• köldöksérv
• köldökzsinór

Köldökkel kapcsolatos problémák babáknál

A köldökzsinór anatómiája

A köldökzsinór rendkívül fontos szerepet tölt be magzati élet­ben, kapcsolatot teremt a méhlepény, az anyai szervezet és a magzat között. A köldökzsinórban lévő ereken keresztüljut el a magzathoz az oxigén, a tápanyagok, a megfelelő fejlődésért felelős hormonok, vitaminok, ásványi anyagok, anyai szervezetből származó moleku­lák, ugyanakkor a magzat által termelt salakanyagok, anyagcsere­ végtermékek is ezen keresztül távoznak, valamint ezen átjutnak az anya szervezetébe a magzat által termelt hormonálisán aktív anya­gok, melyek hatással lehetnek a szülés elkezdődésére és az anyai szervezetre egyaránt.

Köldökzsinór funkciója

A köldökzsinórban egy vastagabb ér felelős a magzat felé, és két vékonyabb ér pedig a magzat felőli szállításban. Érdekes tény az, hogy a magzat keringése megszületés után megváltozik, hiszen megszületés után a vér oxigén ellátottságáért már a tüdő, a tápanyag felvételért a gyomorbél rendszer lesz felelős. Ezzel magyarázható az, hogy magzati életben funkcióját tekintve, verőérként szereplő (oxigén-, tápanyag dús vért szállító) ér, újszü­lött korban véna, míg a két visszérként funkcionáló (széndioxid- sa­lakanyag dús vért szállító) erek újszülött korban artériák végágai.

Megszületés után..

A köldökzsinórban lévő erek, ezeken belül a véna, akkor jut a megszületés után is fontos szerephez, amikor az újszülött, vagy ko­raszülött kisbaba olyan betegségben szenved, amikor nem tudjuk biztosítani a megfelelő folyadék, táplálék, gyógyszer bevitelét szá­jon át, vagy a felszíni vénákba kötött branül segítségével. Ilyen esetekben a magzatzsinórban található véna kipreparálásával, illetve megkanülálásával tudjuk biztosítani megfelelő folyadék bevitelé­nek útját az első pár napon.

Köldökzsinór rendellenességek

A fent vázolt fontos szerepei mellett az igen ritkán előforduló köldökzsinór fejlődési rendellenességek veszélyeket is rejthetnek magukban. A normál köldökzsinór hossza 30 és 80 cm között van. A 30 cm-nél rövidebb köldökzsinór akadályozhatja a normál hüve­lyi úton történő szülést. A 80 cm-nél hosszabb köldökzsinór a mag­zat köré tekeredhet, vagy a magzati mozgások hatására hurkolód-hat, ilyenkor a funkcióját nem tudja ellátni.

Köldökzsinór ellátás

Születést követően, mivel megváltozik az újszülöttek keringése, megváltoznak a köldökzsinór erek és az immár újszülött ereiben lévő nyomás különbségek. Ennek következtében a köldökzsinór ereiben is megváltozik a keringés. Miután a kisbaba világra jött, egy steril műanyag csattal leszorítjuk a köldökzsinórt, s ezáltal lezár­juk az ereket. A köldökzsinór átvágása és bőrfertőtlenítővel történő kezelése után egy steril gézlapba csomagoljuk a köldökzsinór csonkot.

A csonk ezt követően 10-14 nap alatt elszárad és leesik. Fontos, hogy a csonkot megfelelően ápoljuk, naponta alkohollal ecseteljük, szükség szerint 3 %-s hidrogén-peroxiddal kipezsegtetjük, sebhintőporral szórjuk be. A kezelés lényege a szárazon tar­tás. Az összefekvő bőr miatt a köldök területe későbbi életkorokban is hajlamos a gombás fertőzésekre, ezért lehetőség szerin, ezt az elvet későbbiekben is tartsuk szem előtt.

