Krónikus fejfájások és tünetei

Az akutan kezdődő, de tartóssá váló fejfájások felsorolása után azokat a megbetegedéseket ismertetjük, melyeknek fejfájása állandó, tartós, néha évtizedekre terjed. Ezek között mint leggyakoribbakat a functionalis fejfájásokat kell említenünk.

a) Ideges fejfájás

A functionalis fejfájást psychogen fejfájásnak is nevezik. Valamennyi fejfájás fokozódhatik ideges behatásra, psychogen fejfájásról azonban csak akkor beszélünk, ha a fejfájás tisztán psychés eredetű. A fejfájás e formája nem jellegében vagy intensitasában különbözik egyéb fejfájásoktól, hanem csupán eredetében, talán pathomechanismusában és mindenesetre prognosisában. Igen helytelen volna a psychoneurotikus eredetű, magyarul „ideges” fejfájást képzelt fájdalomnak hinni.

Panaszok kiváltása

Az összefoglaló néven functionalisnak nevezett panaszok létrejöttének oka végeredményben az idegrendszer és különösen a vegetativ idegrendszer nem megfelelő reactiója, túlérzékenysége. A „functionalis” megjelölés arra utal, hogy ezekben az állapotokban anatómiai elváltozás nem mutatható ki. Ilyen értelemben természetesen a migrén is functionalis fejfájás, és a határ megvonása valóban nehéz. A neurasthenias és hysterias, általában az ideges eredetű fejfájás azonban megjelenési formájában más, ideges panaszokkal való társulásában és eredetében különbözik a migrénes fejfájástól.

Általános szabály, hogy neurosisra utaló jelek alapján is csak akkor tartsunk valamely panaszt idegesnek, ha szervi betegség valamennyi lehetőségét kizártuk, és sohase tévesszük szem elől, hogy ideges, akár neurosisos, sőt psychosisos egyén is szenvedhet organikus betegségben, agytumorban ugyanúgy, mint cerebralis arteriosclerosisban. Ahogy organikus betegségek neurosis jellegű kórképek kiinduló pontjai lehetnek, ugyanúgy functionalis betegségekből is származhatik az idők folyamán organikus megbetegedés.

A kezdetben tisztán functionalis superaciditas, például fekély képződésével járhat, és a fekély következtében súlyos, irreversibilis anatómiai elváltozások alakulhatnak ki, amilyen például a pylorus szűkülete. Ugyanígy a kezdetben ideges eredetű hypertonias vérnyomásingadozások az idők folyamán súlyos érelváltozásokat okoznak vagy vesemegbetegedésbe mehetnek át.

Az idegrendszer fokozott érzékenységének és az ezzel kapcsolatos vegetativ és vasomotoros labilitásnak világrahozott formái ma mindinkább háttérbe szorulnak, és a kóros reactio kifejlődésében egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a külvilág és a környezet hatásainak. Ebből a szempontból tekintve az ideges fejfájást, annak okai közt legtöbbször szellemi vagy fizikai túlérőltetést, tartós idegfeszültségi állapotot, túlzott igénybevételt, kifáradási, rossz és kevés alvást, menstruatiós zavart, más hormonalis zavarokat és klimatikus befolyásokat találunk.

Fejfejást kiváltó okok

A fejfájás kiváltásában, akárcsak más szervneurosis kiváltásában, igen gyakran szerepelnek ún. psychés conflictusok. Ezek között a családi élet kiegyensúlyozatlansága, zavarai, a környezet ideges feszültsége, anyagi nehézségek, szexuális kielégítetlenség vagy más szexuális zavar, a képességek és az elvégzendő feladatok közti, és a vágyak és a momentán elérhető realitás közti aránytalanság, a környezetbe illeszkedés nehézsége vagy lehetetlensége, a munkaviszony, a környezethez, általában az emberekhez való viszony zavara, a túlzott önkritika, a kishitűség – más esetben a kritikátlanság, mely csalódásokra vezet -, pesszimizmus stb. egyaránt szerepelnek. Heveny külső behatások: izgalom, félelem, szorongás, drukk, feszültség, mindenfajta, akár pozitív, akár negativ emotio functionalis tüneteket válthat ki.

Hypochondrias egyén félelme a betegségtől, pl. agytumor gondolata, maga is fejfájást idéz elő. Máskor a fokozott érzékenységű, de csökkent idegrendszeri teljesítőképességű egyén döntések, súlyos szituációk felelőssége elől menekül a functionalis betegségbe, mely mintegy felmenti a felelősség alól.

