Fájdalmak diagnózisa

Ausztrál cattle dog 2

Ausztrália gyarmatosításának kezdetén a bevándorlók elsősorban Sydney területén csoporto­sultak, kevés földdel rendelkeztek, az állatvásárok helyszínei pedig igen közel voltak egymás­hoz. E körülmények miatt a még kisméretű marhaállományról ember és kutya nyugodt körülmé­nyek között gondoskodhatott, az állatok megszokták az emberek közelségét, és viszonylagos bizalommal viseltettek irántuk.

A gyarmatosítók kutyáit csupán a szokatlan meleg viselte meg. 1813-ban azonban felfedez­ték a Nagy-Vízválasztó-hegység hágóját, és ez óriási változásokat okozott. A hágó által elér­hetővé váltak a hatalmas nyugati legelők is, és a farmerek immáron több ezer négyzetkilomé­teres birtokokkal rendelkeztek, melyeket igencsak nehéz lett volna bekeríteni. Értelemszerűen az egyre nagyobb marhacsordák sem látták minden nap tulajdonosaikat, így az állatok elvadul­tak az emberektől, és igen rátermett kutyákra volt szükség, hogy ezeket a hatalmas gulyákat el­tereljék Sydney vásáraira.

Thomas Hall, a Dartbrook birtok tulajdonosa, 1840-ben Skóciából hozott két blue-merle col- lie-t, melyek kiválóan dolgoztak, de elölről és ugatva közelítették meg a marhát, ami ettől kön­nyen megvadult és akár el is taposta a kutyákat. Hall a collie-k kölykeit dingókkal párosította, így néma terelőkutyákhoz jutott, melyeket a birtokos után Hall’s Heelernek neveztek.

Ezek a kutyák nagyon rátermett marhaterelőknek bizonyultak, hamar megnőtt irántuk a ke­reslet. Egy másik queenslandi birtokos, George Elliot is kísérletezett a dingó és a blue-merle col- lie keresztezésével, s a kinológia iránt érdeklődő utókor szerencséjére gondos feljegyzéseket vezetett kutyáiról.

Egy Alex Davis nevű mészáros révén Elliot néhány kutyája eljutott Sydney Canterbury mar­havásártelepére. Egy itt élő testvérpár, Jack és Harry Bagust ezekre a kutyákra alapozva vég­zett további keresztezéseket, mégpedig dalmatákkal! A testvérpár ugyanis az egykori kocsikí­sérő kutya lovak és emberek iránti vonzalmát akarta belevinni a kiválóan terelő dingó-collie ke­verékekbe.

Ez a keresztezés megváltozott színekhez vezetett, és veszendőbe ment a terelő tulajdonsá­gok egy része is, de sikerült átvinni a dalmaták ló- és emberszeretetét, mely megkönnyítette a lovas marhahajcsár és a kutya közötti munkát. A Bagust testvérek black and tan kelpie-vel is ke­resztezték kutyáikat, így az eredmény egy aktív, a dingónál zömökebb, különleges színekben pompázó kutya lett. Bagusték csak a céljaiknak legjobban megfelelő, nagyon jól terelő kutyá­dat tartották meg, így hozva létre a cattle dog elődjét. Ezek a kutyák igen hamar nélkülözhetet- enné váltak Queensland legelőin, s Queensland Heeler néven váltak ismertté. A kelpie-vel tör­tént keresztezés után más fajtát már nem vittek a vonalakba.

Róbert Kaleski 1893-ban kezdett a fajtával foglalkozni, és ő volt az, aki 1902-ben elkészí­tette a cattle dog és a kelpie standard-javaslatát. Tervezetét a Cattle and Sheep Dog of Australia-hoz és a Kennel Club New South Wales-hez nyújtotta be engedélyeztetésre. 1903- ban meg is kapta a hozzájárulást, sőt a mezőgazdasági minisztérium kis füzetekben kinyom­tatva terjesztette a standardot, mely New South Wales egyik mezőgazdasági lapjában is meg­jelent, ahol Kaleski állandó munkatárs volt. A kezdetben elterjedt Australian Heeler nevet az Australian cattle dog elnevezés váltotta fel. 1904-ben az Ausztrál Kennel Klub hivatalosan is elismerte a fajtát. 1971-ben megalakult az Australian Cattle Dog Society of New South Wales, és 1977-ben, Ausztráliában az almok alapján készült statisztika szerint a fajta már harmadik helyen állt a munkakutyák, és hetedik helyen az összes, Ausztráliában tenyésztett fajta között.

