A homocisztein-elmélet bizonyítása
(Megjegyzés: A homocisztein egy aminosav, melynek emelkedett szintje és az érelmeszesedés között összefüggés mutatható ki.)
A homocisztein-teória bizonyítéka az 1990-es években vált igazán meggyőzővé. 1992-ben, egy 14 000 orvos bevonásával végzett kutatás szerint a homociszteinszint listáján legfelső 5%-ba tartozók esetében háromszor akkora volt a szívinfarktus rizikója, mint azoknál, akik a legalsó 5%-ba tartoztak. Ezt 1995-ben megerősítette a massachusettsi Framingham Szívfelmérés, mely azt az eredményt hozta, hogy a 11,4 mikromol/liter-nél magasabb homocisztein szint növeli a kockázatot. Egy másik kutatás, melyet a Washington Egyetemen végeztek, kimutatta, hogy a magas homocisztein szint megduplázta a szívinfarktus kockázatát a fiatal nők körében.
A perdöntő bizonyítékot az Európai Összehangolt Akciócsoport vizsgálata szolgáltatta.
A csoport kilenc európai ország tizenkilenc egészségügyi központjának kutatói és orvosai által alkotott konzorcium. Vizsgálatukban összehasonlítottak 750, hatvan év alatti, érelmeszesedésben szenvedő pácienst egy 800 fős, ateroszklerózis-mentes alanyokból álló csoporttal.
Azt tapasztalták, hogy a vér magas homocisztein szintje legalább olyan nagy rizikófaktornak bizonyult, mint a dohányzás vagy a magas koleszterinszint. A felső 20%-ba tartozóknak kétszer akkora volt a kockázatuk a szívinfarktusra. Más szóval a vizsgált alanyok egyötödének megduplázódott a kockázata a magas homocisztein szint miatt.
Képes a B6-vitamin és a folsav megakadályozni a szívbetegséget?
Mára már kétségtelen, hogy a homocisztein szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegség kialakulásában. A legnagyobb kockázati csoportba a gyakori fehérje- (hús) fogyasztók tartoznak, akik a szükségesnél jóval kevesebb B6-, B12-vita-mint és folsavat juttatnak a szervezetükbe. Bár a hús elfogadható B6-forrásnak tekinthető, egy kutatás szerint naponta legalább öt hamburgert kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy az alapvető (ajánlott mennyiséget – 2 mg-ot – elérjük.
A hamburgeren alapuló étrend magas fehérjetartalmú, és nagy mennyiségű telített zsírt, valamint koleszterint tartalmaz, és nyilvánvalóan túl kevés B6-vitamint és folsavat. Hamburger helyett fogyasszunk inkább zöldleveles zöldségeket, dióféléket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, gabonacsírát, halat és szabad tartású csirkehúst.
A kutatók azonban a táplálékból nyerhető mennyiségnél magasabb értéket ajánlanak ezekből a vitaminokból – legalább 10-50 mg B6-vitamint és 400-1000 meg folsavat, valamint 10 meg B12-vitamint. Ahogy azt a Newsweek írta 1997 augusztusában: „Kiderülhet, hogy többet érhetünk el a fillérekbe kerülő vitaminokkal, mint az ezerszer drágább gyógyszerekkel”.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.