Hogyan legyünk tudatos fogyasztók

Orvosi hírek – miért változik örökké a történet?

Ha sikerül megérteni, miért olyan gyakoriak a pálfordulások az orvostudományban, nem esünk kétségbe egy-egy rémisztő hír hallatán, és gyana­kodva fogadjuk azokat a bejelentéseket, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek. Nincs egyértelmű magyarázata az orvosi hírek­kel kapcsolatos bizonytalanságoknak, de azért két ok bízvást tetten érhető.

A médiumok felületessége

Ha az újságokból és a tévéből akarunk tájékozódni orvosi hírekkel kapcsolatban, könnyen úgy járhatunk, mint amikor egy filmet beharangozó képsort nézünk végig. Látunk néhány jelenettöredéket, de attól még fogalmunk sincs, miről szól a film.

A helytelen vagy töredékes tájékoztatás a problémának csak az egyik része.

Kanadai kuta­tók kimutatták, hogy az újságok egészségügyi ta­nácsadó rovatainak háromnegyedéből kimaradnak a legfontosabb információk, és az írások több mint fele potenciálisan veszélyes tanácsokat ad. A tévék harsány, klipszerű beszámolói sem sokkal jobbak.
Az Indiana Egyetemen végzett vizsgálatok szerint a helyi híradókban az egész­séggel vagy orvosi témákkal foglalkozó blokkok jellemzően egy percnél rövidebbek. A legtöbb tévéállomás műsorán ennél még az időjárás-jelentés is hosszabb, valamint azok a riportok, amelyek a legújabb celebek elvonókúráját haran­gozzák be.

Nagyobb probléma, ha a médiumok félrema­gyarázzák vagy túlértékelik a tudományos kuta­tások eredményeit. Ez gyakori az ún. követéses vizsgálatokkal kapcsolatban, amikor a kutatók hasonló tulajdonságokkal bíró emberek nagy csoportját figyelik meg abból a szempontból, hogy hogyan változik vagy marad változatlan az egészségükkel kapcsolatos valamely jellemző egy hosszabb időszakon, rendszerint több éven keresztül.

Például a Harvard Egyetem Közegész­ségügyi Intézetének munkatársai több mint 100 ezer ápolónő állapotának alakulását követik nyomon. Egy másik vizsgálat 50 ezer férfi fog­orvost, optometrikust, állatorvost és más egész­ségügyi szakembert figyel meg folyamatosan.

Az ilyen követéses vizsgálatok gyakran keltik föl a médiumok érdeklődését

Az 1990-es évek­ben például a spagettiszószt, a paradicsomlevet, de még a ketchupot is különlegesen egészséges­nek kiáltották ki, miután egy követéses vizsgálat nyomán az derült ki, hogy a sok főtt paradi­csomból készült ételt fogyasztó férfiak körében alacsony volt a prosztatarák előfordulása.

A megfőzött paradicsomban sok a likopin nevű antioxidáns vegyület, és a kutatók arra a követ­keztetésre jutottak, hogy ez segített legyőzni a prosztatarákot. Amikor azután 2007-ben újra szemügyre vették a kutatások eredményét, ki­derült – bár ez a sajtóban sokkal kisebb vissz­hangot váltott ki -, hogy nem bizonyítható, hogy a likopin segít megelőzni a prosztatarákot, s hogy „nagyon korlátozottak” az arra utaló jelek, hogy a főtt paradicsomnak ilyen hatása lehet.

Az ellentmondás mögött az a tény áll, hogy az ilyen vizsgálatok mindössze két dolog egyidejű fennállását mutatják. Jelen esetben a sok főtt paradicsomot tartalmazó ételt fogyasztó férfiak körében alacsony volt a prosztatarák előfordu­lása. Bizonyíthatja ez, hogy a paradicsom védi a prosztatát? Nemigen. Lehet, hogy a paradicsom­kedvelő férfiak valamilyen más szokása vagy tulajdonsága védte meg őket, illetve prosztatájukat a ráktól.

Levonhatjuk a következtetést..

..hogy a követé­ses vizsgálatok érdekes elméletekhez vezethet­nek, de nem feltétlenül mutatnak ki ok-okozati összefüggéseket. Ezért ne dőljön be legközelebb annak a hírnek, hogy valamelyik étel rémes be­tegséget okozhat vagy éppen akadályozhat meg. (Az orvosi hírek értelmezésével kapcsolatban lásd a 24. oldalon A kutatási eredmények értel­mezése című alfejezetet.)

