Ételek és italok az étrendben

Joghurt élettani szerepe

Szokatlan, hogy az ember szándékosan olyan ételt eszik, amely baktériumokat tartalmaz. A joghurt azonban kivételt képez. Úgy készül, hogy a tejet beoltják bizonyos baktériumtörzsekkel, amitől sűrű lesz az állaga, és sa­vanykás az íze. Mint a többi tejtermék, a joghurt is kivá­ló kalcium- és fehérjeforrás. Valódi hasznát azonban a gyártó által hozzáadott „jó” baktériumoknak köszönheti.

Segít a joghurt az emésztőrendszeri betegségekben?

IGEN A laktózérzékenyek és más gyomor-bél rendszeri pa­naszokkal küzdők étrendjének kiváló kiegészítője a joghurt.

A legtöbb embernek a baktéri­um szó hallatán betegséget okozó mikroorganizmusok jut­nak eszébe. Szervezetünk azon­ban „jó” baktériumok milliói­nak ad otthont, ezek segítenek sakkban tartani a „rosszakat”. Egyikük, az Lactobacillus acidophilus fenntartja a bél­rendszerben a mikroorganiz­musok egészséges egyensúlyát. Ma sok gyártó adja hozzá ezt a baktériumot más, hasznos­nak ismert baktériumokkal, ún. probiotikumokkal együtt a termékeihez.

Megbízható adatok szerint az ilyen joghurt segít az alább felsorolt emésztőszervi betegségekbe:

1. Laktózérzékenység

Azok, akik­nek az emésztőrendszeréből hiányzik egy bizonyos enzim, nem tudják megemészteni a laktózt, azaz a tejcukrot. Ezért haspuffadásuk lesz, és hasme­nést kapnak, ha a minimálisnál nagyobb mennyiségben fo­gyasztanak tejet. Bár a joghurt is tartalmaz laktózt, annak „ellenszere” is megtalálható benne, mert a készítéshez használt baktériumkultúra laktázt termel, azt az enzimet, amely a tejcukor lebontásához szükséges. Megfigyelték, hogy a laktózérzékenyek a joghurtra kevésbé reagálnak emésztő­szervi tünetekkel, mint a tejre.

2. Hasmenés

Az antibiotikumot szedőknek gyakran van has­menése, mert ezek a gyógysze­rek válogatás nélkül elpusztít­ják a káros és a hasznos baktériumokat. Ezen a bajon segít a joghurt és a benne talál­ható hasznos baktériumok. Egy közelmúltbeli vizsgálat szerint 135, kórházban fekvő, antibiotikummal kezelt beteg közül a probiotikus italt fogyasztóknak csak 12 százaléka kapott hasmenést, míg azok­nak, akik placeboitalt kaptak, a 34 százaléka.

A Lactobacillus a gyerekek között gyakori bélfertőzések okozta hasmenésen is segít

A Pediatrics című gyermek­gyógyászati lapban megjelent egyik cikk szerint a hasznos baktériumokkal kezelt beteg gyerekek hamarabb meg­gyógyultak, és hasmenésük is kevésbé volt súlyos. Más kuta­tók arra mutatnak rá, hogy az utazási betegségnek tartott hasmenés is megelőzhető probiotikus kezeléssel.

3. Gyomorfekély

A legtöbb gyo­mor- és nyombélfekélyt a Helicobacter pylorinevű bak­térium okozza. Antibiotikum­mal és protonpumpagátlóknak nevezett gyógyszerekkel meg lehet gyógyítani a fekélyt, ám az esetek 10-23 százalékában az elsőként alkalmazott kezelé­si protokoll nem pusztítja el a H.pyloribaktériumot. Az élőkultúrás joghurt viszont gátolja e baktériumok műkö­dését.

Kutatási eredmények! Tajvani kutatók 69 olyan fekélybeteget kezeltek, akik nem reagáltak a gyógy­kezelésre. Napjában kétszer 180 g joghurtot etettek meg velük, miközben megismétel­ték a kezelést: négy hét alatt 91 százalékuk meggyógyult, szemben a kontrollcsoporttal, ahol az arány 77 százalék volt.

4. Más emésztőrendszeri betegsé­gek

A joghurt enyhítheti az irritábilis bél szindróma tünete­it, köztük a haspuffadást és a hasi fájdalmat. A joghurtnak a gyulladásos betegségekre, például a fekélyes vastagbél­gyulladásra vagy a Crohn-betegségre gyakorolt hatásáról kevesebb adat van, jóllehet egy közelmúltbeli vizsgálat szerint a probiotikus joghurt egy hónapon át történő fogyasztá­sa mindkét betegségben enyhí­tette a gyulladást.

