Hosszú élet receptje

Valódi ételt egyél – fedezd fel hogyan tudod beszerezni!

Mi számít valódi ételnek?

Bármilyen ironikusnak is tűnik, a gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök kivételével lényegében csak az, amin nincs címke a tápanyagtartalomról. Az élelmiszer-áruházban a leginkább a zöldség-gyümölcs részlegen, a hentesnél és a halosztályon találkozhat valódi ételekkel.

Kerülje el azokat a sorokat, ahol a polcokon palackok, dobozok és csinos csomagolású ételszerűségek sorakoznak. Ha az összetevők listáján olyan tételeket talál, amelyeket nem hogy nem ismer, de vegyészi végzettség nélkül még a nevét sem tudná kiejteni, tegye vissza azt a terméket, és menjen tovább!

Igyekezzen olyan ételeket enni, amelyek a lehető legközelebb vannak természetes állapotokhoz – ez segíteni fog az olyan problémás összetevők elkerülésében is, amelyekről még nem is tudja, hogy érzékeny rájuk!
Kerüljük az előre csomagolt ételeket! Az élelmiszer-áruházban a leginkább a zöldség-gyümölcs részlegen, a hentesnél és a halosztályon találkozhat valódi ételekkel.
Kerüljük az előre csomagolt ételeket!

 Legyen óvatos az egészségességre vonatkozó állításokkal is!

Ha egy élelmiszer csomagolásán hangsúlyozni kell, mennyire jót tesz az önnek (olyan kifejezésekkel, mint zsírszegény, csökkentett cukortartalmú, light, koleszterinmentes, antioxidánsokban gazdag vagy csak természetes összetevők), akkor az a termék valószínűleg nem tekinthető valódinak. Gondoljon csak bele: ahhoz, hogy ilyesmiket állíthassanak, az ételt valahogy be kell csomagolni, és annak meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak ahhoz, hogy kiengedjék őket az üzemből. Ez viszont azt jelenti, hogy az az étel már nem lehet annyira valódi és a természeteshez közeli.

Vigyázat! A narancséltől még nem leszünk egészségesek, hiába mondják. Helyette facsarjunk ki egy narancsot, hiszen úgy több C-vitamint nyerhetünk belőle.
Vigyázat! A narancséltől még nem leszünk egészségesek

A narancslevet például általában igen hangzatos állításokkal kínálják („Egész napra elegendő C-vitaminnal!”), csakhogy a zöldség-osztályon szomorkodó narancs sokkal többet tehet az egészségéért, mint egy nagy pohár rostmentes cukoroldat.

Ha már meg kell önt győzni arról, miért egyen meg valamit, akkor azt nem szabad megennie. Sőt, sokan azt hiszik, hogy egészségesen táplálkoznak, mert fagyasztott diétás készételeket, zsírmentes fagylaltot, 100 százalékos gyümölcslevet, zsírszegény sajtot, müzliszeleteket, diétás üdítőket, organikus, száz kalóriát tartalmazó csemegecsomagokat és hasonlókat esznek. Ám ha megvizsgálja ezen ételek összetevőit és azok felsorolásának sorrendjét – ami a mennyiségüknek felel meg -, akkor valószínűleg több cukrot, telített zsírt, sót és furcsa nevű anyagot fog találni bennük, mint bármi mást.

Vásároljon idényjellegű termékeket!

Még valami fontos ezzel a szabállyal kapcsolatban: ha friss zöldséget és gyümölcsöt vásárol, keresse az idénytermékeket! Ha februárban áfonyát és paradicsomot eszik, júniusban pedig kelbimbót, akkor szinte biztosan olyan zöldségeket, illetve gyümölcsöket fogyaszt, amelyek igen messze estek a fától. Más szóval, nagyon hosszú utat kellett megtenniük, mire eljutottak az ön GPS-koordinátáira.

