Ízület

Ízületi gyulladások: a legfontosabb a megfelelő hozzáállás!

Mivel az ízületi gyulladás krónikus betegség, sokan be­letörődően elfogadják a fájó ízületek és a mozgáskorlátozottság „életfogytiglan” tartó büntetését. Az ilyen kishitű hozzáállás gyakorlatilag garantálja is, hogy álla­potuk nem fog javulni, sőt akár jelentősen romolhat – nem szabad ugyanis elfeledkezni a lelki tényezőkről.

Önfelhatalmazás

Hit, hogy képesek vagyunk kidolgozni és megszervezni egy olyan cselekvéssorozatot amelynek segítségével úrrá lehetünk egy adott helyzeten, és kezünkbe vehetjük sorsunk irányítását.

Önbizalom

Sok ezer ízületi bántalomban szenvedő beteg is­merte már fel azt az egyszerű, mégis fontos igazságot – amely reményt és erőt adhat szinte mindenkinek -, hogy azokból lesznek a teljesebb életet élő, legsikeresebb páciensek, akik a legjobban bíznak benne, hogy képesek leküzdeni a betegségük­ből eredő korlátokat. A kutatók számos önsegítő programban részt vevő beteget tanulmányoztak azért, hogy kiderítsék, mely viselkedésbeli változások a legfontosabbak. Nagy meglepeté­sükre az derült ki, hogy a panaszok sikeres legyőzésének az a legfőbb feltétele, hogy a beteg bízzon benne, hogy képes erre.

Mi több, a pozitív hozzáállás a beteg sikere szempontjából még az orvos kezelési, étrendi vagy testedzési tanácsainál is fontosabbnak bizonyult. Ezt a gondolkodásmódot – a meg­győződést, hogy irányítani tudjuk sorsunkat – nevezzük önfelhatalmazásnak.

A tudás hatalom

Cikksorozatunk mindenről tájé­koztat, amit csak tudnunk kell – az artritisz és az artrózis oka­ival kapcsolatos legfrissebb információktól a hagyományos és alternatív kezelések terén elért legújabb eredményekig.

Még ennél is fontosabb azonban, hogy útmutatásainkat követ­ve megtanulhatjuk, hogyan válhatunk saját sorsunk hatékony irányítójává. Ki kell alakítanunk egy személyes stratégiát, amelynek segítsé­gével képesek leszünk az egyéniségünknek és a körülmé­nyeinknek legjobban megfelelő akcióterv elkészítésére.

Hogyan lehet együtt élni a reumás ízületi gyulladással?

Linda Logan korábban egy skóciai kisvárosban egy vendégház igazga­tója volt. Mivel reumás ízületi gyul­ladásban szenvedett, beiratkozott a “Szálljunk szembe az ízületi gyul­ladással!” címen meghirdetett tan­folyamra, s ezt olyan hasznosnak találta, hogy ma már ő tanít máso­kat, így nyilatkozik a betegségével kapcsolatos pozitív hozzáállásról:

„Körülbelül hét évvel azután iratkoztam be a tanfolyamra, hogy kiderült, reumás ízületi gyulladásban (RA) szenvedek. Nem volt könnyű döntés, mert általában nem szeretek csoportokhoz csatlakoz­ni. Nagyon jó a kapcsolatom a kezelőorvosommal, ő ajánlotta ezt a programot. Sokáig haboztam, és majdnem két évig halogattam a döntést.”

Amikor kiderült a betegsége, Linda kétségbeesett, és teljesen elment az életkedve, ám fokoza­tosan megtanult megbirkózni a bajjal, és már egészen jól volt, amikor orvosa felhívta figyelmét a tanfolyamra. Addigra tapasztalta, milyen gyógyszerekkel enyhíthetők a panaszai, sőt még hidroterápiás kezelést is kapott, így nem érezte szükségét a változtatásnak „Akko­riban úgy gondoltam, senki sem tud újat mondani nekem ebben a témában”- mondja.

