Egészségügyi kérdezz-felelek

Prosztatarák – Mennyire veszélyes?

A férjemnél prosztatarákot fedeztek fel, de az orvosa szerint nem kell semmit tenni, csak várni és figyelni. Nem veszélyes ez?

Valószínűleg nem. A figyelmes várakozás azt jelenti, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a daganatot, elsősorban vérvizsgálatokkal, de nem kezelik azt, amíg a ráknövekedésnek vagy terjedésnek nem indul. Hasonló stratégia az aktív megfigyelés: itt akkor kezdik meg a kezelést, amikor valamilyen változás észlelhető, de a daganatnak még nem volt ideje áttéteket képezni. Ez ellentétes lehet azzal, ahogyan a legtöbben a rák megfelelő kezelését elképzelik (ki vele, de azonnal!), ám számos tanulmány sok esetben főleg a kisméretű, nem agresszív és tüneteket nem okozó prosztatarákos daganatoknál kifejezetten kedvezőnek találta a megközelítést.

Hogy miért? Azért, mert a prosztatarák a legtöbb esetben nagyon lassan növekszik. Főleg idősebb férfiaknál alakul ki, és e férfiak gyakran a ráktól független okból haláloznak el, még mielőtt kezelésre lenne szükségük. Mivel a rák elleni kezelések soha nem kellemesek és mindig igen drágák, nincs értelme kezelni az olyan rákot, ami nem okoz problémát.

Egy nagyszabású, 3331 prosztatarákos férfira kiterjedő vizsgálatban az alanyok 10 százalékánál alkalmazták a „figyelmes várakozás” módszerét, és nagyjából a felük maradt kezeletlen a vizsgálat teljes ideje (átlagosan 7,7 év) alatt. A többieknél átlagosan a diagnózis után 3,9 évvel kezdték meg a kezelést. (Minél fiatalabbak voltak a férfiak, s minél előrehaladottabb stádiumú volt a rák, annál nagyobb valószínűséggel kellett korábban elkezdeni a kezelést.) A kezelést azonnal megkezdő és a várakozást választó férfiak között sem a rák áttétképzésének ideje, sem a halálozás kockázata tekintetében nem találtak különbséget.

Prosztatarákom van, és az urológusom műtétet javasolt, de félek az impotenciától, illetve az inkontinenciától. Mit kell tudnom?

Az orvosa radikális prosztatektómiára akarja küldeni, amelyben a teljes prosztatát (dülmirigyet) eltávolítják, hogy a rák ne növekedhessen, és ne képezhessen áttéteket. Ezt a módszert néha azoknak az egyébként egészséges férfiaknak javasolják, akik várhatóan még legalább 10 évig élhetnek. Az inkontinencia kockázata manapság már elég csekély, mivel az évek során sokat fejlődtek a műtéti technikák. Ha ön tapasztal is majd inkontinenciát, elég valószínű, hogy az néhány hét vagy hónap alatt magától is meg fog szűnni.

A merevedési zavarok kockázatát csökkentendő az urológusok legtöbbje ma már a beavatkozás idegkímélő formáját végzi el, vagyis elkerülik a hímvesszőbe futó idegeket. Mindazonáltal, még ha tökéletesen végzik is el a műtétet, akkor is előfordulhatnak merevedési zavarok a beavatkozás után. Minél fiatalabb korában történik az operáció, annál valószínűbb, hogy az nem lesz maradandó hatással a hálószobai teljesítményére. Legyen azonban türelmes: a műtét után hónapokig is eltarthat, mire a merevedési képesség helyreáll. 70 évesnél idősebb páciensek esetében nagyobb a kockázata annak, hogy az idegkímélő műtét után sem nyerik már vissza a merevedési képességüket.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy kisebb a szövődmények és a rák kiújulásának kockázata, ha a beavatkozást nagy tapasztalatú urológus hajtja végre. Azt ma még nem lehet megállapítani, hogy a robotizált radikális prosztatektómia jobban segít-e megőrizni a merevedési képességet, mint a hagyományos műtét.

Ha a rák már a prosztatán kívülre is átterjedt, akkor sajnos könnyen lehet, hogy nincs mód az idegek megtartására, ami a spontán merevedési képesség elveszítésével jár. Mindazonáltal gyógyszerek, injekciók vagy segédeszközök, például vákuumpumpák segítségével így is lehet erekciója.

Hormonkezelésben részesülök prosztatarák miatt, és szörnyű hőhullámaim vannak. Mit tehetek?

Most már ön is tudja, mit éreznek a nők menopauza idején! De komolyra fordítva a szót: a tesztoszteronszint nagymértékű csökkentése révén egyfajta „egészségügyi kasztrációt” előidéző hormonterápia valóban igen heves hőhullámokkal járhat. A menopauzán áteső nőknek javasolt életmódbeli változtatások (lásd 260. oldal) jó része önnél is hatásos lehet. Orvosával emellett a következő módszereket is megfontolhatja.