A functionalis betegség, és így az ideges fejfájás hátterében is, igen gyakran

  • néha csak hosszas vizsgálódás és a beteghez fűződő kapcsolat szorosabbá válása után felfedezhető
  • összeütközés, conflictus rejtőzik, a felsorolt lehetőségek valamelyike, és családi, szerelmi, foglalkozásbeli, társadalmi helyzettel összefüggő – fiatalokon pl. iskolai – ok egyaránt lehet.

Az ideges fejfájás diagnózisában ennek a psychés háttérnek a felismerése döntő fontosságú. Ugyanilyen fontos az organikus betegségek kizárása. A diagnózis, illetve az elkülönítés harmadik tényezője egyéb ideges tünetek felismerése vagy kimutatása.

A beteg megismerése

Igen fontos a beteg személyiségének alapos megismerése. Ebben segítségünkre van a beteg anamnesise, és különösen az, ha a beteg részletes anamnesisének meghallgatása közben – a lehetőség határain belül – engedjük a beteget szabadon beszélni. A panaszok színessége, a panaszok előadása közben használt hasonlatok tarkasága, a beteg izgatott viselkedése, pirulása, sápadása, sírásra fakadása vagy megokolatlan mosolygása, mely esetleg éppen a súlyosnak ecsetelt panaszok elmondása közben azt a látszatot kelti, mintha a beteg egyenesen örülne panaszainak és mintegy élvezné betegségét, jellemző a functionalis panaszokban szenvedő neurosisos egyénre.

A panaszok sora néha végeláthatatlan. A beteg szinte nem is törődik az őt hallgató orvossal, egyáltalában nincsen tekintettel az orvosra váró többi betegre és az orvos egyéb elfoglaltságára. Egyetlen gondja, hogy panaszai közül valami olyat, amelyet fontosnak tart – és panaszainak legkisebb részletét is fontosnak tartja -, ki ne felejtsen. Ennek érdekében gyakran már előre írásbeli listába foglalja a panaszokat.

Maga a fejfájás diffus nyomás, az egész fejre vagy a fejtetőre, néha a halántéktájra terjed. A fejtetőre terjedő fájdalom („mintha szöget vernének a fejembe”), a hysteriások „clavus”a, a halántéktájra terjedő szorító fájdalom („mintha a fejemet abroncs vagy tüzes korona szorítaná”) a neurosisos betegek gyakori panasza. A fájdalom néha neuralgiaszerű és a bőr érzékenységével jár, sőt a hajszálak fekvésükkel ellenkező irányú elmozdítása vagy fésülése is fájdalom érzését kelti. „Mintha égetnék a fejemet”, „mintha vastag szegeket vernének bele”, „mintha kalapáccsal ütnék”, „mintha belülről feszítenék”, „mintha húrt feszítenének ki a fejemben”, „mintha tüzes korona volna rajta” és más efféle hasonlatokat hallunk az ideges betegektől.

A fájdalom enyhítése, megszüntetése

A fájdalmat borogatás, séta a szabad levegőn, máskor feketekávé szünteti, nemegyszer a figyelem elvonása is. A fejfájás legerősebb reggel, estéié csökken és elmúlik. A beteg zúgó, zavaros fejjel, fáradtan ébred, mennél többet aludt, annál kábultabb, délután állapota jobb, valamennyire csak estére tér magához, ekkor visszanyeri szellemi frissességét, estére „kivirul”.

A fejfájás évekig, sőt évtizedekig tart, nyaralás idején enyhül vagy elmúlik, az élet szerencsésebb, gondtalanabb időszakaiban elmarad, tornyosuló nehézségek idején erős. A betegek gyakran fájdalomcsillapítókra szoknak, és amidazophen, salicyl készítmények, phenacetin, koffein nagy mértékű fogyasztóivá válnak. A különböző fájdalomcsillapító tablettákat foglalkozásuk közben, gyakran beszéd közben, szórakozott mozdulattal, víz nélkül nyelik le.

A fejfájáson kívül más ideges panaszok: szívdobogás, szívtáji fájdalom, extrasystolia, erős respiratiós arrhythmia, gyomorfájdalom, dermographismus, izzadás, a végtagok hidegsége mutathatók ki. A reflexek általában fokozottak, a cornealis vagy a garatreflex gyakran hiányzik, különösen hysteriában.

Az ideges fejfájás egyik fajtája organikus betegséghez csatlakozik akkor, ha az orvos túlzott komolysággal és komorsággal világosítja fel a beteget pl. magasabb vérnyomásról vagy érelmeszesedésről, eltúlozza a betegség jelentőségét, és a betegben felesleges vagy túlzott betegségtudatot kelt. Ilyen „iatrogen” fejfájás hypertensióhoz, arteriosclerosishoz, climaxhoz, allergiás állapotokhoz stb. csatlakozik. Általában gyakran fordul elő, hogy organikus fejfájáshoz társul az ideges tényező. Az organikus fejfájást és a functionalis fejfájást ilyenkor csaknem lehetetlen élesen elválasztani.

