<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>gyógynövények | Vitalitás Portál</title>
	<atom:link href="https://vitalitasportal.com/tag/gyogynovenyek/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://vitalitasportal.com</link>
	<description>Mindent az egészségről, egy helyen</description>
	<lastBuildDate>Fri, 20 Jan 2023 19:46:53 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://vitalitasportal.com/wp-content/uploads/2015/09/logo_v-70x70.png</url>
	<title>gyógynövények | Vitalitás Portál</title>
	<link>https://vitalitasportal.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Virginiai csukóka</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:46:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44752</guid>

					<description><![CDATA[<p>Virginiai csukóka története, általános ismertetője A virginiai csukóka, ahogy neve is mutatja, Észak-Amerikában honos. Vadon vízfolyások mentén, mocsaras élőhelyeken találhatók. Nem­zetségneve, a Scutelleria a latin scutella szóból származik, mely „kis tálat&#8221; jelent, és a virág tövénél lévő csésze formájára utal. A növénynek számos más neve létezik &#8211; kék sipka, veszett kutya sipka, kvéker kalap, és [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/">Virginiai csukóka</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Festő csülleng</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:45:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44755</guid>

					<description><![CDATA[<p>Festő csülleng története, általános ismertetője A festő csülleng egy kétnyári vagy rövid életű évelő nö­vény, ami Közép- és Dél-Európában, valamint Ázsiában őshonos. Már az ókor óta termesztik, és a világ számos más pontjára is eljutott már, köztük Észak-Amerikába. Ennek ellenére Amerikában több helyen is korlátozzák a növény termesztését, mert nagyon könnyen elszaporodik. A hidegebb éghajlatú [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/">Festő csülleng</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Gileád balzsama</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:43:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44766</guid>

					<description><![CDATA[<p>Gileád balzsamának története, általános ismertetője Számos növény nevében szerepel a „balzsam&#8221; szó. A Commiphora opobalsamum fsyn. C. giliadensisl, a Mekka balzsamfa az a híres fa volt, amelyet Sába királynője adott ajándékba Salamonnak. A Bib­liában is említik: „Nincsen-é balzsam Gileádban? Nincsen-é ott orvos?&#8221; Napjainkban ez a faj nagyon ritka, védett és illegális exportálni. A Populus balsamifera [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/">Gileád balzsama</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Boldogasszony tenyere</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:41:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44789</guid>

					<description><![CDATA[<p>Boldogasszony tenyerének története, általános ismertetője A Boldogasszony tenyere Ázsia nyugati részén honos. Angliában már évszázadok óta termesztették számos felhasználási lehetőségének köszönhetően, mikor a korai telepesek átvitték Amerikába. Most már Amerika több részén is vadon nő, de Európában már ritka növény. Angol neve, az alecost onnan ered, hogy sört tartósítottak és ízesítet­tek vele (a cost a [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/">Boldogasszony tenyere</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Orvosi kecskeruta</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:27:45 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44814</guid>

					<description><![CDATA[<p>Orvosi kecskeruta története, általános ismertetője Egy télálló, évelő, lágyszárú növény, amelyet a szépségéért és gyógyászati hatásaiért kedvelnek. A kecskeruta Európá­ban őshonos; Olaszországból terjedt át Franciaországba (ahol francia akác néven ismerik), és Németországba, ahol a nevét, Pestilenzkraut (pestis növény) &#8211; a bubópestis kezeléséről kapta. Az Egyesült Államokban bejelentésköteles növény. Az angol neve, „kecskebánat&#8221;, az összetört levelek [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/">Orvosi kecskeruta</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Illatos Ibolya</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/fajdalmak-diagnozisa/illatos-ibolya/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/fajdalmak-diagnozisa/illatos-ibolya/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:10:01 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Fájdalmak diagnózisa]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44792</guid>