Az új terápiák tündöklése és bukása

Miért van az, hogy egy csomó gyógyszerrel kapcsolatban hirtelen megváltoznak a vélemények? Ami az egyik nap mindent gyógyító csodaszer, arról másnap kiderül, hogy méreg.

Aki manapság tévét néz vagy képes magazino­kat olvas, tudja, hogy a gyógyszergyárak milyen agresszíven hirdetik termékeiket. Mivel az új gyógyszerek szabadalmi védettsége meghatáro­zott idő után lejár, kifejlesztőik arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb profitra tegyenek szert, mielőtt lejár a szabadalmi oltalom, és más gyártók is hozzájutnak annak lehetőségéhez, hogy lemásolják az eredeti vegyületet. Amikor a másolatok piacra kerülnek, azokat is nagy reklámhadjárat keretében igyekeznek eladni.

E gyakorlat kritikusai szerint nem volna szabad a gyógyszereket közvetlenül a fogyasztók részére reklámozni, mert az így felduzzasztott kereslet jóval meghaladja a valódi szükségleteket. (Magyarországon a vényre kapható gyógyszerek laikusok felé történő reklámozása nem meg­engedett.)

Egy ennél is nagyobb probléma még azelőtt veszi kezdetét, hogy a gyógyszer piacra kerülne

A gyártónak klinikai vizsgálatokkal kell bizonyí­tania, hogy a szer hatékony és biztonságos. E kí­sérletek során az alanyok egy része a kipróbá­landó gyógyszert szedi, míg mások hatóanyagot nem tartalmazó készítményt, placebót kapnak. A klinikai kipróbálás során kiderül, hogy az adott szer mennyire hatásos, és milyen gyakoriak a mellékhatások. Ezek a kísérletek valóban kiszűrik a hatástalan vagy túl sok mellékhatást okozó szereket, de nem jelentenek százszázalé­kos választ arra, hogy tényleg biztonságos-e az adott szer.

Az engedélyeztetéshez szükséges klinikai tesz­tekbe általában mindössze néhány ezer embert vonnak be, és csak néhány hónapig, esetleg né­hány évig tartanak. Gyakran olyan betegeket választanak ki a kísérlethez, akiknél az adott be­tegségnek nincsenek szövődményei. Ám miután engedélyezik a forgalmazást, emberek milliói kezdik el szedni a gyógyszert, akik közül soknak a betegsége jóval súlyosabb, mint a kipróbálás­ban résztvevőké, és nem csak egy betegségben szenvednek. Ilyenkor derülhetnek ki a gyógyszer­rel kapcsolatos problémák.

Kutatási eredmények! A Harvard Egyetem Orvosi Karán és a Massachusetts állambeli Cambridge kórházában 548 olyan gyógyszer biztonsági adatait vizsgál­ták, amelyek forgalmazását 1975 és 1999 között engedélyezte az FDA, az Egyesült Államok gyógyszer-felügyeleti hatósága. Tíz közül egy gyógyszert vissza kellett vonni biztonsági okok miatt, vagy el kellett látni a betegtájékoztatóju­kat az ún. fekete keretes figyelmeztetéssel, hogy komoly, estenként életveszélyes mellékhatásaik lehetnek. A mellékhatások között szerepelt a szívinfarktus, a máj- és veseelégtelenség, az im­munrendszer gyengülése, sőt az elhalálozás is.

A jelentős kockázatot hordozó gyógyszerek egy részét csendben kivonják a forgalomból, máskor a velük kapcsolatos hírek hetekig uralják az esti tévéhíradókat. Az egyik legnagyobb feltűnést okozó eset egy olyan ízületi gyulladásra széles körben reklámozott és sokak által szedett szerrel volt kapcsolatos, amelyről kiderült, hogy növeli a szívinfarktus kockázatát.

Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, dr. Wyer állítja: sok visszahívott gyógyszer eseté­ben igen kicsi az esélye annak, hogy komolyabb mellékhatásaik legyenek. Például a fent említett, ízületi gyulladás elleni szer 10 ezer eset közül csak egyben növelte az infarktus kockázatát.

„Legalább akkora a felhajtás a sokat reklámo­zott gyógyszerek káros hatásai körül, mint amennyire eltúlozzák jótékony hatásukat”, mondja dr. Wyer. „És ki vész el a kettő között? A beteg.”