Serkenti a joghurt az immunrendszert?

IGEN A joghurtfogyasztás erősíti a szervezet védekező erejét a betegséget okozó mikrobákkal szemben.

Az emésztőrendszernek nem csak az a szerepe, hogy fel­dolgozza az ember reggelijét, ebédjét és vacsoráját. Bármi­lyen valószínűtlenül hangzik, az immunrendszernek is fontos részét képezi. A belekben sok immunsejt található, és úgy tűnik, a joghurt elősegíti ezek működését.

Mind emberekben, mind laboratóriumi állatokban ki­mutatták, hogy a joghurthoz általában hozzáadott probiotikumok – az L. acidophilus, az L. casei és a Bifidobacterium bifidus – fogyasztása emeli a belekben egy fontos, fertőzéseket gátló fehérje, az immunglobulin-A termelését. A lymphocyták (egyfajta fehér­vérsejt) szintén kritikus szere­pet játszanak a szervezet védekezőrendszerében azáltal, hogy antitesteket és más, a fertőzéseket leküzdeni hivatott fehérjéket termelnek.

Osztrák kutatók azt találták, hogy amikor fiatal nőknek egy hónapon keresztül probiotikus étrend-kiegészítőt vagy napi 100-200 g joghurtot adtak, nőtt ezeknek a sejteknek az ak­tivitása. Más kutatások szerint a probiotikumok még falán­kabbá teszik a makrofágnak nevezett baktériumfaló fehér­vérsejteket.

Mit jelent mindez az Ön szá­mára?

Annyit mindenesetre, hogy ha rendszeresen eszik élőkultúrás joghurtot, nem dől ágynak mindenféle betegség­gel.

Kutatási eredmények! Egy svéd cégnél 262 alkal­mazott adatait elemezve úgy találták, hogy akik naponta it­tak probiotikumot tartalmazó italt, feleannyit hiányoztak a munkából, mint azok, akiknek placeboitalt adtak. Az előbbi csoportban ritkább volt a gyo­morrontás, a megfázás és az egyéb légúti betegségek is.

A joghurt immunerősítő hatása más, még nagyobb elő­nyökkel is járhat. Egyes ered­mények arra utalnak, hogy segít egyes rákok, köztük a hó­lyag- és a vastagbélrák kocká­zatának csökkentésében.

Segít a joghurt a hüvelygomba megelőzésében vagy kezelésében?

TALÁN A napi joghurt­fogyasztás közismert házi szer a visszatérő hüvelygomba és a húgyúti fertőzések ellen. Van olyan nő, aki emiatt tart állan­dóan joghurtot a hűtőszekré­nyében. De valóban használ? Egyelőre nem rendelkezünk elég tudományos adattal a kér­dés eldöntésére.

A hüvelyfertőzést a Candida albicans nevű gomba okozza. Többek között olyan nők ese­tében fordul elő, akik antibio­tikumot szednek. A hüvelyben vannak hasznos baktériumok is, köztük az L. acidophilus.

Vizsgálták, hogy az ezt a bak­tériumot tartalmazó joghurt fogyasztása segíthet-e a hüvely egészséges baktériumflórájá­nak helyreállításában. Leírtak olyan eseteket, amelyekben a gombás vaginitist (hüvely­gyulladást) kísérő viszketés gyakorisága a harmadára csökkent a naponta elfogyasz­tott 250 g joghurt hatására. A kísérletben részt vevők száma (13 nő) azonban túl alacsony volt ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni, és a vizsgálat más szempontból sem volt megbízható. Kevés adat van a másik népi gyógymódnak, a joghurt hüvelyben való helyi alkalmazásának a megítélésé­hez is.

Megakadályozhatja vagy enyhítheti a joghurt a húgyúti fertőzéseket?

NEM A húgyúti fertőzéseket baktériumok okozzák, ame­lyek bárhol előfordulhatnak a húgyutakban: a vesében és a vizeletet szállító húgyveze­tékben, a hólyagban, illetve a húgycsőben. Biztató eredmé­nyek születtek a fertőzések Lactobacillussal való kezelése során, ám eddig csak olyan baktériumtörzsek esetében, amelyeket nem szoktak a joghurthoz adni. Egészséges dolog egy-egy pohár joghurt elfogyasztása, de ha húgyúti fertőzéstől szenved, máshol kell keresni a megoldást.