Hosszú élet receptje

Álljon fel gyakrabban!

Ha ön építőmunkás, földműves, reptéri hordár vagy olyasvalaki, aki fizikai munkát végez (azaz ideje java részét állva tölti, és dolgoztatja az izmait), akkor ezt a szabályt nyugodtan átugorhatja. De ha olyan, mint az emberek többsége, akkor a munkája miatt az ideje java részét az íróasztal mögött tölti, mindennap hosszú időt tölt ingázással, szeret a kanapén üldögélni, vagy egyszerűen ahogy öregszik, úgy tűnik mind elkerülhetetlenebbnek az üldögélés.

Aki ülőmunkát végez, óránként 10-15 perce álljon fel!
Aki ülőmunkát végez, óránként 10-15 perce álljon fel!

Felsorolni is reménytelen lenne mindazon tanulmányokat, amelyek azt igazolják, mennyire fontos szerepe van a testmozgásnak egészsége megőrzésében, és milyen egyértelmű összefüggés mutatható ki az ülve töltött idő hosszúsága és az elhízás, a cukorbetegség, a keringési betegségek és az általános halálozási ráta között.

Az egyik legelső vizsgálat, amely rámutatott a rendszeres testmozgás hasznosságára – a „rendszeres” itt egész napi mozgást jelentett – a londoni emeletes buszok sofőrjeit és kalauzait hasonlította össze.

Eredmény: A munkájuk során a busz lépcsőjén fel-le járkáló kalauzok körében jóval ritkábban fordult elő szív-roham, mint a nap java részét ülve töltő sofőröknél.

DNS-védelem testmozgással

Néhány meglehetősen provokatív friss tanulmány készítői pedig azt mutatták ki, hogy a testmozgás még a DNS-ünket is védi az öregedéstől. Igaz tehát, hogy megváltoztathatja, miként működjenek a génjei – és a mérleg nyelvét a hosszú, egészséges élet felé billentheti -, pusztán azzal, hogy gyakrabban áll fel és végez testmozgást. Nincs is mit csodálkozni azon, hogy amióta a múlt századtól kezdve egyre többen dolgoznak íróasztal mellett, a számukkal együtt nőtt az ülő életmóddal összefüggő betegségek gyakorisága is.

Ha mozgunk, lassabban öregszünk?
Ha mozgunk, lassabban öregszünk?

Egyébként nem maga az ülés a bűnös, hanem az ülés által a szervezetben kiváltott biológiai hatások. Mint ahogy a testmozgás kedvező irányú változásokat idéz elő az anyagcserében, a tétlenség is megváltoztatja ezeket a folyamatokat, csak éppen kedvezőtlen irányban.

Kimutatták, hogy a hosszú ideig tartó ülés – a nap folyamán végzett testmozgás mennyiségétől függetlenül – jelentős mértékben hat az anyagcserére, s kedvezőtlenül befolyásolja egyebek közt a vér zsírtartalmát és koleszterinszintjét, a vércukorszintet, a nyugalmi vérnyomást és az étvágyat szabályozó hormon, a leptin szintjét – ezek olyan tényezők, amelyek növelik az elhízás, a keringési betegségek és egyéb krónikus rendellenességek kockázatát.

És van még valami, amit nem árt észben tartani: ha azt hiszi, hogy jót tesz a testének, amikor a hosszú munkanap előtt vagy után egy órán át intenzív testmozgást végez, akkor téved. Még napi két óra testedzés sem ellensúlyozza azt, ha a többi huszonkettőben a hátsó felén ücsörög vagy az ágyban fekszik. Bármennyit is izzad a mindennapos kemény edzés során (vagy – isten őrizz! – az egészet a hétvégére tartogatja), ha rendszeresen hosszú órákig üldögél, akkor azzal az erővel akár dohányozhatta is. Keljen tehát fel, és mozogjon – többet! Ez az ifjúság egyetlen igazolt forrása.

Növelje a szívritmusát a nyugalmi érték másfélszeresére naponta legalább tizenöt percen át!

Jegyezzük meg! Annak érdekében, hogy élvezhesse a testmozgással járó előnyöket – beleértve a betegségek kockázatát csökkentő, és a szervezetét egészségesen működtető biokémiai reakciókat is -, igyekezzen naponta legalább tizenöt percen át olyan intenzív mozgást végezni, hogy megizzadjon és a szíve gyorsan verjen!

Ma már tudjuk, hogy elavultak a régi ajánlások, amelyek a hét öt napján végzett fél óra testmozgást tartották üdvösnek. Ha ahhoz a szabályhoz tartja magát, akkor nem lesz képes elejét venni a hízásnak az évek múlásával, hacsak nem fogja vissza egyre jobban a kalória bevitelt.

És még ha sikerül is pusztán étrendi módszerekkel megőriznie a súlyát, igazából nem is az a lényeg. Ha nem mozgatja meg a testét és nem kényszeríti erőteljes munkára a szívét és a tüdejét, akkor nem részesülhet a testmozgás egészségre kedvező hatásaiból – a szívbetegség kockázatának csökkentésétől kezdve egészen az elhízás, a cukorbetegség és a depresszió valószínűségének a minimalizálásáig. A rendszeres megizzadás hosszú távon többet tesz a boldogságáért, mint ha rendszeresen enne csoki tortát (és nem mozogna).

Mozogj és okosabb leszel! :- )
Mozogj és okosabb leszel! :- )

Az edzés okosabbá tesz!

Ha pedig szüksége lenne még egy okra, hogy miért érdemes egy kicsit megerőltetnie a testét, ezen ne múljon: az intenzív testmozgástól okosabbá válhat. Az ember agyában átlagosan 100 milliárd idegsejt van, és ezek szeretik, ha jól megdolgoztatják az őket fenntartó testet.

A tanulmányok szerint azok az idősebb emberek, akik heti néhány alkalommal intenzív testmozgást végeznek, valamiféle versenysportot űznek, vagy akár csak sétát tesznek heti néhány alkalommal, óvják az agyukat a zsugorodástól.

Ha tehát azt szeretné, hogy kései éveiben is kiválóan működjön az agya, s elkerülje a szenilitás és az Alzheimer-kór rémségeit, szánja rá magát egy következetesen betartott testmozgási programra! Nem kell túlbonyolítani a dolgot – az egyszerű séta is elég lehet.