Egészsegesen lefogyni

Miért hízunk meg? Minden, a hízásról és annak okairól!

Tényleg éhesek vagyunk?

A táplálkozási szabályozásunk több síkon megy végbe, tudatosan és tudattalanul. Választásainkban szerepet játszik egy bizonyos idegrendszeri kör is, amely összeköti a periférián levő szerveket az agyi idegpályákkal. Az agyban levő, éhségért felelős területek nemcsak az idegektől kapják az információt, hanem a hormonoktól és egy egész sor molekulától is. Ebben az állandó molekula- és impulzusvándorlásban az agy legősibb részei is szerephez jutnak, mint például a limbikus rendszer és a nyúltvelő, amelyek általában az ellenőrzésünkön kívül működnek. ehseg-eletmodAz agykéreg elméletileg ugyan képes arra, hogy ezeket a kevésbé fontos részeket irányítsa, de az agy a maga teljességében működik, ezért nem lehet meghatározni, hogy éppen ellenőriz-e egy területet, vagy sem. Nem lehetünk biztosak abban, hogy az agykéreg működteti-e étvágyunkat, vagy éppen fordítva: a nagyon kezdetleges és impulzív limbikus rendszer mozdult-e meg az érzelmekért és örömeinkért, nem pedig az egészségünkért felelős szisztéma. Mivel mi, emberek mindig kevés táplálékkal rendelkeztünk az evolúció során, ezért inkább eszünk, ahelyett hogy visszafognánk magunkat.

Mi a különbség az éhség és a jóllakottság között?

Táplálkozási szokásainkat két ellenhatás irányítja: az éhség és a jóllakottság. A köztük levő egyensúly határozza meg nemcsak azt, hogy mit eszünk, hanem azt is, mikor óhajtunk enni és mennyit.

A kölcsönhatás az agy és a bélrendszer között már jóval az ennivaló elfogyasztása előtt megkezdődik. Elég megérezni az étel illatát, meglátni vagy éppen csak elképzelni ahhoz, hogy beinduljon a mechanizmus, amelynek az a célja, hogy szervezetünk felkészüljön az étek elfogyasztására, és a benne levő tápanyagokra. De melyek azok a szabályozók, amelyek a finom egyensúlyt biztosítják?

A 3 „felelős”

  • A colecistokinin (CCK) olyan molekula, amely a jóllakottságot szabályozza, az 1970-es években fedezték fel. A bél és az agy állítja elő, az így küldött jel pedig megállítja a táplálékbevitelt, de az étkezések számára semmilyen hatása nincs. Lehetséges tehát, hogy ha ez a jel módosul valamiképpen, az elősegíti az elhízást, a CCK növekedése viszont nem segíti elő az egyenletes súlyvesztést.
  • A grelin, amelyet a gyomor állít elő, stimulálja az étvágyat. Működése maximális a böjtök időszakában, vagyis amikor nem eszünk.
  • A legtöbbet tanulmányozott molekula a leptin, amelyet a zsírszövet termel, képes arra, hogy szabályozza az étvágyat és a testben levő zsírmennyiséget, sokkal kiegyenlítettebben, mint a CCK. A leptin küldi azt az üzenetet az agynak, hogy a zsírtartalékok már elegendőek, csökkenteni lehet a táplálékbevitelt. Az elhízottak esetében valószínű, hogy a leptinből túltermelés következik be, talán pont azért, mert a szervezet érzéketlen lesz a hatására.

Néhány étel károsan hat a leptin működésére. A fruktóz például, ha édesítőszerként használjuk, és nem természetes formájában fogyasztjuk (amikor gyümölcsöt eszünk), hozzájárul a trigliceridszint megemelkedéséhez, így kialakulhat a már említett zsírmáj, és a leptin helytelen működése. Nagyon is lehetséges, hogy a cukor nagy mennyiségű bevitele is produkál hasonló tüneteket. Az éhségérzet legnagyobb és legösszetettebb szabályozása viszont az agyban történik.

Izabella Langh

Szerző: Langh Izabella

Gyakorló természetgyógyász vagyok. Táplálkozási és  életmód specialista is vagyok, immár 12 éve próbálom az embereket egy egészségesebb életforma felé terelni, egyre több sikerrel.