Fájdalom enyhítése

Teniszkönyök kezelése

Tünetek

  • Fájdalom, amely a csukló felfelé, ellenállással szemben való hajlításakor, a könyök kinyújtásakor vagy behajlításakor, illetve a csukló lefelé hajlításakor jelentkezik.
  • Fájdalomérzés a könyök külső részén lévő csontos területen.
  • A könyök bedagadása.

Veszélyeztetett csoportok

A teniszkönyök bárkinél kialakulhat, aki túl sokat használja az alkar izmait. A jelenség egyáltalán nem korlátozódik a teniszezőkre, inkább azokra jellemző, akik sokat emelnek nehéz terheket Gyakran fordul elő egyebek közt gépíróknál, építőmunkásoknál és csomagkezelőknél is. A teniszezőknél mindazonáltal különösen nagy a veszélye annak, hogy kialakul ez a fajta íngyulladás. A betegség neve is onnan származik, hogy a rendszeresen teniszezőknek nagyjából a felénél fellép. Különösen gyakori azoknál a játékosoknál, akik nem megfelelő módon lendítenek, akik nem a tenyerükbe pontosan illeszkedő ütőt használnak, vagy egyszerűen a túl gyakori, illetve túl hosszú ideig tartó játékkal túlterhelik az alkar izmait.

Karizom-erősítő gyakorlatok

Eleinte kicsi, 1-2 kg-os súlyzót használjon!

1. Fektesse az alkarját sima, szilárd felületre úgy, hogy a kézfeje lecsüngjön!

Markolja meg a súlyzót, majd a könyökét mindvégig a felületen tartva emelje azt el 20-25 cm-re az asztal szélétől! (Ha ez fájdalmat okoz, csak kisebb magasságig emelje a súlyt!) Tíz ismétlés után a másik kar következik. Fokozatosan érje el, hogy mindkét karral 3-3 ilyen sorozatot tudjon végigcsinálni!

2. Fektesse az alkarját sima, szilárd felületre úgy, hogy a tenyere felfelé nézzen!

Markolja meg a súlyzót, majd nyújtsa ki és hajlítsa maga felé a kézfejét! Ismételje meg tízszer, majd a másik karral is végezze el a gyakorlatot. Rendszeres edzéssel jusson el oda, hogy mindkét karral 3-3 sorozatot meg tud csinálni.

Kialakulása

A szaknyelven laterális epicondylitis néven ismert teniszkönyök egyfajta íngyulladás, amely a könyökből indított markoló és nyújtó mozdulatokból származó, az alkar izmait érő, folyamatos stressz következménye. A fájdalom először a csukló kinyújtásában részt vevő inakban jelentkezik. A folyamatos stressz hatására az izmok és az inak a hajlító és a nyújtó mozdulatok végzésekor is fájni kezdenek, sőt már nyugalmi helyzetben is fájnak, mivel a szöveteken apró szakadások keletkeznek és gyulladásba jönnek.

Mit tegyünk?

Pihentessük a könyököt néhány napig, tegyünk jeges borogatást az érintett területre, és a fájdalom csökkentése, illetve a gyulladás visszaszorítása érdekében szedjünk gyulladáscsökkentő szereket (például aszpirint vagy ibuprofent). Fáslizzuk be az alkart a könyök alatt, ez ugyanis olykor igen jelentősen enyhíti a fájdalmat. Egy-két napi jegelés után – ami két-három óránként 20 perc jeges borogatást jelent – kezdjük a jeges borogatást meleg borogatással váltogatni; így gyorsabb lesz a gyógyulás. Ha a fájdalom két hét alatt sem múlik el, forduljunk orvoshoz.

Kezelés

Az enyhébb tüneteket általában házi módszerekkel is meg lehet szüntetni. Ha a fájdalom mégsem múlik el, az orvos kortizont injekciózhat közvetlenül a fájó területre. Ez rendszerint gyorsan elmulasztja a fájdalmat, és meggyorsítja a gyógyulást is, de a túl gyakran alkalmazott injekciók már több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznuk van.

Megelőzés

Ha a problémát sporttevékenység okozza, kérjük edzőnket, hogy elemezze mozgásunkat és nézze át felszerelésünket! Az orvos vagy a gyógytornász súlyzós és egyéb gyakorlatokat javasolhat a kar izmainak a megerősítésére és a teniszkönyök kiújulásának a megelőzésére. Ha túl sokat használjuk az egyik karunkat – ami teniszezés közben könnyen előfordulhat -, azzal túlterhelhetjük az izmokat és az inakat, és ez íngyulladáshoz vezethet.

Alternatív terápiák

Az íngyulladásnál leírt általános jellegű módszerek általában a teniszkönyök esetében is hatékonyak.

Forradalmi újdonságok

A szénszálas teniszütők megjelenése óta jelentősen csökkent a teniszkönyök gyakorisága a rendszeresen teniszezők között. Ezek az ütők nem csupán könnyebbek a régi típusoknál, hanem konstrukciójuknál fogva egyenletesen vezetik el a labda lefékezésekor fellépő erőhatást, így annak csak jóval kisebb részét kell a könyök izmainak, inainak és ízületi tömlőinek elnyelnie. Persze így is oda kell figyelni arra, hogy az ütő markolata a kezünkhöz illő méretű legyen, és hogy ne húrozzuk túlságosan feszesre.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.