Mely zöldség, gyümölcs csökkentik a koleszterin szintet?
Válaszoljunk gyorsan: hány adag zöldséget ettünk ma? Egyet? Vagy egyet sem? No és gyümölcsöt? Úgy tűnik, rengeteg lehetőséget hagytunk kihasználatlanul: például kérhettünk volna zöldségfeltétet a pizzánkra, vagy mazsolát keverhettünk volna a reggeli zabpehelyhez. Ezek az élelmiszerek igen gazdagok a koleszterinszintet csökkentő oldható rostokban, és más, az artériákra kedvező hatású anyagok is vannak bennük, például szterolok (amelyek szintén koleszterinszint-csökkentő tulajdonságúak) és antioxidánsok. A cél napi kilenc adag elfogyasztása.
Számoljunk kilencig!
Riasztó lehet, amikor először hallunk arról, hogy naponta legalább kilenc adag zöldségre és gyümölcsre van szükségünk. De nézzük csak meg az alábbi felsorolást, amely az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet adatai alapján adja meg, mi számít egy adagnak. Minden zöldség és gyümölcs – friss, mélyhűtött, konzerv, aszalt vagy 100 százalékos lé – beleszámít a kvótába.
- Egy szem közepes nagyságú gyümölcs (alma, körte, narancs, banán)
- 1/2 csésze nyers, főtt, konzerv vagy fagyasztott zöldség, ill. gyümölcs
- 3/4 csésze (180 ml) 100 százalékos zöldség- vagy gyümölcslé
- 1/2 csésze aprított gyümölcs
- 1/2 csésze főtt vagy konzervbab (vagy más hüvelyes, például borsó, lencse)
- 1 csésze nyers levélzöldség (saláta, spenót)
- 1/4 csésze aszalt gyümölcs (mazsola, sárgabarack, szilva)
Lássuk, melyek a legjobbak!
Minden zöldség és gyümölcs egészséges táplálék, de vannak köztük olyanok, amelyek különösen kedvező hatásúak az artériákra nézve. A legjobbak közé tartoznak például a következők.
Avokádó. Noha gyümölcs létére meglepően sok benne a zsír, annak java része egyszeresen telítetlen. Több vizsgálat is megállapította, hogy napi egy avokádó elfogyasztása akár 17 százalékkal csökkentheti az LDL-szintet, a HDL-szintet pedig növeli. Használjuk salátákban és szendvicsekben, vagy törjük össze egy kevés citromlével, hagymával és apróra vágott paradicsommal, majd öntsük rá héjában sült burgonyára. Vigyázzunk, ne essünk túlzásba: egy avokádóban nagyjából 340 kcal (1418 kJ) energia van.
Fokhagyma. A fokhagyma mérsékelten csökkenti a koleszterinszintet, emellett meggátolja, hogy a véralvadás túlzottan aktiválódjon, és veszélyes vérrögök keletkezzenek. A kedvező hatást az allicin nevű hatóanyag idézi elő, ez adja egyébként a fokhagyma jellegzetes szagát is. Egy kísérlet során a résztvevők fokhagymából készült étrend-kiegészítőket, illetve placebót kaptak. Azt találták, hogy napi 1,5-3 gerezd fokhagymányi hatóanyag 2-6 hónapon át való fogyasztása nagyjából 9 százalékkal csökkentette az összkoleszterinszintet.
- Koleszterin és fajtái, tényleg károsak?
- Zöldségek édesen?
- Zöldség és gyümölcs az étrendben – miért egészséges?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A fokhagymát össze kell zúzni vagy fel kell aprítani, hogy az allicin felszabaduljon. Tisztítsunk meg egy fej fokhagymát, vágjuk le a gerezdek egyik végét, szórjuk meg őket egy kevés olívaolajjal, csomagoljuk alufóliába és körülbelül egy órán át süssük a 180 °C-os sütőben. Ezután a gerezdekből nyomjuk a pépes belső részt pirítósra és kenjük el rajta.
De mit tegyen az, aki nem szereti a valóban erőteljes illatú fokhagymát? Ugyanolyan hatékonyak a fokhagymatabletták is? Igen, ha a megfelelő terméket választjuk. Tizennégy fokhagymakészítményt vizsgáltak meg fogyasztóvédők, s ezek közül 7-ben kevesebb volt a hatóanyag (allicin), mint amennyit a szakemberek szükségesnek tartanak a jótékony hatás kifejtéséhez. A hatékony mennyiség ugyanis 3600-4500 milligramm allicin, miközben a vizsgált termékekben 400-6500 milligrammot találtak.
Narancs. A reggeli narancslé valójában üdítő és finom koleszteringyógyszer. Egy kanadai kísérlet 25 résztvevője négy héten át napi három pohár narancslevet ivott, s ez 21 százalékkal növelte a HDL-szintjüket, az LDL/HDL arányt pedig 16 százalékkal csökkentette. No persze ha az energiabevitelre is tekintettel vagyunk, akkor három pohár narancslé elég sok, célszerűbb napi egy-két pohárnyit inni.
Aszalt szilva. Az aszalt szilva egy pektin nevű oldható rostot tartalmaz, amely a belekben zselészerű anyaggá alakul át, és magába szívja a koleszterint, még mielőtt az a vérbe kerülne. Turmixoljuk össze a megfőzött aszalt szilvát vízzel, s használjuk zsiradék helyett süteményekben. Ragukhoz adva az aszalt szilva kellemes, édes ízt kölcsönöz az ételnek. Apróra vágva rászórhatjuk salátákra, joghurtra, túróra vagy müzlire.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.