<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Gyógynövények | Vitalitás Portál</title>
	<atom:link href="https://vitalitasportal.com/category/gyogynovenyek/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://vitalitasportal.com</link>
	<description>Mindent az egészségről, egy helyen</description>
	<lastBuildDate>Mon, 18 May 2026 11:54:28 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.0</generator>

<image>
	<url>https://vitalitasportal.com/wp-content/uploads/2015/09/logo_v-70x70.png</url>
	<title>Gyógynövények | Vitalitás Portál</title>
	<link>https://vitalitasportal.com</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Búbos lonc összetevői, hatásai, gyógyászatai használata</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/bubos-lonc/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/bubos-lonc/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 10 May 2026 23:08:42 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44837</guid>

					<description><![CDATA[<p>Búbos lonc története, általános ismertetője A búbos loncot megtalálhatjuk Észak-Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Amerikában is. Angol köznyelvi neve honeysuckle illetve sweet-suckle, ami arra utal, hogy a rovarok kiszívják a nektárt a csőszerű virágokból. A nemzetség nevét egy svéd botanikus, Carl Linnaeus adta, hogy a 16. századi német botanikus, Adam Lonicer előtt tisztelegjen, aki népszerű könyvet írt [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/bubos-lonc/">Búbos lonc összetevői, hatásai, gyógyászatai használata</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/bubos-lonc/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Gyöngyvirág</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 19 Apr 2026 22:46:24 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44783</guid>

					<description><![CDATA[<p>Gyöngyvirág története, általános ismertető Ez az Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos növény főként az árnyékos erdőkben és kis tisztásokon nő a kertekben közkedvelt a kecses, illatozó, fehér harang alakú virágaiért, amelyek az árnyékos foltokat is széppé teszik. A Convallaria név a latin convallium („a völgyé&#8221;) szóból ered, a majális pedig a maiusból, jelentése május, amikor [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/">Gyöngyvirág</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gyongyvirag/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Házi kövirózsa</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 19 Apr 2026 22:45:25 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44820</guid>

					<description><![CDATA[<p>Házi kövirózsa történe, általános ismertetője A házi kövirózsa a több mint ötszáz pozsgás fajt magába foglaló nemzet­ség egyetlen olyan tagja, amelynek gyógyászati története van. Európa középső és déli hegységeiben és a görög szigeteken honos, és a korai telepesek a világ többi részére is eljuttatták, köztük Észak-Amerikába. A nemzetségnév, Sempervivum, a latin semper, „mindig&#8221;, és vivo, [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/">Házi kövirózsa</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/hazi-kovirozsa/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Feketebors</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/feketebors/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/feketebors/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 19 Apr 2026 22:39:05 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44758</guid>

					<description><![CDATA[<p>Feketebors története, általános ismertetője A bors gyorsan növő, fásodó szárú kúszónövény, Ázsia és India Egyenlítő közeli erdeiben nő, ezen kívül olyan trópusi országokban, mint Brazília, Indonézia és a Karib térség. A növény hosszú fürtökben hoz virágokat; ebből fejlődik ki a csonthéjas termés, amit szüretelnek és szárítanak: ez a szemesbors. A bors az egyik legrégebben ismert [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/feketebors/">Feketebors</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/feketebors/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Festő buzér</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:49:06 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44736</guid>

					<description><![CDATA[<p>Délkelet-Európában és Törökországban őshonos, míg a Rubia nemzetség más fajai Észak- és Dél-Amerika, valamint Ázsia hatalmas területein teremnek. Burjánzó, gyomszerű növény sűrűn növő fásodó gyökerekkel, amelyek belseje vörös színű. A gyökérben alizarin található, amelyből évszázadokon keresztül festéket készítettek, ezt „törökpirosnak&#8221;, „buzérvörösnek&#8221; vagy „drinápolyi vörösnek&#8221; nevezték. Szőnyegeket, kartonvásznat, pamutszövetet, vállkendőt, függönyt és sok más természetes rostú [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/">Festő buzér</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-buzer/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Virginiai csukóka</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:46:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44752</guid>

					<description><![CDATA[<p>Virginiai csukóka története, általános ismertetője A virginiai csukóka, ahogy neve is mutatja, Észak-Amerikában honos. Vadon vízfolyások mentén, mocsaras élőhelyeken találhatók. Nem­zetségneve, a Scutelleria a latin scutella szóból származik, mely „kis tálat&#8221; jelent, és a virág tövénél lévő csésze formájára utal. A növénynek számos más neve létezik &#8211; kék sipka, veszett kutya sipka, kvéker kalap, és [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/">Virginiai csukóka</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/virginiai-csukoka/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Festő csülleng</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:45:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44755</guid>

