevő múltját.

A vadállatokban az elraktározott zsíroknak nagyjából a felét telített zsírsavak tették ki, amelyek főként a zsírszövetben halmozódtak fel. Az izmokban és más szervekben viszont nagy mennyiségű egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsav volt található. Vagyis az állatok egyes részei, amelyeket az emberek megettek, tele voltak jó és egészséges fehérjékkel, valamint zsír-savakkal. Ezenkívül az állatok elraktározott zsírmennyiségének folyamatos változása (köszönhetően a rendelkezésre álló táplálék rendszertelenségének) szinte lehetetlenné tette, hogy a húsfogyasztással nagy mennyiségű zsírhoz jussanak.

Izabella Langh

Szerző: Langh Izabella

Gyakorló természetgyógyász vagyok. Táplálkozási és  életmód specialista is vagyok, immár 12 éve próbálom az embereket egy egészségesebb életforma felé terelni, egyre több sikerrel.