Nagyobb megerőltetés, kifáradás, tűző nap hatása, izgalom, szélfúvás, kalap nyomása, nagy zaj, kényszerű hangos beszéd (pl. süket emberrel) egészséges idegrendszerű egyénen is fejfájást válthat ki, mely természetesen múló, rendszerint halántéktáji lüktető fájdalom.

b) Agynyomás-fokozódás

A tartós fejfájás okai közt a koponyaűri nyomás fokozódásával járó folyamatok, a koponyán belüli szervek megbetegedései, a koponyacsont betegségei és általános betegségek szerepelnek.

A koponyaűri nyomás fokozódása a fejfájásnak nem közvetlen oka. Világrahozott hydrocephalus pl. nem mindig jár fejfájással, noha a koponyaűri nyomás nagymértékben fokozódik. Kísérletekben az agynyomás mesterséges növelésével nem lehet fejfájást kiváltani. A fejfájás oka az agynyomás fokozódásakor is a fájdalom iránt érzékeny szövetek tractiójából, az artériák, vénák, vénás sinusok és bizonyos agyidegek elmozdulásából származik. Agytumor fejfájást okozhat akkor is, amikor az agynyomás nem fokozódik, másrészt a nyomásfokozódás csökkenése nem mindig szünteti meg a fejfájást. Műtétek alkalmával a tumorral érintkező érzékeny szövetek mozgatásával a fejfájás reprodukálható.

A koponyaűri nyomás fokozódásakor, legtöbbször agydaganat esetében kialakuló fejfájás állandó, de gyakran intermittáló, tompa, kezdetben csak mérsékelten intenzív, később fokozódó, mély fájdalom, amely legtöbbször nem lüktető jellegű. Az állandó fájdalom időszakos, néha rohamszerű súlyosbodását észlelhetjük, de az agytumor okozta fájdalom ritkán olyan mértékű, mint a migrén vagy a trigeminusneuralgia fájdalma.

Kezdetben az általánosan használt fájdalomcsillapítókra jól reagál és nem gátolja az alvást sem. Minthogy az előidéző folyamat általában progressiv, a fejfájás is legtöbbször súlyosbodni szokott, és előbbutóbb elviselhetetlen mértékűvé válik. Függőleges helyzetben a fájdalom nagyobb, mint vízszintes helyzetben; éppen ellentétes a migrén fájdalmával. A legnagyobb fájdalmat a fossa posterior tumorai okozzák; a fájdalom e tumoroknak legtöbbször első tünete.

Kapcsolódó tünetek

Az agynyomàs-fokozódást okozó betegségekkel összefüggő fejfájást az agynyomás-fokozódás egyéb ismert tünetei kísérik: émelygés, cerebralis típusú, hirtelen, tele szájjal hányás, bradycardia és mint legfontosabb tünet: pangásos papilla. E tünet a diagnózisban döntő; ezért a fejfájás valamennyi formájában elengedhetetlen a szemfenék vizsgálata. Ha a szemész a papillát ödémásnak vagy pangásosnak találja – a fejfájásban minden más tünet hiányában is -, indokolt a további neurológiai, ventriculographiás vizsgálat. Lumbalpunctiót természetesen nem végzünk, ha a papilla pangásos.

A fejfájásnak bizonyos localisatiós jelentősége is lehet. A fájdalom a tumor helyéhez közel a legerősebb, és a fej ütögetési érzékenysége is a tumor helyének megfelelően mutatható néha ki. Agytumorban előfordul a nervus occipitalis vagy a nervus trigeminus kilépési helyének érzékenysége, sőt fájdalmassága. Szédülés, látászavar, kezdődő opticusatrophia, látótérkiesés, epilepsias rohamok terelhetik a gyanút agytumor irányába. A hypophysishypothalamus rendszer tumorai endocrin tünetek, és a sella röntgenvizsgálata alapján ismerhetők fel.

A tumorok diagnózisa

A tumorok pontos diagnózisa ma már főleg a neurológus feladata. A szükséges segédeszközök: a koponya röntgenvizsgálata, az encephalographia, a ventriculographia, az angiographia. Fontos tudnunk, hogy egyes agydaganatok semmiféle tünetet nem okoznak, és csak a sectio alkalmával kerülnek felismerésre. Az agy egyes területein kialakuló térszűkítő folyamatok fontosabb tünetei a következők:

Homloklebeny: psychés tünetek, közömbösség vagy gátlástalanság, kóros humorizálás, szaglási zavar. Foster-Kennedy-szindróma: a tumor oldalán opticusatrophia, a másik oldalon pangásos papilla.