AUSZTRÁL CATTLE DOG STANDARD (FCI287)

Általános megjelenés:

Erőteljes, kompakt, szimmetrikus felépítésű munkakutya, mely a rábízott feladatot örömmel tel­jesíti, bármilyen nehéz is legyen az. A tömeg, erő, kiegyensúlyozottság, teljesítőképesség és erős izomzat ötvözete mozgékonyság, erő és kitartás benyomását kelti. Nehézkességre vagy gyengeségre utaló bármilyen jel súlyos hiba.

Viselkedés és karakter (wesen):

Adottságai és természetes védőösztöne révén a cattle dog született védelmezője a tehénpász­tornak, csordájának és mindennemű tulajdonának. Idegenekkel szembeni ösztönös bizalmat­lansága ellenére, különösen a kiállítási körben, nyugodtan kell viselkednie. Minden fizikai és viselkedésbeli vonást, mely a kutya munkaképességét akadályozhatná, súlyos hibának kell te­kinteni.

Fej: Erőteljes, harmonikusan arányos a test többi részével és a kutya összmegjelenéséhez illő.

Koponya: A széles koponya a fülek között enyhén ívelt.

Stop: A koponya ellaposodva megy át az enyhe, de kivehető stopba.

Arckoponya

Orrtükör: Fekete.

Fang: Széles, a szemek alatt jól kitöltött és az orr felé enyhén keskenyedő; közepesen hosszú, mély, erőteljes fang, melynek felső vonala párhuzamos a koponya felső vonalával.

Ajkak: Feszesek, simák.

Állkapocs/fogak: Az alsó állkapocs erőteljes, mély, jól fejlett. A fogak egészségesek, erőteljesek, egyenletesen elhelyezkedők, ollós harapással záródnak, vagyis a felső metszőfogak közvetlenül az alsókra nyúlnak. Mivel a cattle dog feladata a csökönyös szarvasmarha harapással vagy csípéssel va­ló kényszerítése és hajtása, az egészséges és erőteljes fogak nagyon fontosak.

Pofa: Izmos, sem nem durva, sem nem kiugró.

Szemek: Ovális formájúak, közepes nagyságúak, sem nem kiugróak, sem nem mélyen ülők; éberséget és intelligenciát kell sugározniuk. Idegenek közeledésénél a figyelmeztető és bizalmatlan pil­lantás jellemző a fajtára. A szemek színe sötétbarna.

Fülek: Mérsékelten nagyok, lehetőleg inkább kicsik, mint nagyok, a fültőnél szélesek, izmosak, egyenesen állnak, mérsékelten hegyesek, formájuk sem nem egy kanálhoz, sem nem egy de­nevérhez hasonlatos. A koponyán egymástól messze helyezkednek el, és kifele hajlanak, min­den zörejre reagálnak és magasan hordottak, ha a kutya figyel valamit. A fülkagyló vastag, belső részét szőrnek kell fednie.

Nyak: Különösen erőteljes, izmos, közepes hosszúságú, a test felé szélesedő, lebernyegmentes.

Test: A test hossza, egyenes vonalban a mellkastól az ülőgumóig mérve, nagyobb, mint a mar­magasság, 10:9 arányban. A felső vonal vízszintes.

Hát: Erőteljes.

Ágyék: Széles, erős és izmos; erős kapcsolatot képez a mellkas és a medence között.

Fan Meglehetősen hosszú és csapott.

Mellkas: Mély, izmos és mérsékelten széles.

Bordák: Jól íveltek és messze hátra nyúlnak, nem hordószerűek.

Lágyék: Mély.

Farok: A farok a far ívének folytatásaként, mérsékelten mélyen tűzött, körülbelül a csánkig ér. Nyugalmi állapotban lelógó, igen enyhe ívvel. Mozgásban vagy izgalmi állapotban magasab­ban hordhatja a kutya, de semmiféle körülmény között sem olyan magasan, hogy akár csak részben a hátvonal képzeletbeli meghosszabbítása fölé emelkedne. Nagyon dús szőrzetnek kell borítania.