					<description><![CDATA[<p>Illatos ibolya története, általános ismertetője A cserjések mentén és erdőkben található ibolya Ázsiában, Észak-Afrikában és Európában honos gyakori növény, mely elterjedt Észak-Amerikában és a Brit-szigeteken is. Évszázadokon át parfümkészítési céllal termesztették az ibolyát; nyugtató, édes illata erős érzelmeket szimbolizál. Az ibolya Afroditénak, a szerelem istennőjének a virága, és a fiáé, Priaposzé, aki a kertek istene. [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/fajdalmak-diagnozisa/illatos-ibolya/">Illatos Ibolya</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/fajdalmak-diagnozisa/illatos-ibolya/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Orvosi kálmos</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:08:32 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44805</guid>

					<description><![CDATA[<p>Orvosi kálmos története, általános ismertetője Az Ázsia déli és Észak-Amerika középső, valamint nyugati területein honos orvosi kálmost a tizenharmadik században hozták Európába a tatárok, akik kereskedtek vele, illetve fizetőeszközként használták. Az osztrák botanikusnak, Clusiusnak is tulajdonítják, aki Kis-ázsiából hozta magával, és 1574-től bécsi botanikus kertekben termesztette. Más botanikusoknak is küldött belőle Belgiumba, Németországba és Franciaországba. [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/">Orvosi kálmos</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Közönséges gyíkfű</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:03:18 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44776</guid>

					<description><![CDATA[<p>Közönséges gyíkfű története, általános ismertetője Az északi féltekén mindenhol gyakori ez a növény. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos, Kínába és Ausztráliába betelepített. Szereti az üde rézsűket, erdei tisztásokat, füves réteket és legelőket, mesterséges környezetben pedig gyorsan szaporodik pázsiton és ker­tekben. Akik nem szándékosan ültették a gyíkfüvet, azoknak bosszantó­an terjeszkedő ez a növény, jóllehet az elterjedése [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/">Közönséges gyíkfű</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Hennacserje</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:02:07 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44786</guid>

					<description><![CDATA[<p>Hennacserje története, általános ismertetése A henna Egyiptomban, Perzsiában, Szíriában, Indiában és Kurdisztánban őshonos. Amerika trópusi vidékein és Ausztráliában is honosították már. Indiában, Egyiptomban, Kínában, Marokkóban és Iránban a leveleiért termesztik kereskedelmi célokból. A henna vagy arabul al kenna nagyra becsült növény volt, főként az arab és indiai kultúrában. A levelekből kivont vörös szín a föld [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/">Hennacserje</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Gyöngyvirág</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 19 Jan 2023 23:46:24 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44783</guid>

					<description><![CDATA[<p>Gyöngyvirág története, általános ismertető Ez az Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos növény főként az árnyékos erdőkben és kis tisztásokon nő a kertekben közkedvelt a kecses, illatozó, fehér harang alakú virágaiért, amelyek az árnyékos foltokat is széppé teszik. A Convallaria név a latin convallium („a völgyé&#8221;) szóból ered, a majális pedig a maiusból, jelentése május, amikor [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/">Gyöngyvirág</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Kerti kapor</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kerti-kapor/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kerti-kapor/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 19 Jan 2023 23:45:46 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44808</guid>

					<description><![CDATA[<p>Kerti kapor története, általános ismertetője A kapor szerény igényű egynyári növény, mely Kelet-Európában és Nyugat-Afrikában, valamint a Földközi-tenger vidékén honos. Indiában is hosszú ideje termesztik gyógyászati célokból és fűszerként. Az angol neve, dili az angolszász dylle vagy dilla szóból származik, melynek je­lentése nyugtatni, enyhíteni, és a kapor tradicionális, emésztést segítő használatára utal. Az ókori görögök [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kerti-kapor/">Kerti kapor</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kerti-kapor/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Házi kövirózsa</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 19 Jan 2023 23:45:25 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44820</guid>

					<description><![CDATA[<p>Házi kövirózsa történe, általános ismertetője A házi kövirózsa a több mint ötszáz pozsgás fajt magába foglaló nemzet­ség egyetlen olyan tagja, amelynek gyógyászati története van. Európa középső és déli hegységeiben és a görög szigeteken honos, és a korai telepesek a világ többi részére is eljuttatták, köztük Észak-Amerikába. A nemzetségnév, Sempervivum, a latin semper, „mindig&#8221;, és vivo, [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/">Házi kövirózsa</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
