Élet cukorbetegként

Ne féljünk a diabétesztől! Egy új életszakasz

– Önnek diabétesze van! – Ha megkérdezzük a legkülönbözőbb embereket, hogy mi futott át az agyukon, amikor meghallották e diagnózist, kiderül; szinte mindenki ugyanazt gondolta: „Most mindenről le kell mondanom, ami ízlik, és örömet okoz.” Ugyanakkor felmerült az ijesztő kérdés is: „Egyáltalán, megtehetem mindazt, amit az életben terveztem?” Sokan a legkeményebb fegyelemmel, szigorú diétával és mindennapos elszánt kocogással, futással akarnak fricskát adni a diabétesznek.

Az első lendülettel teli hetek után azonban visszazökkennek a régi kerékvágásba. Ami marad, az a rossz lelkiismeret, a napi stressz és küzdelem a cukorbetegséggel, amely állítólag rontja az életminőséget. Csakhogy nem a diabétesz nehezíti meg az ember életét, hanem a félelmek, az aggódás és a helytelen gondolatok és szándékok, melyek a 2-es típusú diabétesz-betegeknél gyakoribbak, mint a kerékpár Kínában.

Egy új életszakasz kezdődik

A 2-es típusú diabétesz diagnózisa nem az életünk végét jelenti, hanem egy új életszakasz kezdetét. Elsősorban az a fontos, hogyan alakítjuk, viseljük ezt az új időszakot. Egy széles körben elterjedt előítélettel szemben a diabéteszeseknek ugyanis semmiről nem kell lemondaniuk. Senkinek sem kell diétáznia, még azoknak sem, akik pár kilóval kövérebbek a kelleténél. Igaz: szükség lesz néhány változtatásra, hogy ismét kézben tartsuk a vércukorszintet, ám ez némi gyakorlással és türelemmel könnyen teljesíthető.

Az élettapasztalat megerősít

Már sokszor tapasztaltuk a saját testünkön: minden új életszakasz változásokat hoz magával, melyek – mint minden újdonság – először bizonyos félelmet keltenek. Emlékszünk, milyen volt, amikor munkába álltunk? Vagy amikor az első gyereket vártuk? A sok félelemre és reményre, mely először ott volt bennünk? És hogy milyen gyorsan ment, hogy legyőzzük az új helyzetet? Az új életszakasz sikeres megragadása, uralása iránti bizalom – ez jellemzi az élettapasztalatot. Azokkal a kihívásokkal a tarsolyunkban, amelyeket a múltban már sikeresen teljesítettünk, az, ami most előttünk áll, könnyen megoldható: az élet diabétesszel.

Tegye azt, amit akar!

A diabétesz nem zavaró, nem fáj, és senki sem látja. Sok ember még csak nem is tudja, hogy magasabb a vércukorszintünk. Még a diabéteszkezelés sem áll céljaink útjában. A diabéteszesek fényes karriert érhetnek el, pompás partnerkapcsolatban élhetnek, körbeutazhatják a világot, megmászhatják a magas hegyeket, sportolhatnak. Beteljesíthetik a család, a nagy család iránti vágyukat. Természetesen létezik számos egyéb külső és belső ok, mely megakadályozza az embert, hogy megvalósítsa minden álmát. A diabétesz azonban nem tartozik végérvényesen ezek közé. Mindennek ellenére ne hagyjuk figyelmen kívül, sőt feltétlenül tartsuk szem előtt a vércukorszintünket.

Ügyeljünk a vércukorszintre

A múltban esetleg úgy bántunk sokszor és sokáig a testünkkel, mintha több is lenne belőle, és bármikor kicserélhetnénk. De csak egy van – és azzal gondosan kell törődni. Ezért most segítünk neki, hogy a vércukorszint ismét egyensúlyba kerüljön: úgy, hogy rendszeresen mérjük a vércukrot, és beszedjük a gyógyszereket. A mai mérőműszerekkel ez gyerekjáték, és még ha szükségünk is van inzulinra, már nem egy csúnya fecskendővel szúrunk, hanem helyes kis tűkkel adjuk be.

A testünk szerencsére nem haragtartó, és már néhány változtatásért is bőségesen megjutalmaz. Az egészségtudatosabb élettel nem csak a vércukorértékek javulnak, hanem más kívánságok is teljesülnek: újra karcsúbbá, mozgékonyabbá és fittebbé válunk. Az új életmódunk ezenkívül nem pusztán az egészségre van pozitív hatással, hanem az egész életérzésünkre. Összességében lendületesebbek, dinamikusabbak vagyunk, és több örömünk van az életben.