Kéreg: Jacksonepilepsia, hemiplegia, spastikus paresis, fokozott reflexek, kóros reflexek, motoros aphasia.

Parietalis lebeny: sensibilis Jackson-rohamok, érzészavarok: a helyzetérzés, a vibratiós érzés hiánya, az olvasásírásszámolás zavara.

Occipitalis lebeny: látási hallucinatiók, homonym hemanopsia.

Temporalis lebeny: kellemetlen szaglási érzések, absenceállapotok, primitiv, nem koordinált mozgások, anopsia, aphasia.

Középagy: tekintési bénulás, kettőslátás, pupillamerevség fényre (Parinaud-szindróma).

Kisagy: nystagmus, féloldali hypotonia, ataxia, adiadochokinesis, pozitív Romberg-tünet.

Kisagyhíd szöglet:hallászavar, fülzúgás, süketség, nystagmus, a corneareflex elmaradása, trigeminusfájdalmak és érzészavarok, peripheriás facialisbénulás, később pyramistünetek. A liquorban növekedett fehérjetartalom, a belső hallójárat röntgenvizsgálattal kimutatható kiszélesedése.

Agytörzs: keresztezett neurológiai tünetek, féloldali ataxia, spastikus paresis. Wallenberg-szindróma, az artéria cerebelli post. inf. thrombosisában: szédülés, azonos oldalra dőlés, azonos oldali analgesia és thermoanaesthesia az arcon, az ellenkező oldalon hypalgesia és thermohypaesthesia a C2-től lefelé, hangszalagbénulás, nystagmus, hányás, facialisbénulás.

Megfelelő anamnesis és láz, leukocytosis esetében agytályogra gondolhatunk, bár ez néha láz és leukocytosis nélkül is fennállhat, különösen, ha a homloklebenyben van. Hydrocephalus, ependymitis (a kamrák savós folyadékgyüleme) serosus arachnoiditis, az aquaeductus Silvi helyi ependymitise, mely a kamrák hirtelen tágulását okozza, a lágyulás folytán létrejött cysták diagnózisa és elkülönítése annyira neurológiai feladat, hogy itt nem tárgyalhatjuk. E megbetegedéseket nem szerencsés néven pseudotumoroknak is szokták nevezni.

Sclerosis multiplex

Néha a tumoros fejfájáshoz hasonló fájdalom mutatkozik sclerosis multiplexben, amikor az esetleges góctünetek és a fejfájás alapján agytumorra is gondolhatunk. A papilla pangásának hiánya viszont temporalis decoloratiója, az intentiós tremor, a skandáló beszéd, a spastikus paraparesis, a nystagmus, a hasreflex hiánya és a góctünetek visszafejlődése segíthet a helyes collonidban, melyhez esetleg a liquor lelete is adatokat szolgáltathat (sejtszámszaporulat, kóros diaosisgörbe stb.).

Tumoros képet idézhet elő az apoplexia is, viszont – minthogy a tumorok is vérezhetnek – apoplexia esetében tumor lehetőségére is kell gondolnunk. A hypertonias encephalopathia fejfájást, szédülést, hányingert, góctüneteket, sőt még pangásos papillát is okozhat. A hypertonia és a hirtelen rosszabbodások formájában észlelhető progressio nyújt támpontot. Subduralis haematoma traumához csatlakozik, lefolyása gyorsabb, mint a tumoré. Az előzőkben ismertetett hypertonias, arteriosclerosisos és más vascularis fejfájás is lehet természetesen tartós, krónikus panasz.

c) Otogen fejfájás

A tartós fejfájásnak gyakran oka a fül, a szem és az orr, illetve az orrmelléküregek betegsége. A fül megbetegedései aránylag ritkán okoznak fejfájást. Az akut otitis média akkor okoz féloldali fejfájást, ha mastoiditisszel jár. A sziklacsont csúcsának extraduralis osteitise kapcsán localis meningitis fejlődhetik ki, melynek tünete a temporoparietalis, esetleg orbitális fejfájás, abducensbénulás, tehát a külső szemmozgató izom bénulása. Ezek és az akut gennyes otitis tünetei együtt a Gradenigo-szindrómát adják. Krónikus középfülgyulladás is okozhat fejfájást, ha azonban a hosszan fennálló otitis kapcsán egyszerre erősbödik a fejfájás, szövődményre, agytályogra, meningitisre, sinusthrombosisra kell gondolnunk.