Amint leszednek egy zöldséget vagy gyümölcsöt, abban azonnal kémiai változások indulnak meg, és csökkenni kezd a tápértéke. A korszerű szállítási módszereknek köszönhetően manapság túl sok zöldség és gyümölcs érhető el egész évben. Olyan világban élünk, ahol szinte bármilyen ételt megvehetünk az év bármelyik szakában, ennek azonban nagy ára van, amit a tápértékben fizetünk meg.

A termények túlnyomó többségére igaz, hogy mire eljutnak a helyi szupermarketbe, közel sincs bennük annyi tápanyag, mint amikor leszedték őket. Ha a zöldségeket és gyümölcsöket nem teljesen éretten szedik le – márpedig sokukkal pontosan ezt teszik, hogy kibírják a hosszú ideig tartó szállítást -, akkor kevesebb idő van a vitamin-és ásványianyag-tartalom kialakulására.

A termény érettnek tűnhet, de soha nem lesz olyan tápértéke, mintha leszedés előtt hagyták volna teljesen beérni. Ráadásul a földektől a boltokig vezető hosszú úton a friss zöldségeket és gyümölcsöket sok hő és fény éri, amely hatások miatt bomlásnak indulnak egyes tápanyagaik, főleg az érzékenyebb vitaminok, mint a C- és a B1-vitamin (tiamin). így aztán egy tápanyagokban szegény terméket veszünk a szánkba, amely nemkívánatos vegyületeket is tartalmazhat.

Ha nincsen , vagy nem találunk friss zöldséget, gyümölcsöt, célszerű mélyhűtöttet venni.
Ha nincsen , vagy nem találunk friss zöldséget, gyümölcsöt, célszerű mélyhűtöttet venni.

Ha nincs friss, válassza a mélyhűtöttet!

Hacsak nem tud idényjellegű, a gazdaságokból nemrég érkezett friss terményeket vásárolni, menjen inkább át a mélyhűtött ételekhez, és vegyen fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt (ezeket gyakran „frissen gyorsfagyasztva” felirattal látják el)! A fagyasztásra szánt terményeket általában teljesen éretten szedik le, vagyis olyankor, amikor a legtöbb tápanyagot tartalmazzák.

Tipp: A zöldségeket és gyümölcsöket vásárlás után mielőbb egye meg – ez a friss és a mélyhűtött változatokra egyaránt érvényes!

A hosszú hónapokig tartó tárolás alatt ugyanis még a fagyasztott terményekben is megindulnak a lebontó folyamatok. Ami pedig a valóban frissen vásárolható terményeket illeti, kérem, ne sértse meg őket azzal, hogy hagyja őket a gyümölcsöskosárban vagy a hűtőszekrényben heverni. Egye meg ezeket a lehető leghamarabb!

Honnan lehet tudni, mi a tényleg friss?

Ismerje az eladót!

Ha már nem gazda, aki mindig pontosan tudja, minek van éppen szezonja, az okos vásárláshoz szükséges valamennyi információt megszerezheti úgy, ha elbeszélget egy kicsit az eladóval. A zöldség-gyümölcs részleg polcait feltöltő alkalmazottak például meg tudják mondani, mi érkezett frissen, honnan származik, és hogyan termesztették. A húsospultnál álló hentes sok mindent el tud mondani a húst küldő termelőkről, a halakkal foglalkozó eladó pedig arról világosíthatja fel, mely halak a legfrissebbek és a legfenntarthatóbb módon kifogottak. Ne rémüljön meg ezektől az emberektől – szívesen osztják meg a tudásukat!

A legjobb ha piacon vásárolunk.
A legjobb ha piacon vásárolunk.

Vásároljon piacon!

Amikor pedig kimerészkedik a szupermarketből és ellátogat a piacra, ott tényleg érdemes összeismerkednie azokkal az emberekkel, akik önnél jóval közelebb állnak az élelmiszerek forrásához. Ismerje meg a helyi termelőket ugyanúgy, ahogy a bolti eladókat! A termelői piacokon csak ritkán árusítanak importált terményeket, így ami ott kapható, annál nemigen talál frissebbet.

