Gyógynövények

A csalán

Csalán (Urtica sp.) története, alkalmazott drogok

Bár a csalán az egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb gyomnövény, az egyik leghaszno­sabb táplálék-, ipari és gyógynövényként is számon tartják. A nagy csalán kozmopolita faj és – ebből adódóan is – az évszázadok során sokféle tradicionális gyógyászati alkalmazása alakult ki. Levelét és hajtását a népi gyógyászat csaknem minden területén alkalmazták, úgy belsőleges, mint külsőleges céllal.

A korai európai és arab orvoslás csaknem min­den fontos munkájában szerepel. Gyógyító célú alkalmazását már több mint 2000 évvel ezelőtti források említik. A növény kipréselt levét ekkor külsőleg kígyómarás és skor­piócsípés ellenszereként, belsőleg különböző mérgezések kezelésére használták. A római katonák ízületi fájdalmaik enyhítésére – illetve a hideg éghajlatú területeken végtagjaik felmelegítésére – csalánlevéllel ütögették magukat.

A csalánt évezredek óta használják szövésre. Régészeti kutatások során bronzkori sí­rokban is találtak csalánszövetet; az első világháború ínséges éveiben a hiányzó pamutot is sokan ezzel az anyaggal pótolták. Hasznosítása ma is sokrétű (ipari rost- és klorofill-nyerés, élelmezés, takarmányozás, biológiai növényvédelem).

A csalán már az ókorban is jelentős tápláléknövény volt. A népi étkezésben főzelék alapanyagként is használják. A II. világháború után az orosz fogolytáborokban sok ember számára a csalánleves az életmentő táplálékot jelentette.

A nagy csalán, azaz az Urtica dioica L. (Urticaceae) lágyszárú, évelő, 30-130 cm magas növény, vadon előfordul az egész északi féltekén, közönséges gyomnövényként nagy ter­mészetes állományokat képez.

Ma többnyire vadon előforduló állományokból gyűjtik a csalán drogjait. A fő drogszállító országok Bulgária, Albánia, a jugoszláv és szovjet utód­államok. A nagy csalán jól termeszthető, évelő; kíméletes gyűjtés/aratás esetén évekig biz­tosítja a drogot. Az Urtica urens L. (apró csalán) legfeljebb 60 cm magas, egyéves növény. Levelei tojásdadok, 1-4 cm hosszúak. A nagy csalánnal ellentétben az apró csalán egylaki növény.

A hagyományos orvoslás elsősorban a növény föld feletti részeit (hajtáscsúcs, levél, termés) alkalmazza sokoldalúan mindenütt, ahol a növény megtalálható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben található Urticae folium a nagy csalán és az apró csalán szárított leveleiből áll. A drogban a kaffeoil-almasav és a klorogénsav együttes mennyisége klorogénsavban kifejezve legalább 0,3%.

A népi gyógyászatban a csalán magja, a modern fitoterápiában a növény gyökere is je­lentős szerepet tölt be. A gyökér alkalmazása csak az utóbbi három évtizedben lendült fel, a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH) kezelésében növekvő jelentőségű drog a betegség tüneteit mérséklő és vizelethajtó hatása miatt.

A föld feletti részt kora tavasztól, az első hajtások megjelenésétől kezdve hasznosít­hatjuk, és egészen késő őszig, lombhullásig gyűjthetjük. Begyűjtéséhez érdemes a telihold környéki időszakot kitűzni, lehetőleg a virágzás időszaka előtt vagy a mag­érlelés befejeződése után. Lehetőleg a hajtások végét, a friss leveleket gyűjtsük. Szá­raz, árnyékos helyen szárítsuk, akár felaprított állapotban. A gyökereket egész évben, lehetőleg újhold környékén gyűjtsük.