d) Fejfájás az orrmelléküregek betegségeiben

Az orr melléküregeinek, a sinus maxillarisnak és sinus frontalisnak akut vagy krónikus gyulladása szintén oka lehet fejfájásnak. Az orr két oldalán, az arcon vagy a homloktájon jelentkező, néha igen erős fejfájás leginkább reggel, felébredés után nagyfokú. Ilyenkor a melléküregek pangó váladékkal teltek. Minél régebbi a sinusitis, annál kevésbé határozott a fejfájás localisatiója. Ilyenkor inkább diffus, bizonytalan fejfájásról van szó, mely nem állandó, hosszabb időre is kimaradhat és rendszerint meghűlés, nátha kapcsán újul ki.

A Highmore-üreg gyulladására jellemző, hogy a fájdalom intensitása bizonyos mértékig függ a testhelyzettől, fekve például csökken a fájdalom, különösen, ha a beteg az egészséges oldalon fekszik és a megbetegedett sinus felül van. Ha a fennjáró beteg lefekszik, a fájdalom nem azonnal, hanem csupán negyedfélóra múlva szűnik meg. A fájdalom salicyl vagy pyramidontartalmú fájdalomcsillapítókra általában jól reagál, a fej mozgatásakor, lehajláskor, minden megerőltetés alkalmával fokozódik és fokozódik például akkor is, ha szűk gallér vénás pangást okoz.

A fájdalom oka

A fájdalom oka az orr és a melléküregek – elsősorban a melléküregekbe vezető járatok – nyálkahártyájának gyulladása. A krónikus nasalis vagy paranasalis eredetű fejfájás az orr belsejének novocainozására szűnik vagy csökken. A diagnózist kétes esetben a melléküregek röntgenvizsgálata vagy lámpával átvilágítása dönti el. Idült fejfájásban a gégész vizsgálata éppoly fontos, mint a szemészé. Az orr polypusa, adenoid vegetatio, az orrsövény deformitása, és minden olyan körülmény, például daganat is, amely a melléküregben váladékpangást idéz elő, fejfájás oka lehet. Ha a frontonasalis járat elzáródik, a sinus frontalis levegője lassan felszívódik, és részben légüres tér keletkezik. Ez a nyálkahártya vérbőségének fokozása útján maga is fájdalmat okoz.

Ügyelnünk kell arra, hogy a melléküregek kóros röntgenlelete nem mindig jelez feltétlenül sinusitist; ne elégedjünk meg tehát, ha a melléküreg árnyékolt, a fejfájás ilyen magyarázatával, hanem igyekezzünk kizárni a fejfájás egyéb lehetséges okait is.

e) Fejfájás szembetegségekben

A szem betegségei közül a fénytörés rendellenességei, különösen a hypermetropia és az astigmia, az accommodatio zavara, strabismus, glaukóma és a szem gyulladásos betegségei szerepelnek a fejfájás okai közt.

A fejfájást e megbetegedések és rendellenességek legnagyobb részében a szem izmainak görcsös összehúzódása okozza, így elsősorban hypermetropia és astigmatismus esetében. A myopiás ember látását nem javítja a belső szemizmok összehúzódása; myopiás szemen ez nem is következik be, ezért ritka myopiában a fejfájás.

A glaukóma akut alakját, amely rohamszerű fejfájást okoz, már ismertettük. A krónikus glaukóma olyan féloldali fejfájást okozhat, amelynek nem mindig a szem a középpontja. A helyes diagnózist csak a szemész vizsgálata biztosíthatja, amelynek alapján a glaukóma akkor is felismerhető, amikor a szem nyomása nem fokozott.

A fénytörési rendellenességekkel járó fejfájást az jellemzi, hogy leginkább megerőltetés, tehát olvasás, film nézése stb. után jelentkezik. E fejfájást gyakran kíséri conjunctivitis. Hypermetropiában főleg a közeli tárgyak nézése (írás, olvasás, kézimunka, finommechanikai munka) vált ki fejfájást. Ha a fejfájás a két szem együttműködésének hibájából származik, az egyik szem eltakarása megszünteti a fejfájást. Erős fényben dolgozók fejfájását a sphincter papillae görcsös összehúzódása idézi elő. A szemizombénulások okozta fejfájás szédüléssel is jár. Fejfájást okoz természetesen a nem megfelelő szemüveg.