Győzött azonban a kíváncsiság, és végül úgy döntött, tesz egy próbát. „Kellemesen csalódtam -mondja -, nagyon tetszett a do­log. Sokféle ember jött össze, s én fel szabadultnak éreztem magam, olyannyira, hogy olyasmiket is el­mondtam, amiket korábban soha.”

„Nagyon nehéz ízületi gyulla­dásos betegnek lenni, mert tudod, hogy soha nem szabadulsz meg tőle, és ez a gon­dolat igencsak próbára teszi a tűrőképessége­det. A tanfolya­mon az ember megtanulja, hogy a pozitív hozzáállás valóban segít úrrá lenni a betegségen, és elsajá­títja a megváltozott helyzethez való sikeres alkalmazkodást.”

 

„Az egyik legfontosabb dolog, amit megtanultam, az, hogyan le­het újra élvezni az életet. Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne élvezzük, és ezt bizony könnyű elfelejteni, amikor valaki krónikus betegség­ben szenved. A tanfolyam sokat segített abban, hogy visszatérjen az életkedvem. Rájöttem, hogy már pusztán a másokkal való be­szélgetés és a tapasztalatok meg­osztása is ösztönzőleg hat rám.”

 

Ha azt tűzzük ki célul, hogy fel tudjunk menni a lépcsőn se­gítség nélkül, lassan, de biztosan képesek leszünk magunk fel­jutni. A lényeg az, hogy felmérjük a problémánkat, reális célo­kat tűzzünk ki, majd kitartóan dolgozzunk a célok eléréséért. Az előrehaladást a fájdalom csökkenése, mozgásképességünk és közérzetünk javulása jelzi.

Jegyezzük meg! Az ízületi megbete­gedésekről gyakran azt gondolják, hogy idős kori problémák. Valójában azonban ötből három beteg 65 év alatti.

Nyolc lépés az ízüle­ti megbetegedések leküzdésére

Ez az önsegítő megközelítési mód már sok ezer beteget szabadított meg a fájdalomtól és a mozgáskorlátozottságtól. Hogyan? A terv alapja egy két­ségbevonhatatlan felismerés: senki sem törődik annyira a jólétünkkel, mint saját magunk. Sem az orvosunk, sem a családunk, sem a barátaink.

Amint azt már sok beteg felismerte, betegségünk és az elérhe­tő kezelések alapos megismerése óriási lépést jelent e felé a sza­badulás felé. Pusztán az, hogy krónikus betegségben szenve­dünk, nem jelenti feltétlenül, hogy a betegségnek kell irányítania életünket. Bizonyos módszerekkel enyhíteni lehet a panaszokat, s e módszerek közül sok meglehetősen magától értetődőnek és egyszerűnek tűnik, miután megismertük őket.

1. Ismerjük meg a problémánkat!

Minél többet tudunk egy problémáról, annál jobban tudjuk kezelni. Tehát minél jobban megismerjük a különböző ízületi megbetegedéseket, annál felkészültebben szállhatunk szembe velük. Ez ugyan nem túl eredeti gondolat, ám annál haszno­sabb. Ebben a cikkben válaszokat kapunk a betegségünkkel kapcsolatos alapvető kérdésekre, mint például: „Mi okoz­za? “„Hogyan diagnosztizálják?” vagy „Mivel kell kezelni?”.

A fájda­lom a legkellemetlenebb tünete a betegségnek? Ha igen, milyen intenzitású? Reggel a legrosszabb vagy később a nap folya­mán? Ezeknek és más kérdéseknek a megválaszolásával lehe­tőségünk nyílik egy hatékony, a szükségleteinknek megfelelő, személyre szabott program kidolgozására.