A görög mitológiában Arész (római megfelelője Mars) szent növénye, de más kultúrkörökben is harcos istenekhez, férfias szimbólumokhoz köthető. Csaták előtt, a harc hevének felfokozását segítendő a küzdő felek csalánnal csapkodták meg ma­gukat. Némely kultúrkörben a harcosoknak csalánszövetből készítettek halotti leplet. A belőle készült ing, de a növény önmagában is misztikus védelmet biztosított az ártó, rontó hatások ellen, és erőt adott a leküzdésükhöz.

Jellemig vegyületek, hatóanyagok

A csalán föld feletti része flavonolokat, jellegzetes kávésav-észtereket (a fajra jellemző anyag a kaffeoil-almasav), szkopoletint, szterineket, a karotinoidok lebomlási termékeinek tekin­tett 3-hidroxi-a-jonolt és jelentős mennyiségű klorofillt (1-3% ipari tisztaságú termék) tartalmaz. A növény minden részében találtak lektinszerű makromolekulákat. A fiatal haj­tásokat vitaminokban (B, C, Kx) és ásványi sókban gazdagnak tartják. Ezzel is kapcsolatos tradicionális alkalmazása az élelmezésben, sőt az állattartásban is. A korai irodalomban gyakran hivatkozott glukokinint a mai napig nem sikerül tisztán előállítani, jellemezni, ezért létezését megkérdőjelezik. A „csaláncsípést” követő viszkető érzés a levél mirigy­szőreiben található biogén aminők (hisztamin, szerotonin, acetilkolin) és leukotriének (LTB4, C4, D4) hatására alakul ki.

A gyökér kémiai összetétele szintén bonyolult, jelentősen eltér a föld feletti rész ösz-szetételétől. Mai felfogás szerint elsősorban a speciális szerkezetű hidroxi-zsírsavakat, szterinekat, lignánokat és a bonyolult felépítésű makromolekuláris poliszacharidokat és lektineket tekintik a hatáshordozó anyagoknak.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A csalán levelének kivonatát a népi gyógyászatban belsőleg vizelethaj tóként, ízületi fájdal­mak, légúti, húgyúti kórképek, emésztési panaszok és cukorbetegség kezelésére, külsőleg zsíros haj és korpásodás ellen használják fel. A friss csalánhajtásokkal végzett ún. csalán­verés a Kárpát-Medence több területén ismert módszer az ízületi fájdalmak csillapítására. A csalántea vizelethajtó hatása miatt az ún. „tisztítókúrák” alapvető szere.

Preklinikai vizsgálatok

A friss csalánlevél vagy -hajtás présnedve, a szárított drog vizes és vizes-alkoholos kivona­tai enyhe vizelethajtó hatásúak (fokozott klorid- és karbamidkiürítéssel, a natriuretikus hatás kérdéses), amelyért több vegyületcsoport, köztük elsősorban a flavonoidok és a növényben nagy mennyiségben megtalálható káliumsók felelősek. A levél vizes- ill. vizes­alkoholos kivonata állatkísérletekben gyulladásgátló hatásúnak bizonyult. A herba vizes kivonata csökkenti a különböző gyulladásos faktorok (interleukinok, TNF-a) felszaba­dulását, gátolja a COX és a LOX enzimeket. Ennek eredményeként mérsékelt testsúly­csökkenés és enyhe szisztolés nyomáscsökkenés lép fel, illetve enyhül a reumás, köszvé­nyes gyulladás és fájdalom.

A levél régóta feltételezett antidiabetikus hatásával kapcsolatos vizsgálatok ezidáig el­lentmondó eredményekre vezettek.

A csalángyökér esetén elsősorban a jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra gyakorolt hatást vizsgálták behatóan in vitro és in vivo modellekben. Mind a lipoid oldószeres, mind a hidrofil kivonatok többféle olyan farmakológiai hatást mutatnak, amelyeknek szerepet tulajdonítanak a BPH kialakulásának gátlásában, a tünetek enyhítésében.

