<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Gyógynövények | Vitalitás Portál</title>
	<atom:link href="https://vitalitasportal.com/category/gyogynovenyek/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://vitalitasportal.com</link>
	<description>Mindent az egészségről, egy helyen</description>
	<lastBuildDate>Fri, 20 Jan 2023 19:49:06 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>

<image>
	<url>https://vitalitasportal.com/wp-content/uploads/2015/09/logo_v-70x70.png</url>
	<title>Gyógynövények | Vitalitás Portál</title>
	<link>https://vitalitasportal.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Festő buzér</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:49:06 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44736</guid>

					<description><![CDATA[<p>Délkelet-Európában és Törökországban őshonos, míg a Rubia nemzetség más fajai Észak- és Dél-Amerika, valamint Ázsia hatalmas területein teremnek. Burjánzó, gyomszerű növény sűrűn növő fásodó gyökerekkel, amelyek belseje vörös színű. A gyökérben alizarin található, amelyből évszázadokon keresztül festéket készítettek, ezt „törökpirosnak&#8221;, „buzérvörösnek&#8221; vagy „drinápolyi vörösnek&#8221; nevezték. Szőnyegeket, kartonvásznat, pamutszövetet, vállkendőt, függönyt és sok más természetes rostú [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/">Festő buzér</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Virginiai csukóka</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:46:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44752</guid>

					<description><![CDATA[<p>Virginiai csukóka története, általános ismertetője A virginiai csukóka, ahogy neve is mutatja, Észak-Amerikában honos. Vadon vízfolyások mentén, mocsaras élőhelyeken találhatók. Nem­zetségneve, a Scutelleria a latin scutella szóból származik, mely „kis tálat&#8221; jelent, és a virág tövénél lévő csésze formájára utal. A növénynek számos más neve létezik &#8211; kék sipka, veszett kutya sipka, kvéker kalap, és [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/">Virginiai csukóka</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Festő csülleng</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:45:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44755</guid>

					<description><![CDATA[<p>Festő csülleng története, általános ismertetője A festő csülleng egy kétnyári vagy rövid életű évelő nö­vény, ami Közép- és Dél-Európában, valamint Ázsiában őshonos. Már az ókor óta termesztik, és a világ számos más pontjára is eljutott már, köztük Észak-Amerikába. Ennek ellenére Amerikában több helyen is korlátozzák a növény termesztését, mert nagyon könnyen elszaporodik. A hidegebb éghajlatú [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/">Festő csülleng</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Sarlós gamandor</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:44:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44763</guid>

					<description><![CDATA[<p>Sarlós gamandor története, általános ismertetője Ez a kis örökzöld félcserje az ajakosvirágúak családjának tagja, Európa hegyvidékein és Délkelet-Ázsiában honos. Száraz, sziklás, napos domb­oldalakon növekszik, és ideális számára a kőfalak száraz környezete, mely a nap mozgása szerint felmelegszik és lehűl, ezzel a virágot nagy hőingadozásnak teszi ki. A Teucrium chamaedrys feltűnően fagytűrő növény, képes ellenállni -28°C-ig. [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/">Sarlós gamandor</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Gileád balzsama</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:43:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44766</guid>

					<description><![CDATA[<p>Gileád balzsamának története, általános ismertetője Számos növény nevében szerepel a „balzsam&#8221; szó. A Commiphora opobalsamum fsyn. C. giliadensisl, a Mekka balzsamfa az a híres fa volt, amelyet Sába királynője adott ajándékba Salamonnak. A Bib­liában is említik: „Nincsen-é balzsam Gileádban? Nincsen-é ott orvos?&#8221; Napjainkban ez a faj nagyon ritka, védett és illegális exportálni. A Populus balsamifera [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/">Gileád balzsama</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Boldogasszony tenyere</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:41:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44789</guid>