Ezeket a rendellenességeket – akárcsak a szem fejfájást okozó gyulladásos megbetegedéseit – elsősorban szemész szakorvos ismeri fel, de a szemészeti vizsgálat szükségességét gyakran a belgyógyásznak kell megállapítania. A szemész természetesen minden esetben a szemfeneket is vizsgálja pangásos papilla, tehát nyomásfokozódás lehetőségének kizárása céljából.

Minthogy a szem megbetegedései és az orr, illetve orrüregek betegségei hasonlójellegű fejfájást okozhatnak, fontos ezek elkülönítése. Míg a nasalis vagy paranasalis fejfájás gyakran féloldali, a szem eredetű fájás – ha nem localis gyulladásos betegségről van szó, mely könnyen felismerhető – mindig kétoldali. A nasalis fejfájás reggel a legkínzóbb, az ocularis fejfájás inkább este, az előbbit fizikai munka fokozza, az utóbbit inkább a szellemi munka. Akut nátha a nasalis fejfájást fokozza, az ocularist nem.

A fejfájás minden formájában mutatkozhatik fénykerülés; leggyakrabban olyan fejfájásban, amely a homloktájon legerősebb. Elsősorban a szem szöveteinek gyulladása idézi elő, amikor könnyezéssel jár, de előfordul meningitis, migrén, agytumor okozta fejfájásban és sinusitisben is.

f) Fog eredetű fejfájás

A fog eredetű fejfájás felismerése csak akkor nehéz, ha erre a lehetőségre egyáltalán nem gondolunk. Bármennyire távoli területre, akár a homlok vagy a halánték tájára sugároznak a fájdalmak, a fog vagy a fogíny localis fájdalmassága kimutatható. Neuralgiákban a fogak vagy az orrmelléküregek megbetegedése természetesen gócként is szerepelhet, mely nem közvetlen oka a fájdalomnak, de a neuralgia előidézője és fenntartója.

g) Fejfájás a koponyacsont betegségeiben

A koponyacsont megbetegedései tartós helyi vagy diffus fejfájás okai lehetnek. Részben a fej gondos fizikális vizsgálatával, részben a koponya röntgenvizsgálatával ismerhetők fel.

A koponya rendellenes növekedési formái tartós fejfájást okozhatnak a sutura sagittalis és coronaria korai záródása folytán. Ilyen esetekben opticusatrophia, sőt az orbita szűk volta következtében exophthalmus is előfordul.

A koponya tapintható multiplex daganataiban tumormetastasisokra, ritkábban primaer daganatra, gummára, myelomára gondolhatunk. A koponyacsont vagy a periosteum gummáinak előfordulása ma már ritkaság. Az okozott fájdalom rendszerint a luesre egyébként is jellemző éjszakai fejfájás. A complementkötési reactio pozitívitasa mindenesetre indicálja az antilueses kúra elvégzését, amelynek hatására a gummák gyorsan eltűnnek. Carcinomametastasisoktól a gummák abban különböznek, hogy területükön csontpusztulás és csontképződés a röntgenfelvételen egyaránt látható.

A koponyacsont daganatai

A koponyacsont daganatai röntgenvizsgálattal ismerhetők fel. Metastasisok az emlő, prostata, pajzsmirigy, vese daganatai után korán, a tüdő, gyomorbél, epeutak daganataival kapcsolatban későn keletkeznek. Ilyenkor a csigolyákban, medencében, bordákban és más csontokban is találunk metastasisokat, melyek esetleg spontán fracturák okai lehetnek.

Primaer daganatok a koponyacsonton ritkák. Leginkább osteosarkóma vagy chondrosarkóma fordul elő; röntgenvizsgálattal ismerhetők fel. Ugyancsak a röntgenvizsgálat mutatja ki a myeloma multiplex csonthiányait, valamint a hyperparathyreoidismus cystáit. Az első esetben az anaemia, hyperproteinaemia, hyperglobulinaemia, extrém magas süllyedés és a sternumpunctio lelete, utóbbiban a hypercalcaemia igazít útba.

Paget-kórban súlyos fejfájást okoz; neuralgiák formájában is jelentkezhet, és hallászavart, sőt látászavart is okozhat. A csont kóros növekedése acromegaliában a kilépő idegek nyílását szűkíti és súlyos fejfájás oka lehet. A hyperos tosis frontalis interna gyakran – ha nem is min dig – tartós fejfájással jár, amsly a homloktájon a legerősebb. Idősebb nők fejfájásában a hirsutismus, a kerek arc, az elhízás, esetleg glycosuria kelti fel a gyanút, melynek alapján koponyafelvételt készíttetünk. Ezen a koponyacsont, különösen az os frontale belterületén a csont megvastagodása látható. Ritka eseteket férfin is közöltek, sőt csecsemőn is létrejöhet hyperostosis, pl. a maxilián.