Ilyen hatás az androgén-ösztrogén egyensúly befolyásolása (aromatáz és 5-0t-reduktáz enzim gátlása), a szteroid-globulin kötődés csökkentése, a gyulladásos és immunfolyamatok kedvező irá­nyú befolyásolása (T-limfocita-proliferáció és -aktivitás modulálása), illetve a prosztata-szövet-növekedés fékezése.

Humán bizonyítékok

A csalánlevél vizelethajtó és ízületi fájdalmat csillapító hatását évszázados empirikus bi­zonyítékok, nagy humán beteganyagon szerzett orvosi tapasztalatok, megfigyelések, és multicentrikus értékelések támasztják alá. Az 1980-as évektől több jelentős placebókontrollos és nyílt klinikai vizsgálatot végeztek.

Ezek alapján a drog mérsékelt diuretikus hatása és reumás panaszokban észlelt jótékony hatásai igazoltnak tekinthetőek. A gyulla­dáscsökkentő hatást humán vizsgálatban is bizonyították: a herba kivonatakor os adago­lás esetén csökkentette bizonyos gyulladásos faktorok koncentrációját. Egy randomizált vizsgálatban a lokálisan alkalmazott csalánkivonat a placebónál szignifikánsan nagyobb mértékben csillapította arthrosisban szenvedő betegek panaszait.

Csalángyökérkivonatokkal (egyedül és más drogokkal, elsősorban Sabal serrulata kivona­tokkal kombinációban) sok klinikai vizsgálatot és betegmegfigyeléses vizsgálatot közöl­tek az 1980-as évektől kezdve. A napjainkig összegyűlt, nagy beteganyagra vonatkozó eredmények összességükben alátámasztják a többségében kvantifikált kivonatok kedvező hatását a BPH progressziójának lassításában, gátlásában, illetve a tünetek (fájdalom, gyul­ladás, vizeletürítési zavarok, maradékvizelet, életminőség-romlás) csökkentésében.

Több ekvivelancia-vizsgálat is történt különböző szintetikus BPH-szerekkel összehasonlítás­ban. Megfelelő dozírozásban a kivonatok a hatásosság szempontjából egyenértékűek, a mellékhatások tekintetében kedvezőbbnek bizonyultak. A kezelésben maradók aránya a növényiszer-csoportban mindig nagyobb volt.

Indikációk, adagolás

A csalánlevél – külsőleg és belsőleg alkalmazva – reumás és egyéb ízületi fájdalmak enyhí­tésére, belsőleg – diuretikus hatása miatt – húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére hasz­nálható. A levéldrogból, amelynek napi adagja 8-12 g, általában teaforrázatot készítenek. Külsőleg gyakran a drog alkoholos kivonatát használják. Húgyúti panaszok esetén a hatá­sosságban szerepe van a fokozott folyadékbevitelnek (legalább 2 l/nap).

A csalángyökér I. és II. stádiumú jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinek mér­séklésére alkalmazható napi 4-6 grammos dózisban.

Mivel a hatást igazoló vizsgálatok többségét metanolos kivonattal végezték, a csalángyökérteával szemben előnyben részesítendőek az alkoholos száraz kivonatot tartalmazó gyári készítmények.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A csalánlevél terápiás dózisban alkalmazva nem okoz jelentősebb mellékhatásokat. Ritkán túlérzékenységi reakció alakulhat ki, ez nem tévesztendő össze a külsőleges alkalmazás­sal társuló, néhány órán belül elmúló csalánkiütéssel. A csalán nem alkalmazható vese vagy szíveredetű ödéma esetén. A csalánlevél szoptatás alatt biztonságosan alkalmazha­tó. Várandósság alatti humán alkalmazása során káros hatásáról nem számoltak be, de hiányoznak a terhesség alatti biztonságos felhasználást igazoló állatkísérletek és humán bizonyítékok.

A csalángyökér alkalmazása esetén enyhe emésztési panasz előfordulhat. A drog mérsékli a BPH tüneteit, de a prosztata méretét nem csökkenti, ezért rendszeres orvosi felülvizs­gálatra van szükség.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.