Zűrzavar van mindenhol

Néha bizony nem könnyű a nyelv segítségével sem megértetni magunkat. Jó néhány kapcsolat vagy barátság is ment már tönkre emiatt. Igazából azonban akkor támadhat fejetlenség, ha orvosok és nem orvosok akarják megértetni magukat egymással. A félreértések ilyenkor szinte borítékolhatok. Az orvosok számára általában egyszerűbb, ha orvosi szakkifejezéseket használnak, mert ezek pontosabbak, mint a fordításuk. A gyógyászat terén laikus ember viszont nem érti ezeket. Még a szakszavakon túl is babiloni zűrzavar uralkodik, ahol a szavaknak a legkülönbözőbb jelentésértelmük lehet.

A jó szándékkal mondott orvosi tanács, hogy „egészségtudatosabban kell élni”, a legtöbb embernél azonnal a diéta és az izzasztó, gyötrelmes sporttevékenység rémképét idézi fel. Pedig mint említettük, ennek nem sok köze van ahhoz, mi módon kell ügyelnünk egészségünkre – az új helyzet sokkal inkább az életörömmel, az új vonzó külsővel, a táplálkozási szokások lassú megváltoztatásával és a korábbinál csak kicsit több mozgással áll kapcsolatban.

Betegen anélkül, hogy betegek lennénk

A „betegség” és a „beteg” szó is mást jelent a köznyelvben, mint az orvosi szóhasználatban. Az orvos számára a betegségről valami ilyesmi olvasható egy orvosi szótárban: „Az életfolyamatok zavara a szervekben vagy az egész szervezetben, melynek következményei a szubjektíven érzett, illetve objektíven megállapítható testi, szellemi vagy lelki elváltozások.” Egy nem orvos képesítésű számára akkor vagyunk betegek, ha olyan tüneteink vannak, mint például a láz vagy a fájdalom, rosszul érezzük magunkat, és nem tudunk munkába menni. így aztán sok cukorbeteg, aki tökéletesen egészségesnek érzi magát, nap mint nap boncolgatja a kérdést, hogy akkor most egészséges-e vagy beteg – vagy csak akkor lesz beteg, ha a vércukorszintje nincs helyesen beállítva?

Az orvosok és a betegbiztosítók nyelvhasználatában a 2-es típusú diabétesz egy betegség

És ez így is ésszerű, mert a betegbiztosítók máskülönben nem térítenék meg a kezelési költségeket. Az egészségügy számos tudományos tanulmány eredményeiből tudja, hogy a 2-es típusú diabéteszt kezelni kell, mivel a túl magas vércukorszint súlyos károkat okozhat.

Jegyezzük meg! A szélütéstől a vakságig sok minden előfordulhat, és ezeket az orvostudomány „diabétesz okozta másodlagos betegségeknek” nevezi.

Ezektől minden orvos szeretné megóvni a cukorbetegeket, s emiatt sokan közülük sötéten vázolják, hogy mi történik, ha nem tartjuk be, amit előírnak. Ezzel nem megijeszteni akarják a betegeiket, hanem meg akarják kímélni őket a nagy szenvedéstől.

Mindenesetre főleg a diabétesz „betegség” és a vércukorszint áll a figyelmük középpontjában, nem a cukorbeteg élete. Az orvosok tudják: az állandóan magas vércukorszint olyan betegségeket okozhat, melyek a biztos halálhoz vagy egy egész életen át tartó fogyatékossághoz vezethetnek. De azt is tudják és szorgalmazzák: a helyes kezeléssel és az érintett személy bármilyen kis elkötelezettségével megakadályozhatók ezek a súlyos másodlagos betegségek. Ugyanakkor ismerik a gyógyászat határait, és felhívják a figyelmet, hogy a cukorbeteg aktív közreműködése nélkül minden orvosi tudomány hiábavaló.

Vigyázat! A diabétesszel nem szabad játszani!

Egy nagy diabétesztanulmány alapján a diabétesz okozta másodlagos betegségek még mindig gyakoriak. Németországban például ez naponta átlagosan:

  • 121 szélütést
  • 77 amputációt
  • 74 szívinfarktust
  • 22 dialízisesetet
  • 17 megvakulást jelent.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.