  • Ösztrogéntapasz: Egy vizsgálat szerint a tapaszt használó férfiak 83 százalékánál enyhültek a hőhullámok. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az ösztrogénnek olyan mellékhatásai lehetnek, mint a mell megduzzadása és a mellbimbó érzékenysége.
  • Szintetikus progeszteron: Miután négy héten át naponta kétszer vettek be megesztrolacetátot, a férfiak kevesebb hőhullámot tapasztaltak, mint a placebót kapott társaik, és jelentős mellékhatásokat sem észleltek. Bár az ösztrogén és a megesztrolacetát tűnnek a leghatékonyabbnak a hőhullámok enyhítésére, az alábbi egyéb gyógyszerek is segíthetnek.
  • SRIantidepresszánsok: Néhány kis léptékű vizsgálat úgy találta, hogy a Paroxetin a szelektív szerotonin visszavétel gátlókként ismert antidepresszánsok egyike  enyhítheti a férfiak hőhullámait.
  • Venlafaxin: Egy 16 férfira kiterjedő vizsgálat szerint ez az antidepresszáns négyheti szedés után több mint a felével csökkentette a hőhullámok átlagos számát és intenzitását.
  • Gabapentin: Ez a görcsoldó gyógyszer négy héten át nagy adagban (napi 900 mg) szedve a placebónál 25 százalékkal nagyobb mértékben csökkentette a hőhullámok átlagos számát és hevességét.

Édesapám prosztatarákban halt meg. Mit tehetnék a kockázat csökkentése érdekében?

A prosztatarák rizikótényezői között ott van a betegség családban való korábbi előfordulása is, ezért egyes szakemberek azt javasolják, hogy ha egy rokonának volt már ilyen daganata, akkor járjon szűrővizsgálatokra 40 éves korától kezdve.

Fogyasszon kevesebb vörös húst és tejterméket, mivel mindkét ételcsoport növelheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát! Ugyanakkor egyen több főtt zöldséget (különösen brokkolit) és zsíros húsú halat, és igyon több zöld teát! Egy vizsgálatban úgy találták, hogy napi három csésze zöld tea 73 százalékkal csökkenti a betegség kockázatát.

Ami a gyógyszereket illeti, a prosztata megnagyobbodás kezelésére szolgáló gyógyszerekről ilyen a finaszterid és a dutaszterid nagyszabású klinikai vizsgálatok mutatták ki, hogy csökkentik a prosztatarák valószínűségét. Kérdezze meg orvosától, hogy önnek érdemes lenne-e ilyen gyógyszert szednie, mivel önnél nagyobb a daganat kockázata. Egyes érdekes adatok pedig arra utalnak, hogy a sztatinok néven ismert koleszterinszint csökkentő gyógyszerek is csökkenthetik a veszélyt.

Kutatók 2447 férfi egészségi állapotát kísérték figyelemmel 14 éven át, és azt találták, hogy a sztatinokat szedők körében háromszor kisebb volt a prosztatarák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem szedtek ilyen gyógyszert. Kisebb volt a valószínűsége a megemelkedett PSA-szintnek (prosztataspecifikus antigén ) is, ami prosztatadaganat jelenléte esetén nő meg.

Sztatin

Ez nem azt jelenti, hogy szaladjon az orvosához, és könyörögjön sztatin felírásáért akkor is, ha egyébként nem magas a koleszterinszintje és nem kell csökkenteni önnél a szívbetegség kockázatát egyelőre ugyanis nincs elegendő bizonyíték, ami ezt indokolná. Ám ha már szed valamilyen sztatint, akkor tudnia kell, hogy az a szíve mellett a prosztatáját is védheti. E hatás talán a gyógyszer gyulladáscsökkentő tulajdonságának köszönhető, mivel a gyulladások bizonyítottan hozzájárulnak a prosztatarák kialakulásához.

Gyulladáscsökkentők

Az egyéb gyulladáscsökkentő szerek például a nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentők (NSAID-k), mint az aszpirin vagy az ibuprofen egy friss tanulmány szerint rendszeres szedés esetén 10 százalékkal csökkentik a PSA-szintet, az azonban nem világos, hogy a prosztatarák kockázatát is csökkentik-e. És persze e gyógyszerek rendszeres szedésének is megvannak a maga sajátos kockázatai.

E-vitamin, szelén

Az orvosok és a kutatók korábban úgy vélték, hogy segíthet az E-vitamin és a szelén is, de egy nagyszabású, államilag finanszírozott kutatás egyiknél sem tudott kedvező hatást kimutatni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.