A koponya hyperostosisának nem a homlokcsontra localizált alakja is ismeretes. Ez leginkább röntgenologiai diagnózis. A beteg panaszai között a fejfájáson kívül szédülés, diabetes insipidus, adynamia szerepelhet, egyes esetekben feledékenység, nagyothallás, diencephalikus zavar.

h) Fejfájás általános betegségekben

Kevés olyan általános betegség ismeretes, amely ne okozhatna fejfájást. E helyen csak azokat sorolhatjuk fel, amelyekben az általános tünetek esetleg háttérbe szorulnak, és a fejfájás a beteg fő panasza.

Az anaemias fejfájás nyomás érzéséből álló tompa fájdalom; vízszintes helyzetben, fekvéskor enyhül. Primaer vashiányanaemiában, anaemia perniciosában, vérzés után és más secundaer anaemiákban egyaránt előfordul. Itt is hangsúlyoznunk kell, hogy az arc sápadtsága nem mindig jelent anaemiát, és a sápadt hypertoniások, idült nephritisben szenvedő betegek fejfájása legtöbbször nem anaemias eredetű. Gyakori az anaemias eredetű fejfájás leukaemiában, lymphogranulomatosisban, tumoros cachexias betegeken, az utóbbiakon azonban koponyacsontmetastasisokra gondolnunk kell.

A polycythaemia okozta fejfájás

A vérképzőszervi betegségek közül a polycythaemia is erős fejfájást okoz. Ez ugyancsak tompa, nyomó fájdalom, lüktető, gyakran migrénszerűen fokozódik, kábultsággal, fejzúgással jár. Haemorrhagiás diathesisben szenvedő betegek fejfájását a meninxek apró vérzései okozhatják.

Decompenzált szívbetegek tartós fejfájásának oka az agy keringési zavara. A phlebohypertonia mediastinalis tumor, struma stb. nyomása folytán is létrejöhet, és oka mindazon fejfájásnak, mely a vénás kiürülés akadályozottsága következtében keletkezik akár az említett betegségek, akár szűk gallér miatt.

Az endocrin betegségekben mutatkozó fejfájásról részben már szóltunk. Ezt hypophysistumor okozhatja – tehát agynyomás tünete lehet – acromegaliában, Fröhlich-szindrómában. Létrejöhet a csont elváltozása következtében Morgagni-szindrómában, acromegaliában. Okozhatja hypertensio – mint például Cushing-szindrómában vagy phaeochromocytornában -, máskor hypotensio, pl. Addison-kórban vagy Simmonds-kórban. Lehet a fejfájás nervosus eredetű, pl. hyperthyreosisban. A hypothyreosisban gyakran panaszolt fejfájás oka rendszerint anaemia. A functionalis fejfájások közé sorolható a praemenstrualisan vagy a climaxban jelentkező fejfájás, amely utóbbi esetben a climax egyéb ismert zavaraival (hevülés, zsibbadás, ingerlékenység stb.) jár együtt.

A gyomorbél tractus megbetegedéseihez gyakran társul fejfájás. Ismeretes, hogy az akut gastritis, illetve gastroenteritis súlyos halántéktáji fejfájást okoz. A krónikus gastritisben, illetve enteritisben szenvedők nagy része ideges, érzékeny vegetatív idegrendszerű, asthenias egyén; az ilyen esetekben jelentkező fejfájásnak is neurasthenias jellege van. Sósav szedetése achlorhydriás betegek fejfájását néha megszünteti. Krónikus máj betegek fejfájását a máj csökkent méregtelenítő, illetve kiválasztóképessége miatt retineált anyagok okozhatják; ez rendszerint tompa, enyhe fejfájás, mely a rossz közérzet egyik tényezője.

Székrekedéssel kapcsolatos fejfájás

Obstipáló egyéneknek a székrekedéssel kapcsolatos fejfájása, mely kellő kiürülés után megszűnik, reflexjelenség, amelyet a végbél vagy a vastagbél kísérleti feszítésével ki lehet váltani. A fejfájást tehát nem a székrekedés kapcsán felszívódó toxinok okozzák, mint régen hitték! A habitualis obstipatióban szenvedők fejfájásában biztosan szerepel nervosus tényező is.

Valamennyi belső szerv megbetegedése reflectoros fejfájás kiváltója lehet a trigeminus és az 1. és 2. cervicalis ideg útján, így akár az uterus vagy ovarium, akár a szív, tüdő, gyomor felől érkező izgalom a fej valamely területének érzékenységét okozhatja. Említettük, hogy a fejfájás bélférgek reflextünete is lehet.