Ha meg tudja oldani, hogy élelmiszerei javát egy helyi termelői piacon szerezze be, azzal automatikusan elkerülheti a szupermarketek tápanyagszegény, feldolgozott, nem idényjellegű terményeit. Lehet, hogy így valamivel többet kell költenie, de ebben az esetben nagyon megéri. Azt kapja, amit megfizet: kiváló minőségű ételeket eszik, és kiváló lesz az életminősége is – ráadásul megtakarítja az ily módon elkerült tetemes egészségügyi kiadásokat is. Egyébként is, a jó minőségű ételnek jobb az íze, így valószínűbb, hogy örömét leli benne, és ez is segíteni fog a kalóriabevitel visszafogásában.

Kertészkedjen!

Ezt a szabályt igazából kötelezővé kellene tenni mindenkinek, akinek gyermekei vannak, főleg ha azok még kicsik. Nem ismert jobb módszert az egészség és a jó táplálkozás alapelveinek megtanítására annál, hogy megmutatjuk a gyerekeknek, miként növekszik a valódi termény. Így persze kénytelen lesz megtanulni, mi terem májusban, és mit lehet szeptemberben leszüretelni. Ráadásul semmilyen, a szupermarketben vagy akár a helyi piacon vett termény nem veheti fel a versenyt tápanyagtartalom tekintetében azzal az étellel, amit a konyhától néhány méterre szedett le, s azon nyomban fel is használt a főzéshez, vagy egyszerűen megevett.

Akkor se essen kétségbe, ha egy aprócska lakásban él, vagy nem ért a kertészkedéshez! Legyen hajlandó kísérletezni, és kezdje olyan, könnyen tartható növényekkel, amelyek jól érzik magukat lakóhelye éghajlati viszonyai közt és a lakásában! A helyi faiskolában vagy kertészeti árudában minden szükséges részletet megtudhat és minden szükséges hozzávalót beszerezhet (cserepeket, földet és magokat). Nem kell hozzá egy hold föld vagy nagy, használaton kívüli terület az udvaron, akár egy ablakba tehető virágláda is megfelelhet.

A kertészkedést kezdheti néhány fűszernövénnyel (pl. petrezselyem, bazsalikom, menta, zsálya), aztán továbbléphet a kicsivel több gondoskodást igénylő növényekre, mint a paprika, a paradicsom, az uborka, a zöldbab, a borsó vagy a saláta. Egyes területeken egész évben megfelelnek a körülmények a kertészkedéshez, így egymás után többféle növényt is termeszthet – mindig az idénynek megfelelőeket. Ennél is jobb, ha ezt közösségi tevékenységgé változtatja, s egyesíti erőit a szomszédjaival. Osszák be, ki mit termeszt, és osztozzanak a termésen! Ez az igazi jószomszédi viszony, amikor az emberek együtt cselekednek valamennyiük egészségéért.

Válassza a bevált étrendet!

Gluténmentesen kellene táplálkoznia? Vagy szénhidrátszegényen? Vegán étrendre kellene áttérnie? Nyers zöldségekre? Zsírszegény diétára? Vagy valamilyen fogyókúrás klubba lenne érdemes beiratkoznia? Az igazság az, hogy nem ez számít – az a fontos, hogy örömét lelje abban, amit eszik, és ne próbálja rákényszeríteni magát valamiféle képtelenül szigorú étrendre, amely a korlátozásai miatt feltehetően amúgy is meglehetősen szegény bizonyos tápanyagokban. Mint ahogy számos vallás létezik, ugyanúgy számos különböző táplálkozási hagyomány is van, és érdemes tisztában lenni azzal, miért működhettek azok az évszázadok során.