Végtagok

Mellső végtagok: A mellső végtagok csontozata egészen a mancsig erős és kerek, elölről néz­ve a lábak egyenesek és párhuzamosak.

Lapockák: A lapockák erőteljesek, ferdék, jól izmoltak és a felkarral jó szöget képeznek, a mar­nál nem túl közel fekszenek egymáshoz. Bár a lapockák jól izmoltak és erősek, a túlterhelt váll és a nehéz front akadályozná a szabad mozgást és korlátozná a kutya munkakészségét.

Mellső lábközép: Elasztikusnak kell lennie és oldalról nézve enyhe szöget zár be az alkarral.

Hátulsó rész: A; hátulsó rész széles, erőteljes és izmos. Hátulról nézve, a hátulsó lábak csánktól mancsig egyenesek és párhuzamosak, sem nem szűkek, sem nem túl tágak egymáshoz képest.

Comb: Hosszú, széles és jól fejlett.

Térd: Jól szög elit.

Csánk: Erőteljes és mélyen élhelyezkedő.

Mancsok: Kerekek, a lábujjak rövidek, erőteljesek és jól ívellek, szorosan simulnak egymáshoz. A talppárnák strapabíróak és vastagok, a körmök rövidek és erőteljesek.

Jármód: A mozgás egyenes vonalú, szabad, hajlékony és fáradhatatlan; a lapockák és a mell­ső lábak mozgása összhangban áll a hátsó lábak tolóerejével. A gyors és hirtelen mozdulatok­ra való képesség lényeges fontosságú, az egészség és a teljesítőképesség kiemelkedően fon­tos. A merev mozgás, a terhelt, laza vagy meredek vállak, a gyenge könyök, lábközép vagy mancs, meredek térdízület, akárcsak a tehén- vagy hordóállás súlyos hiba. Növekvő sebesség­nél a mancsok ügetésben a talaj felett hajlamosak közelíteni egymáshoz, de nyugalmi állapot­ban a kutya mind a négy végtagja merőleges a talajra.

Szőrzet

Sima, dupla szőrzet, rövid, sűrű aljszőrzettel. A fedőszőr sűrű, minden egyes szőrszál egyenes, kemény, és laposan fekszik, ezért a szőrzet vízálló. A test alsó részén a végtagok hát­só feléig a szőrzet hosszabb, és combtájékon kifejezett gatyát képez. A fejen, beleértve a fü­lek belső oldalát is, a végtagok elülső részén és a mancsokon a szőrzet rövid. A nyak hosszú­ságában hosszabb és Sűrűbb. A túl rövid és a túl hosszú szőrzet is hiba. Átlagban a szőr hosszúsága a testen 2,5-4 cm.

Szín

Kék: Kék, márványozott kék vagy kék pettyes, fehér jegyekkel vagy a nélkül. A fejen fekete, kék vagy cserszínű jegyek megengedettek, lehetőleg egyenletes eloszlásban. A mellső lábak a láb­ujjaktól a lábak közepéig teljesen cserszínűek; a cserszín kiterjed a frontra a mellkason keresz­tül a torokig és az állkapcson is megtalálható. A hátulsó végtagokon a lábak és a comb belső fele cserszínű; onnan lefut a térden keresztül a végtagok elülső részén át a csánkig, ahonnan a végtagok külső része is egészen a lábujjakig cserszínű. Cserszínű aljszőrzet a testen megen­gedett, amennyiben nem látszik át a kék fedőszőrön. Fekete jegyek a testen nem kívánatosak.
Vörös pettyes: Ez a szín egyenletesen és mindenütt jól eloszló, vörös pöttyökből áll, beleértve az al szőrzetet is (sem nem fehér, sem nem krémszínű), sötétebb vörös jegyekkel a fejen vagy a nélkül. Egyenletesen elosztó jegyek a fejen kívánatosak. Vörös foltok a testen megengedet­tek, de nem kívánatosak.

Marmagasság: Kanok 46-51 cm, szukák 43-48 cm.

Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.

Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.