					<description><![CDATA[<p>Boldogasszony tenyerének története, általános ismertetője A Boldogasszony tenyere Ázsia nyugati részén honos. Angliában már évszázadok óta termesztették számos felhasználási lehetőségének köszönhetően, mikor a korai telepesek átvitték Amerikába. Most már Amerika több részén is vadon nő, de Európában már ritka növény. Angol neve, az alecost onnan ered, hogy sört tartósítottak és ízesítet­tek vele (a cost a [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/">Boldogasszony tenyere</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Orvosi kecskeruta</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:27:45 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44814</guid>

					<description><![CDATA[<p>Orvosi kecskeruta története, általános ismertetője Egy télálló, évelő, lágyszárú növény, amelyet a szépségéért és gyógyászati hatásaiért kedvelnek. A kecskeruta Európá­ban őshonos; Olaszországból terjedt át Franciaországba (ahol francia akác néven ismerik), és Németországba, ahol a nevét, Pestilenzkraut (pestis növény) &#8211; a bubópestis kezeléséről kapta. Az Egyesült Államokban bejelentésköteles növény. Az angol neve, „kecskebánat&#8221;, az összetört levelek [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/">Orvosi kecskeruta</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Currylevél</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:12:08 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44747</guid>

					<description><![CDATA[<p>Currylevél története, általános ismertetője A currylevél Pakisztánban, Indiában és Sri Lankán őshonos, és ma már Thaiföldön, Malajziában, Indonéziában, Kínában, Ausztráliában, és egyéb trópusi régiókban is termesztik. A friss levelekkel a curryt ízesítik India déli részén és Sri Lankán. Nyugaton a boltokban szárított leveleket lehet találni, de ezek értéke már nem olyan nagy, mert a szárítási [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/">Currylevél</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Citromcirok</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/citromcirok/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/citromcirok/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:11:14 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44743</guid>

					<description><![CDATA[<p>Citromcirok története, általános tudnivalói Bár sok faj tartozik az évelő fűféle Cymbopogonok közé, de rovarriasztó hatásának köszönhetően a legismertebb közülük a C. citratus, mely szentcirok néven is ismert. Indonéziában őshonos, nagy bokrokban nő, és erős citromillatot áraszt. Manapság sok helyen termesztik Dél-Amerikában, Afrikában és Indokínában. Egy másik fajt, a C. flexuosust, a maláji fűszercirokot az [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/citromcirok/">Citromcirok</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/citromcirok/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Orvosi kálmos</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:08:32 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44805</guid>

					<description><![CDATA[<p>Orvosi kálmos története, általános ismertetője Az Ázsia déli és Észak-Amerika középső, valamint nyugati területein honos orvosi kálmost a tizenharmadik században hozták Európába a tatárok, akik kereskedtek vele, illetve fizetőeszközként használták. Az osztrák botanikusnak, Clusiusnak is tulajdonítják, aki Kis-ázsiából hozta magával, és 1574-től bécsi botanikus kertekben termesztette. Más botanikusoknak is küldött belőle Belgiumba, Németországba és Franciaországba. [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/">Orvosi kálmos</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kalmos/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Közönséges gyíkfű</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:03:18 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44776</guid>

					<description><![CDATA[<p>Közönséges gyíkfű története, általános ismertetője Az északi féltekén mindenhol gyakori ez a növény. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos, Kínába és Ausztráliába betelepített. Szereti az üde rézsűket, erdei tisztásokat, füves réteket és legelőket, mesterséges környezetben pedig gyorsan szaporodik pázsiton és ker­tekben. Akik nem szándékosan ültették a gyíkfüvet, azoknak bosszantó­an terjeszkedő ez a növény, jóllehet az elterjedése [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/">Közönséges gyíkfű</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/kozonseges-gyikfu/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Hennacserje</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:02:07 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44786</guid>

					<description><![CDATA[<p>Hennacserje története, általános ismertetése A henna Egyiptomban, Perzsiában, Szíriában, Indiában és Kurdisztánban őshonos. Amerika trópusi vidékein és Ausztráliában is honosították már. Indiában, Egyiptomban, Kínában, Marokkóban és Iránban a leveleiért termesztik kereskedelmi célokból. A henna vagy arabul al kenna nagyra becsült növény volt, főként az arab és indiai kultúrában. A levelekből kivont vörös szín a föld [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/">Hennacserje</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hennacserje/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