Az egyik legegyszerűbb módszer arra, hogy étrendje közelebb kerüljön az ideálishoz az, ha többet főz. Igen, készítse maga az ételeit, és azokat másokkal együtt, az étkezőasztalnál fogyassza el (nem pedig az autóban, az íróasztalnál vagy a tévé előtt)! Keressen recepteket a világ különböző részeiről, és vásároljon friss hozzávalókat! Még azt is megengedem önnek, hogy annyiféle csemegét és desszertet egyen, amennyit csak akar, feltéve, hogy azokat valódi alapanyagokból saját maga készíti el, és mindennap ugyanabban az időben fogyasztja el őket. Tartsa magát ugyanazokhoz, az adag nagyságát meghatározó szabályokhoz, amelyeket a közönséges ételeknél alkalmaz, a finomságokat kezelje finomságokként, s máris jóval többet sikerült elérnie az amerikaiak zöménél.

Nassolás- na de nem mindegy, hogyan!

Ugyanezen elvből kiindulva ne borítsa fel szervezete finoman hangolt gépezetének működését időnkénti nassolással vagy azzal, hogy valamilyen érzelmi állapot, például az unalom, a magányosság vagy a depresszió ellensúlyozására akkor is eszik, ha nem éhes. Ha nem kap be néhány falatot minden áldott nap délután 3-kor, akkor ne nyúljon a chipses zacskóért a délutáni mélypont idején! Ha viszont szüksége van egy kis uzsonnára, annak legyen meg az állandó időpontja! Az sem mindegy, mit eszik: kapjon be egy marék diót vagy mogyorót, egy szem gyümölcsöt, humuszba mártott nyers zöldségeket, vagy egy kis sajtot keksszel, de semmiképpen sem valamilyen erősen feldolgozott ételt, például fánkot!

Ha nassolni szeretne, akkor ne a chips legyen hanem inkább kapjon be egy marék diót vagy mogyorót, egy szem gyümölcsöt.
Ha nassolni szeretne, akkor ne a chips legyen hanem inkább kapjon be egy marék diót vagy mogyorót, egy szem gyümölcsöt.

Mobilizálja egészségügyi adatait!

Vannak-e másolatai az orvosi papírjairól, és elérhetőek-e azok online módon? Miért nem? Mi lesz, ha valami okból bekerül a sürgősségi osztályra, és nem tud beszélni, pedig súlyosan allergiás a penicillinre, amelyet az orvos épp most készül beadni önnek?

Papírjait célszerű digitalizálnia!

Manapság szinte mindenre a telefonjainkat és a számítógépeinket használjuk, kivéve egyvalamit: az orvosi leleteinket nem tároljuk rajtuk, és nem használjuk őket az egészségünkre vonatkozó információk folyamatos napra készen tartására sem.

Törekedjen arra, hogy minden leletét feltöltse a „mobil felhőjébe”, ahonnan mindig elérhetőek az ön számára. Adja meg a jelszavait valakinek, akiben megbízik: egy családtagnak vagy barátnak, hogy szükség esetén hozzáférhessenek ezekhez a fájlokhoz.

Mindenkinek szüksége van egy társra az egészségügyi ellátásban – válasszon hát valakit! Adjon az illetőnek teljes hozzáférést mindazon helyekhez, ahol az egészségügyi adatait tárolja. Ha a leletei nem állnak rendelkezésre digitális fájlokba rendezve, kérjen azokból másolatokat az orvosától! Szánjon rá egy hétvégi délutánt arra, hogy az összesét bedigitalizálja egy szkennerrel! A fájlokat aztán egy USB-kulcstartóra is átmásolhatja, amelyet mindenhová magával vihet. Talán túl nagy munkának tűnik, de mindössze néhány órát kell áldoznia rá, és egész hátralevő életében élvezheti az előnyeit.

Mindenkinek más az egészségügyi profilja, és ez megnehezítheti azon orvosok dolgát, akik semmit sem tudnak rólunk, mégis kezelniük kell bennünket. Ilyenkor szó szerint életmentő lehet, ha könnyen hozzáférhető minden korábbi lelete.