Jegyezzük meg! Olvassa el mindig az orvosságok mellé csoma­golt betegtájékoztatót, és tájékozódjon a kocká­zatokról és a kedvező hatásról.

A kutatási eredmények értelmezése

Amikor új orvosi fölfedezésről hall a tévéhíradó­ban, gondolkodóba eshet: vajon érdemes-e foko­zott figyelemmel követni a híradást, vagy inkább el kellene zárni a készüléket? Ha legközelebb ilyen dilemma elé kerül, segíthetünk Önnek a döntésben – tegye föl a következő kérdéseket.

Milyen kutatásról van szó?

Egy tudományos témát sokféleképpen lehet tanulmányozni. A médiumokból a leggyakrabban kétféle meg­közelítésről értesülhetünk: a követéses és a vé­letlenszerű besorolásos (randomizált) kontrollos vizsgálatokról. Már esett szó a követéses meg­figyeléses vizsgálatokról és arról, hogy egy-egy ilyen vizsgálat eredményeiből nem lehet messze­menő következtetéseket levonni. Ha azonban sok ilyen vizsgálat hoz azonos eredményt, együt­tesen befolyásolhatják az orvosokat abban, hogy milyen tanácsot adjanak betegeiknek és hogyan gyógyítsák őket.

A randomizált kontrollos vizsgálat az orvos­tudományi kutatások legjobb módszerei közé tartozik

A kutatók a vizsgálatba vont betegek közül véletlenszerűen választják ki azokat, akik a kipróbálandó kezelést kapják, és azokat, akik­nek placebót adnak (ez utóbbiak képezik a kont­rollcsoportot). A gyógyszeres csoportban be­következő javulás vagy a várt hatás elmaradása fontos adat, amelynek alapján el lehet dönteni, hatásos-e a kezelés. A vizsgálatot más kutató­csoportnak is meg kell ismételnie ahhoz, hogy az eredményeket el lehessen fogadni. A véletlen­szerű besorolásos kontrollos vizsgálat a gyógy­szerkipróbálás legmegbízhatóbb módja.

Ezek a vizsgálatok azonban sokba kerülnek

És etikai okokból nem minden esetben lehet el­végezni őket. Nem lehet például elvárni, hogy orvosok úgy vizsgálják az alkoholfogyasztásnak a szív- és érrendszerre gyakorolt kedvező hatá­sát, hogy absztinenseknek azt javasolják, estén­ként kezdjenek el Martinit kortyolgatni.

Kiket vizsgáltak?

Ha egy új gyógyszer csökkenti a cukorbeteg patkányok vércukorszintjét, az re­mek hír, de csak a cukorbeteg patkányok számá­ra. Ami jó a patkánynak, az nem mindig használ az embernek is. Még az emberen történő kipró­bálások során is számolni kell az életkor, a nem, a jövedelmi viszonyok, az iskolai végzettség és más tényezők hatásával. Nem feltétlenül érvé­nyes egy 45 éves nő esetében az, amit a 70 év feletti férfiak csoportjának vizsgálata mutatott.

Hányan vettek részt a vizsgálatban?

Dobjon föl egy pénzérmét egymás után tízszer. Ha az ered­mény nyolcszor fej és kétszer írás, le lehet-e von­ni azt a következtetést, hogy 80 százalék annak a valószínűsége, hogy a fej kerül fölülre? Termé­szetesen nem. Minden iskolás gyerek tudja, hogy az eredmény a véletlen műve volt. Ám ha ezer­szer dobja föl az érmét, az esetek kb. felében minden bizonnyal fej az eredmény. Ugyanez vo­natkozik a tudományos kutatásra is. Nagyobb a megbízható eredmény valószínűsége, ha több százezer embert vonnak be a vizsgálatba, mint amikor csak egy tucat embert figyelnek meg.

Ki finanszírozta a kutatást?

Sok esetben a gyógy­szergyár. Ez nem jelenti azt, hogy a vizsgálat semmit sem ér, de azért nem árt némi szkepticiz­mussal szemlélni az eredményeket. Paul Brown, egy amerikai fogyasztói érdekvédelmi kutató­csoport munkatársa szerint összefüggés található a között, hogy ki támogatja a kutatást!

A fentieket megfogadva Önből is egy tudatosabb fogyasztó válhat!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.