2. Tűzzünk ki hosszú távú célokat!

Minden valószínűség szerint vannak olyan kedvelt tevékenysé­gek (például vízparti séták, játék gyerekeinkkel, unokáinkkal), amelyeket a betegség lehetetlenné tett számunkra, de szeret­nénk őket újból beiktatni az életünkbe. A legjobb célkitűzések mindig konkrétak, mint például: „Azt akarom, hogy másfél ki­lométert tudjak sétálni térdfájás nélkül.” Könnyebb motiválni magunkat egy közelebbről meghatározott cél elérésére, mint ha csak valamilyen homályos elképzelésünk van, s egyértelmű cél esetén azt is könnyebb eldönteni, hogy sikerült-e elérnünk, amit akartunk.

3. Válasszunk stratégiát!

Kitűzött céljaink eléréséhez szükségünk van megfelelő stratégi­ára. Szerencsére módszerekben nem szenvedünk hiányt. Köny­vek, honlapok, a legújabb kezelési módokról szóló híradások árasztanak el, s a bőség zavarával küzdünk. Szeretnénk meg­szabadulni a térdfájástól? Ha igen, számos megoldást választ­hatunk a lefogyástól a testedzésen át a gyulladáscsökkentő gyógyszerekig.

Úgy szeretnénk csökkenteni a térdünkre nehe­zedő terhelést, hogy leadunk tíz kilót? Lemondhatunk a magas energiatartalmú édességekről és sajtokról, edzésprogramba kezdhetünk, csökkenthetjük az adagokat az étkezésekkor, vagy kalóriaszegény ebédet vihetünk magunkkal a munkahelyünkre ahelyett, hogy étteremben ebédelnénk. Az is jó megoldás, ha a felsorolt módszerek közül egyszerre többet is alkalmazunk.

Kutatási eredmények!  Azok az ízületi gyulla­dásos betegek, akik aktívan részt vesznek a kezelésükben, kevesebb fájdalomról számolnak be, ritkábban kell orvoshoz menniük, ás jobb az élet­minőségük. Egy önsegítő program résztvevőit érintő friss felmérésből az derült ki, hogy a tanfolyamot elvégző betegek közel 20%-os fájdalomcsökke­nésről számoltak be, és 40%-kal kevesebbszer keresték fel orvosukat, mint azok, akik nem vettek részt a program­ban. A részvétel jótékony hatása egyes betegeknél négy évig is eltartott.

Az ízületi gyulladás ezer arca

Az ízületi megbetegedések csoportjába, amelyet gyakran összefoglalóan ízületi gyulladásként ( artritisz) emlegetnek, összesen mintegy 127 különböző kórkép tartozik. Ilyen a sokak által ismert artrózis vagy ízületi kopás, a reumás ízületi gyulladás és a köszvény, valamint az olyan jóval ritkább betegségek, mint a pikkelysömörhöz társuló ( pszoriázisos ) ízületi gyulladás. Bár a száznál több rendellenesség okai és tünetei eltérőek, mégis van egy közös jellemzőjük: mindegyik az ízületek gyulladásával jár. Az artritisz kifejezés a görög arthron ( ízület) és itis ( gyulladás) szavakból ered.

Egyetlen érdemleges célt sem lehet egyik napról a másikra, erőfeszítés nélkül elérni. A hatékony stratégia megvalósítása munkával és némi áldozattal jár, de az eredmény megéri.

4. Készítsük el heti akciótervünket!

Az ősi kínai mondás, amely szerint „a leghosszabb utazás is egyetlen lépéssel kezdődik”, az ízületi megbetegedések esetében szó szerint és átvitt értelemben is igaz. A heti akcióterv elkészítésekor ki kell tűznünk egy rövid távú célt, s ennek elérése érdekében meghatározott feladatokat kell végrehajtanunk. Ha például elhatározzuk, hogy leadunk 10 kg-ot, a heti akciótervben az lehet a rövid távú cél, hogy lefogyjunk fél kilót. Ennek érdekében az aktuális feladat a hizlaló édességek kiiktatása étrendünkből, és többszöri tempós gyaloglás. Ha viszonylag csekély erőfeszítéssel sikerül teljesíteni a feladatokat, a következő heti tervbe ambiciózusabb célokat is beiktathatunk.

