Mit kell tudni a műtét előtti felkészítésről?

Hozzátartozói vagy saját maga révén előbb-utóbb mindenki szerez tapasz­talatot arról, mit is jelent kórházba kerülni, műtétre készülni. Az emberek többségét a betegségből adódóan is bizonytalanságérzés, félelem fogja el, de a szorongást kellő tájékozódással, illetve tájékoztatással lehet mérsé­kelni. A műtét szükségességét, idejét és módját a beteg az operáló orvossal egyezteti, és amennyiben a műtét tervezhető, a betegnek lehetősége van a műtét idejének megválasztására.

Műtétek sürgősségi fokozatai és javallatai

  • Tervezett műtét: választható időpontban végzett műtét, melyben sürgős­ség nem áll fenn (visszér, sérv, kozmetikai műtétek stb.). Kivizsgálásra, előkészítésre kellő idő áll rendelkezésre.
  • Sürgős műtét: a lehető legkorábban (optimális esetben 1 héten belül) elvégzendő műtét, gyorsított kivizsgálással (daganatos megbetegedések, ismétlődő vérzések stb.).
  • Sürgősségi műtét: lehetőleg 24 órán belül elvégzendő műtét, melynek elmaradása maradandó károsodást okozna vagy a beteg életét veszélyez­tetné (törések, érelzáródások, vakbélgyulladás stb.).
  • Azonnali műtétek: a beteg életét közvetlenül veszélyeztető állapotok esetén azonnal végzendő műtétek (súlyos sérülések).

Műtéti érzéstelenítés

Az esetek egy részében az érzéstelenítést az operáló orvos végzi (ld. helyi érzéstelenítés), azonban a műtétek jelentős részében aneszteziológus or­vos és asszisztens által alkalmazott módszerek szükségesek. Az aneszté­zia érzéstelenítést jelent, mely ma már nemcsak altatással lehetséges.

Az érzéstelenítési módszer megválasztása az aneszteziológus orvos feladata, melyhez ismernie kell a végzendő műtétet, az adott betegséggel összefüg­gő panaszokat, és a beteg egyéb, úgynevezett kísérőbetegségeit (magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegség stb.).

Helyi érzéstelenítés

Kisebb beavatkozásokhoz alkalmazható érzéstelenítési forma, melyet az operáló orvos végez: helyi érzéstelenítő szert juttat a műtéti területbe. Ez a beteg számára egy tűszúrást, kisebb feszítő fájdalmat jelent, műtét köz­ben nyomást, húzást érezhet, fájdalmat azonban nem.

Jegyezzük meg! Az érzéstelenség 5-10 perc után lesz teljes, és az érzéstelenítő szer fajtájától függően 30-40 percig tart.

Lehet-e következménye az érzéstelenítésnek?

Az eljárásnak kevés szövődménylehetősége van. A leggyako­ribb panasz (főleg fogászati műtétek kapcsán) a szívdobogás-érzés, mely később esetleg úgy kerül a beteg adatai közé, mint helyi érzéstelenítő szer­re való túlérzékenység. Azonban az esetek 90-95%-ában ez nem valós túl­érzékenység, inkább a helyi érzéstelenítő szerhez adott érösszehúzó szer (és a félelem) által okozott izgatottsági tünet.

Jegyezzük meg! Amennyiben a betegnek érzéstelenítéssel összefüggő bármilyen kellemetlensége volt, helyi érzéstelenítés előtt mindig számoljon be arról az orvosnak!

Természetesen, amennyi­ben a beteg iratai között túlérzékenységre utaló adat szerepel, azt minden esetben komolyan kell venni, és a következő érzéstelenítés előtt ki kell vizsgálni. Kétségtelen ugyanis, hogy egyes, ritka esetekben valóban fel­léphet túlérzékenységi reakció, amely különböző súlyosságú lehet.

Mit kell tudni az altatásról?

A nagyobb beavatkozásokhoz a műtéti érzéstelenítést aneszteziológus orvos és asszisztens végzi. Altatáskor a beteg vénásan elaltató szert kap, majd a műtét során erős hatású fájdalomcsillapítókat és altatószereket.

A beteg légzését műtét közben ellenőrzik, a biztonság érdekében a beteg arcára maszkot, esetleg légcsövébe lélegeztető csövet helyeznek, melyen át a beteg oxigénellátását biztosítják. Az altatás jelentős beavatkozás a szervezet működésébe, és mint minden orvosi beavatkozás, szövődmé­nyeket, mellékhatásokat rejt magában.

Az altatás lehetséges szövődményei

  • A lélegeztető cső behelyezése során a laza vagy törött fogak kieshetnek, a ragasztott fo­gak sérülhetnek. Előfordulhat, hogy a bevezetés technikailag nehéz, ezért ritka esetben ép fogak is sérülhetnek.
  • A száj-garat, gége nyálkahár­tyái sérülhetnek, kisebb vér­zések keletkezhetnek. A műtét utáni időszakban kellemetlen érzés, átmeneti torokfájdalom jelentkezhet.
  • A lélegeztetőcső, az alkalmazott gázok a légcső és a tüdő nyálkahár­tyáját sérthetik, illetve a hideg gázok ingerlik a légutakat, ezért mű­tét után átmeneti légcsőfájdalom, köhögés léphet fel.
  • Hányinger, hányás az alkalmazott gyógyszerektől, vagy a műtét jelle­ge miatt (pl. epekő műtét) előfordulhat, de gyakori ok, hogy a beteg nem üres gyomorral került műtétre.
Címkék: Katgória: Gyors felépülés

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

20 − 5 =

Read previous post:
Amit a kockázatos érzéstelenítésekről tudni kell!

Gerincérzéstelenítés - spinális érzéstelenítés Az alsó végtagokon, illetve a has alsó részében végzett műtétekhez al­kalmazható (hólyagműtétek, nőgyógyászati műtétek, császármetszés, prosztataműtétek,...

Close