Koleszterin szívinfarktus

HDL- védőfaktor az infarktus ellen – Igaz lenne?

Egyes elméletek szerint:

Ma már elég sokan ismerik a védőfaktor HDL-koleszterin fogalmát, de az 50-es években, mikor a Framingham-vizsgálat kezdődött, ezt a lipid értéket még nem határozták meg.

Állatkísérletekben már elég régóta azt tapasztalták, hogy nyúlban, sertésben könnyű érelmeszesedést létrehozni, kutyában, macskában viszont igen nehéz. Sikerült kideríteni, hogy a jelenség oka az állatfajok védőfaktor HDL-koleszterinszint-jében mérhető különbség. Megállapították hogy azok között, akiknek a védő faktor-szintje kezdetben 0,9 alatt volt, az elkövetkező négy évben 8-szor olyan gyakran következett be szívinfarktus.

Koleszterin a vérben

A nálunk is honos vetési varjak hosszú életűek, száz éves kort is megérnek, annak ellenére, hogy – mint ez nagy meglepetésre kiderült – tiszta zsír a vé­rük. Egy magyar kutató állapította meg a 60-as években, hogy a védettségüket és hosszú életkorukat vérük magas védőfaktor HDL-szintje magyarázza, amely megakadályozza a zsírok le­rakódását. A 70-es években a kutatók grönlandi eszkimókat vizsgáltak. Regisztrálták, hogy milyen alacsony közöttük a szívinfarktus előfordulása, ennek magyarázatát magas HDL-koleszterinszintjükben találták meg.

HDL-koleszterin és szívinfarktus – Milye szerepet töltenek be?

A Framingham-vizsgálatban 1973 óta meghatározzák a HDL-koleszterinszintet. Így állapították meg, hogy azok között, akiknek a védő faktor-szintje kezdetben 0,9 alatt volt, az elkövetkező négy évben 8-szor olyan gyakran következett be szívinfarktus, mint akik 1,6 feletti értékkel „indul­tak”7. Egy norvégiai vizsgálatban Tromső norvég városának felnőtt férfi lakosságától vettek vért, a vérmintákat -20° C-ra lefagyasztották. Az évek során mindazok vérmintáját vizsgálat alá vették, akik közben szívinfarktust kaptak. Az így kapott adatokat kontrollként ugyanolyan korú és nemű egyének vérmintájával hasonlították össze.

Ebből a vizsgálatból derült ki, hogy a HDL-koleszterinszint a leendő szívinfarktust 3-szor jobban jelezte előre, mint a koleszterin- és a triglicerid-szint. A fejlődő országokban ritkább a szívinfarktus, ezért meglepő volt, hogy Új-Zéland az ott őslakos maori népességében gyakori az infarktus. Kiderült, hogy alacsony HDL-koleszterin-szintjük kedvezőtlen.

HDL-koleszterin és klimax – Jobb esetben van a gyengébbik nem?

Érdekesség, hogy a HDL-koleszterinszint a nőkben a klimaxig jól jellemzően magasabb, mint a férfiakban. A női hormon hatására a HDL-koleszterinszint emelkedik, ez magyarázhatja azt az ismert tényt, hogy 50 éves kor alatt a nők között 2-4-szer ritkábban fordul elő szívinfarktus, mint a férfiakban. Ez a védő hatás a klimax bekövetkeztével megszű­nik. Ezért került előtérbe, hogy női hormonok pótlásával fenntartsák a klimax előtti állapotot jellemző lipidszinteket. Ennek hatékonysága azonban a mellékhatások miatt újabban kérdésessé vált, ezért a jelenlegi felfogás szerint a kezelésben a vérzsírokat befolyásoló gyógyszerek adása az elsődleges.

Az 50 éves kor alatt a nők között 2-4-szer ritkábban fordul elő szívinfarktus, mint a férfiakban.
Az 50 éves kor alatt a nők között 2-4-szer ritkábban fordul elő szívinfarktus, mint a férfiakban.

A magas HDL-koleszterinszint komoly védelmet jelent – Ritka jelenség!

Az európai PROCAM-vizsgálatban közel 3 000 férfi közül a vizsgálat ideje alatt 73 főnél alakult ki szívinfarktus. Ezek 64%-ánál a HDL-koleszterinszint 0,9 mmol/l-nél alacso­nyabb volt, míg az egészségesek csoportjában ilyen alacsony-érték csak 18%-ban fordult elő. Megjegyezzük, hogy a magas, 1,6 mmol/l feletti HDL-koleszterinszint komoly védelmet jelent, sőt a ritka 2 mmol/l fölötti értéket még életmeghosszabbító betegségnek (longevity syndrome) is nevezik, mert az ilyen magas HDL-lel rendelkezőknél még idős korban is alig lehet érelmeszesedést találni, amint ezt boncolásokkal is igazolták. Sajnos, az ilyen állapot azonban rendkívül ritka.