					<description><![CDATA[<p>Festő csülleng története, általános ismertetője A festő csülleng egy kétnyári vagy rövid életű évelő nö­vény, ami Közép- és Dél-Európában, valamint Ázsiában őshonos. Már az ókor óta termesztik, és a világ számos más pontjára is eljutott már, köztük Észak-Amerikába. Ennek ellenére Amerikában több helyen is korlátozzák a növény termesztését, mert nagyon könnyen elszaporodik. A hidegebb éghajlatú [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/">Festő csülleng</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/festo-csulleng/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Sarlós gamandor</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:44:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44763</guid>

					<description><![CDATA[<p>Sarlós gamandor története, általános ismertetője Ez a kis örökzöld félcserje az ajakosvirágúak családjának tagja, Európa hegyvidékein és Délkelet-Ázsiában honos. Száraz, sziklás, napos domb­oldalakon növekszik, és ideális számára a kőfalak száraz környezete, mely a nap mozgása szerint felmelegszik és lehűl, ezzel a virágot nagy hőingadozásnak teszi ki. A Teucrium chamaedrys feltűnően fagytűrő növény, képes ellenállni -28°C-ig. [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/">Sarlós gamandor</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/sarlos-gamandor/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Gileád balzsama</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:43:20 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44766</guid>

					<description><![CDATA[<p>Gileád balzsamának története, általános ismertetője Számos növény nevében szerepel a „balzsam&#8221; szó. A Commiphora opobalsamum fsyn. C. giliadensisl, a Mekka balzsamfa az a híres fa volt, amelyet Sába királynője adott ajándékba Salamonnak. A Bib­liában is említik: „Nincsen-é balzsam Gileádban? Nincsen-é ott orvos?&#8221; Napjainkban ez a faj nagyon ritka, védett és illegális exportálni. A Populus balsamifera [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/">Gileád balzsama</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/gilead-balzsama/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Boldogasszony tenyere</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 19:41:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44789</guid>

					<description><![CDATA[<p>Boldogasszony tenyerének története, általános ismertetője A Boldogasszony tenyere Ázsia nyugati részén honos. Angliában már évszázadok óta termesztették számos felhasználási lehetőségének köszönhetően, mikor a korai telepesek átvitték Amerikába. Most már Amerika több részén is vadon nő, de Európában már ritka növény. Angol neve, az alecost onnan ered, hogy sört tartósítottak és ízesítet­tek vele (a cost a [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/">Boldogasszony tenyere</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/boldogasszony-tenyere/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Orvosi kecskeruta</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:27:45 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44814</guid>

					<description><![CDATA[<p>Orvosi kecskeruta története, általános ismertetője Egy télálló, évelő, lágyszárú növény, amelyet a szépségéért és gyógyászati hatásaiért kedvelnek. A kecskeruta Európá­ban őshonos; Olaszországból terjedt át Franciaországba (ahol francia akác néven ismerik), és Németországba, ahol a nevét, Pestilenzkraut (pestis növény) &#8211; a bubópestis kezeléséről kapta. Az Egyesült Államokban bejelentésköteles növény. Az angol neve, „kecskebánat&#8221;, az összetört levelek [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/">Orvosi kecskeruta</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/orvosi-kecskeruta/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Currylevél</title>
		<link>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/</link>
					<comments>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/#respond</comments>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szentgyörgyváry Lóránt]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2023 00:12:08 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Gyógynövények]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://vitalitasportal.com/?p=44747</guid>

					<description><![CDATA[<p>Currylevél története, általános ismertetője A currylevél Pakisztánban, Indiában és Sri Lankán őshonos, és ma már Thaiföldön, Malajziában, Indonéziában, Kínában, Ausztráliában, és egyéb trópusi régiókban is termesztik. A friss levelekkel a curryt ízesítik India déli részén és Sri Lankán. Nyugaton a boltokban szárított leveleket lehet találni, de ezek értéke már nem olyan nagy, mert a szárítási [&#8230;]</p>
The post <a href="https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/">Currylevél</a> first appeared on <a href="https://vitalitasportal.com">Vitalitás Portál</a>.]]></description>
		
					<wfw:commentRss>https://vitalitasportal.com/gyogynovenyek/currylevel/feed/</wfw:commentRss>
			<slash:comments>0</slash:comments>
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