A siker szempontjából a pozitív hozzáállás még az orvos tanácsainál is fontosabb lehet, legyen szó gyógyszeres kezelésről vagy táplálkozási irányelvekről.

Csapatépítés

Az akcióterv elkészítése előtt érdemes alaposan tájékozódni. Beszéljünk orvosunkkal, különösen, ha még nem állapították meg, hogy panaszaink ízületi gyulladásból erednek, vagy nem tudjuk pontosan, hogy a betegség melyik típusában szenvedünk. Sokan feltételezik, hogy fájdalmaikat ízületi gyulladás okozza, pedig néha teljesen más, például gyógyszer mellékhatás, fertőzés vagy akár rosszindulatú daganat a felelős. Ha tehát nem vagyunk biztosak abban, hogy valóban ízületi megbetegedésben szenvedünk, forduljunk orvoshoz még mielőtt nekilátnánk egy olyan betegség kezelésének, amely esetünkben esetleg nem is áll fenn.

Ha már megállapították, hogy a panaszokat ízületi megbetegedés okozza, orvosunkkal szorosan együttműködve készítsünk olyan kezelési tervet, amely pontosan megfelel körülményeinknek, majd tartsuk is be azt. Tekintsük magunkat az orvos munkatársának, a jó partneri viszony nagy segítséget nyújthat céljaink elérésében. Szó lesz arról, hogyan lehet a legtöbbet kihozni ebből a kapcsolatból. Tanácsokat kapunk az orvosválasztással kapcsolatban is, megtanuljuk, milyen kérdéseket tegyünk fel a rendelőben, és kitől számíthatunk további segítségre.

5. Az akcióterv kivitelezése

Most jön a neheze: a kidolgozott stratégia gyakorlati megvalósítása. Ha a következő hétre azt a célt tűztük ki, hogy leadunk fél kilót, és ehhez naponta 500 kcal energiát tartalmazó ételt kell kiiktatnunk az étrendünkből, kénytelenek leszünk lemondani a reggeli péksüteményről és az ebéd utáni kapucsínóról.

6.Rendszeres ellenőrzés

A hét folyamán napról napra figyeljük meg, milyen hatékonyan sikerült végrehajtani az akciótervben előírt feladatokat. Örüljünk, ha tartani tudtuk magunkat a tervhez, de ne essünk kétségbe, ha némi lemaradást tapasztalunk. Senki sem állította, hogy egy-egy megrögzött szokás megváltoztatása könnyű feladat.

7. Az akcióterv módosítása

Ha nem sikerül elérni a heti akciótervben kitűzött rövid távú célt, gondoljuk át, mi volt a baj. Ha csak negyed kilót sikerült lefogyni, a heti fél kiló talán eltúlzott célkitűzés volt. Az is előfordulhat, hogy fél kiló leadása olyan könnyűnek bizonyult, hogy megpróbálkozhatunk kicsit többel is. Bárhogy alakulnak is a dolgok, valószínűleg szükség lesz némi finomhangolásra.

Nem is olyan régen, húsz évvel ezelőtt is, az orvosok eltiltották az ízületi gyulladásban szenvedő betegeiket az aktív testedzéstől, mondván, hogy a mozgatás súlyosbítja az ízületek károsodását ás a gyulladást, Mára azonban felismerték, hogy a mértékletes testmozgás az egyik leghatékonyabb kezelési mód.

8. Építsünk a sikereinkre!

Köztudottan a siker az egyik legkiválóbb motiváló tényező. Ha egyik héten sikerült elérni a kitűzött rövid távú célt, a lendület kihat a következő hétre is, és esetleg arra ösztönöz, hogy még merészebb célt valósítsunk meg. Az újabb és újabb célok kitűzése és elérése során egyszer csak azt vesszük észre, hogy megbirkóztunk a betegséggel.