Tudatos étkezés

Amikor a szemünk éhes, etessük meg csak a szemünket!

A konkrét fizikai éhségérzet mellett hat további éhség típusról beszélhetünk.

Ezek: a szem éhsége, az orr éhsége, a száj éhsége, a gyomor éhsége, a sejtek éhsége, az elme éhsége és a szív éhsége. Ezeken kívül van még egy éhség, amely valójában szomjúság.

"Csak a szemed kívánja!" Ismerjük a kifejezést?
“Csak a szemed kívánja!” Ismerjük a kifejezést?

Jelen cikkünkben arról olvashat, hogy miről is van szó tulajdonképpen akkor, ha csak a szemünk kívánja az ételt.

Ne hagyjuk magunkat befolyásolni reklámok által!
Ne hagyjuk magunkat befolyásolni reklámok által!

  A szem meggyőzi az agyat

A reklámszakemberek jól ismerik a szem éhségét. Pompás ételhirdetéseket közölnek a képes újságokban, a plakátokon, a tévében és a mozivásznon. Vannak olyan fényképészek, akiknek az ételek fotózása a szakterületük, és abban szakértők, hogyan tegyék a lehető legvonzóbbá az ételt a szemünk számára. A szem meglátja, valósággal rátapad a fotóra, és jeleket küld az elmének: „Megéheztem rá!” A szem meg tudja győzni az elmét, hogy ne vegye figyelembe a gyomortól és a testtől érkező jelzéseket, még ha ezek a részeink egyáltalán nem is éhesek.

Hiába vagyunk tele, ha még szemünk éhes!
Hiába vagyunk tele, ha még szemünk éhes!

 Akkor is eszünk, ha nem vagyunk éhesek

Az étteremben elköltött finom vacsora után barátainkkal úgy döntünk, hogy moziba megyünk. Amint elhelyezkedünk a székünkben, ragyogó étel- és italhirdetések villannak fel a hatalmas filmvásznon: tejcsokoládéval bevont mazsolák, ínycsiklandozó cukorkák, karamellás csokoládé, sajtos chips, vajas pattogatott kukorica, Coca- és Pepsi-Cola. Éppen az imént ettünk, de a karamellától csöpögő másfél méteres Snickers szelet felszítja a szemünk éhségét. Az elme egyetért. A film kétórás, és egy szelet Snickersnek amúgy is mindig van hely.

Persze úgy is dönthetünk, hogy nem fér belénk több. Barátunk azonban hatalmas zacskó pattogatott kukoricát vásárol, és udvariasságból megkínál minket. Olyan finom az illata! Választhatunk: mélyen beleszagolhatunk, és csak az illatát élvezzük („fura”), de el is kezdhetjük majszolni („normális”).

Az emberek általában a szemüktől kapott visszajelzés alapján határozzák el, hogy mennyit fognak enni egy adott ételből. A szemünk valami ilyesmit mond: „Együk meg a felét!”, vagy „Együk meg az egészet.”

Vegyük észre, mikor kívánja csak a szemünk az ételt!

Amikor leülünk étkezni, először néhány pillanatig nézzük az ételünket. Figyeljük meg az ételek színét, állagát, formáját, elrendezését a tányéron. Mit szeret a szemünk az ételben?

Mi elégíti ki a szemünk éhségét?

A szépség. Ne feledjük a szem éhségének az alább leírt általános tapasztalatát. Kiadós étkezésen vagyunk túl, amikor megérkezik a desszerttálca. Ha ezeket az édességeket egyetlen nagy tálba összekevernék, pürésített túrós lepény, almás pite, csokoládéhab és tejszínvirágos citromtorta zavaros keverékét hozva létre, azt mondanánk, hogy köszönjük, nem kérünk. A szemünkre gyakorolt szándékos vonzerő az, ami meggyőz bennünket a többletkalóriák bevitelérői.

Bizony ám! Megtudjuk győzni szemünk éhségét!
Bizony ám! Megtudjuk győzni szemünk éhségét!

 Ahhoz, hogy csillapítsuk szemünk éhségét, meg kell kérdeznünk: mi szép?

A japánok valóságos mesterei a szemen keresztül történő táplálásnak. Egy hagyományos formális étkezés során gyakran tizenkét-tizenöt kis fogást tálalnak fel, melyek mindegyike az év-szaknak megfelelő műalkotás. A pincérnő minden egyes fogást nyugodt, dallamos hangon ecsetel. Először egy kis csésze tiszta levest hoz, néhány spirál alakban lehántott citromhéjjal és illatos gyógynövényekkel. Ezt egy darabka frissen készült, páfrányleveleken felszolgált grillezett tofu követi pikáns miszóöntettel. Majd fenyőillatú macutakegomba érkezik sárga és narancsszínű juharlevélen.

Amint az összes – egyedi és kézi gyártású – csészét vagy tálat elviszik, újabb kis kincs kerül elő: finoman kifaragott friss bambuszrügy, néhány szelet sült jam és egy reszkető szezámtofukocka, mindegyik a neki megfelelő szósszal és kifinomult díszítéssel. Órákig ülhetünk úgy, mint egy király vagy királynő, aki kis műalkotásokban részesül, egyszerre mindig csak egyben, hogy tökéletesen értékelhesse. Ezek után elégedetten állunk fel az asztaltól, hiszen minden érzékünk teljesen jóllakatott bennünket, a szívünk pedig melegséggel telt meg az összes elfogyasztott ételben nyilvánvaló szerető figyelem hatására.

Hogyan csillapíthatjuk éhségünket, ha nem is eszünk? Lehetséges?
Hogyan csillapíthatjuk éhségünket, ha nem is eszünk? Lehetséges?

 Készítsünk lakomát a szemünknek!

Próbáljunk heti egyszer tudatosan úgy készíteni ételt magunknak, mintha vendégek lennénk. Elővehetjük legszebb tányérjainkat és ezüst evőeszközeinket, tehetünk az asztalra szép tányéralátétet vagy terítőt, de akár virággal teli kis vázával vagy gyertyával is emelhetjük a hangulatot. Az ételt tetszetősen rendezzük el, mintha vendégnek szolgálnánk fel. Evés közben a szemünket ne csak az ételen „legeltessük”, hanem az asztal egyéb formáin is.

A szem éhségének csillapítása evés nélkül

Kísérletezzünk most azzal, hogy magát a szem éhségét próbáljuk csillapítani, és közben nem eszünk semmit. Találjunk valamit, amire jó, de legalábbis érdekes ránéznünk. Álljunk meg, és nézzük ezt a valamit néhány percig, valóssággal igyuk magunkba a látványát. Lehet szó egy virág színes szirmairól, egy képről a falon vagy az irodánk ablakából látható fa leveleinek különféle zöldjeiről. A virágoskertek vagy a barkácsműhelyek kitűnő helyszínek arra, hogy színeken, mintákon és anyagokon legeltessük a szemünket. A választott dolog akár olyan egyszerűi is lehet, mint a színes festék a falon vagy a betonjárda mintázatai és textúrája.

Képzeljük el, hogy a látványból sugárzó energia belénk hatol a szemünkön keresztül, és a testünk magába olvasztja. Addig igyuk a szemünkkel a látványt, ameddig jólesik. Könnyen lehet, hogy úgy találjuk: a szemünk táplálásával a szívünket is tápláljuk.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.