Ólommérgezés okozta fejfájás

Az idült mérgezések közül az arsen és az ólommérgezés okozhat fejfájást. Az előbbire pigmentatio, hasmenés, paraesthesia és a fejfájással együttjáró fáradtságérzés, bágyadtság, szédülés, csökkent teljesítőképesség esetében gondolunk. Ólommérgezés lehetőségére az anaemia, a vörösvértestek basophil punctatiója, a fogak ólomszegélye, a kéz extensorainak bénulása, mentalis zavarok kialakulása, bélcolicák és hypertensio hívják fel a figyelmünket.

Nem ritka a tartós fejfájás diabetesben, köszvényben, cholaemiában, tehát ún. autointoxicatiókban. Cukorbetegeknek az aránylag gyakori neuralgiák okozhatnak fájdalmat. Acidosisban a fejfájás hányingerrel, hányással, bágyadtsággal jár. Igen erős fejfájásban diabeteses kóma lehetőségére kell gondolnunk, mert a fejfájás a kóma bevezetője is lehet.

i) Fejfájás a nyakizom és a nyakcsigolya betegségeiben

A fejfájás okai között a fejet mozgató izmok megbetegedése is szerepel. A myositis fájdalma – akárcsak a fibrositisé – a megfelelő területre, pl. a fájdalmas izom területére localizálódik. Hidegre általában fokozódik a fájdalom és erősbödik az izom összehúzódása, melegre vagy masszázs hatására javulás következik be. A fájdalom e típusa elsősorban arról ismerhető fel, hogy a fej mozgásaival függ össze. Mereven tartják a fejüket azok a betegek is, akik occipitalis neuralgiában szenvednek.

Ennek fő tünete tarkótáji fájdalom; az ideg kilépési helyén, a nervus occipitalis major neuralgiájában a processus mastoideus és a felső nyaki csigolyák közti terület közepén; a nervus occipitalis minor neuralgiájában a sternocleidomastoideusok tapadása közt, vagy a nyakcsigolyák tövisnyújtványán erős nyomási fájdalom. A fájdalom esetleg kétoldali, gyakrabban egyoldali, és egészében a halántéktájig sugárzik. Az occipitalis neuralgia jelei a hátsó koponyagödör daganataiban is megtalálhatók. E fájdalom elkülönítésére más eredetű fájdalmaktól a nyaki fájdalom megbeszélésekor kerül sor. Ott ismertetjük az izomeredetű nyaki fájdalmakat is.

A krónikus fejfájások egy része a nyakcsigolyák kisízületi subluxatiójáből származhatik. A nyakcsigolya valamelyik kisízületi ízfelszíne elmozdul a szomszédos ízfelszínhez képest, és az artéria vertebralis, valamint az azt kísérő plexus sympathicus nyomás alá kerül. Nyaki discopathia szerepe vitás, valódi discushernia alig fordul elő.

A chiropractorok régen észrevették, hogy bizonyos nyaki manipulatiókkal meg lehet szüntetni bizonyos fejfájást. A fájdalom pathomechanismusa azonos a „migrén cervicale” pathomechanismusával, az azonban spondylosis következménye: a csigolya oldalsó pereméről kiinduló meszes felrakodások nyomják az artéria vertebralist. Az izomnyúlványok síkjában készült sagittalis rétegfelvételekkel a subluxatio röntgenfelvételeken is kimutatható.

A spondylarthrosis okozta fejfájás főleg kora reggel, a felkelés előtt kínzó. A nyak merev, a fej mozgatása ropogással jár. A röntgenlelet nem nagyon értékes, mert a panaszok és a látható elváltozások nem párhuzamosak. Gyakori a kar, a kéz fájdalma és zsibbadása is.

Fiatal sportolók (tornászok, labdarúgók, birkózók), gyenge csontrendszerű fiatal nők, idős munkások fejfájása szokott arthrosisos eredetű lenni. A fejfájás munkával, sportteljesítményekkel (fejenállás), rázós utazással, tartós felfelé nézéssel (mozi) kapcsolatos. Fontos annak hangsúlyozása, hogy fejfájás minden esetében szükséges az alapos neurológiai vizsgálat, elsősorban a tumor lehetőségének kizárása céljából.

Tibor Griffel

A cikket írta: Griffel Tibor

Szakterületeim a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és  tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

tíz − 9 =

Read previous post:
Akut fejfájások típusai és okai

A rohamokban jelentkező fejfájások áttekintése után - a tartós fejfájás okainak kiderítése céljából - ezek tüneteit kell egymástól elkülönítenünk. A...

Close