Köldökgomba

A köldökzsinórcsonk leesését követően a köldök területén egy kisméretű hámhiány alakul ki. A régióban másodlagos sebgyó­gyulás kezdődik, mely eredményeként fog kialakulni a végleges bőrköldök. A sebgyógyulás korai szakaszában sarjszövet takarja be a hámhiányos területet, ezután következik a hámosodás. Azok­ban az esetekben, amikor egy a sarj szövet kissé túlnövekedik, egy kissé váladékozó, piros szövet darab jelenik meg a köldökben, amit köldökgombának is hívunk.

Köldökcsonk kezelése

A gyorsabb sebgyógyulás érdekében ilyenkor kisebb beavatkozást igényelhetnek a kisbabák. Ha a sarj-szövet darabka mérete megengedi, akkor egy steril sebészi fonal­lal lekötjük, ha pedig kisebb, akkor ezüst nitráttal ecseteljük. Előfordulhat, hogy az ezüst nitrátos ecsetelést ismételnünk kell, mert az ezüst nitráttal csak felszíni hatást érünk csak el. Mindkét megoldás eredményeként a köldökgomba leszárad, és a bőrköldök szépen meggyógyul. Mivel a túlnövekedett sarj szövetben érző ideg­rostok nincsenek, ezért fent vázolt beavatkozással nem okozunk fájdalmat a kisbabának. A babák jobban zokon szokták venni a beavatkozással járó lefogást, mint magát a köldökgomba lekötést.

Váladékozó köldök

A köldökzsinórcsonk teljes gyógyulását követően fennálló köldökváladékozás esetén a pontos diagnózis érdekében több vizsgálatot is el kell végeznünk lehetőség szerint gyermeksebész irányítással, vagy a területileg illetékes gyermeksebészeten. A váladékozás oka ezekben az esetekben az, hogy a köldökzsinór­ban lévő, magzati életben nem záródó járatokból váladékcsorgást észlelünk.

A járat közlekedhet, illetve összeköttetésben lehet a vé­konybéllel (omphaloentericus járat), vagy a húgyhólyaggal (urachus járat). A legegyszerűbb teszt, amivel az eredetet tisztázhatjuk, az a váladék vegyhatásának (pH-jának) meghatározása. A vékonybél-­tartalomra a lúgos pH, míg a vizeletre a savas pH jellemző. Emel­lett fontos szerepet kap a pontos megfigyelés, a fizikális vizsgálat (a váladékozás intenzitása változik-e például a vizeletürítés kap­csán?).

Váladékozó köldök vizsgálata

A gondos ultrahang vizsgálattal is közelebb juthatunk a pon­tos diagnózishoz a járat vastagságának megítélésével, a vizelettel telt húgyhólyag formájának megítélésével. Ha lehetőségünk van rá, a visszamaradt járatokat érdemes röntgen kontrasztanyaggal feltölteni, hogy pontosan meg tudjuk ítélni az összeköttetést a húgyhólyaggal, vagy a vékonybéllel. Ha a köldökjárat, vagy annak maradványának diagnózisa már egyértelmű, a műtéti eltávolítás mindenképpen szük­séges, hogy megelőzzük a később kialakuló szövődményeket.

Azokban az esetekben, amikor a köldökben visszamaradt jára­tot, vagy köldökgombát nem találunk, és a szülők mégis észlelik a váladékozást a lokális bőrbírt, gondolnunk kell a leggyakoribb okra, a köldök bőrének fertőzésére. Különösen érvényes ez azok­nál a kövérkés kisgyermekeknél, akiknek mélyen behúzódik a köldök, és ezáltal a bőr jobban összefekszik. Ilyen esetekben az antiszeptikus ecsetelés, gombaellenes kenőcsös kezelés mellett fontos, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk arra, hogy fürdetést követően szárazra töröljük a köldököt.

Köldöksérv

A köldökzsinór leesését követő hónapokban sok csecsemőnél észlelünk köldöksérvet, amikor a köldökgyűrű nem záródik telje­sen. A köldöksérv elérheti akár a diónyi méretet is. Aggódni azon­ban ekkor sincs okunk, mert a köldöksérvek 90 %-a 3 éves ko­rig spontán regrediálódik a köldökgyűrű spontán szűkülésével, záródásával, a hasfali izomzat erősödésével.

Szükséges a műtét?

Műtétre ritkán van szükség; csecsemőkorban, kisdedkorban sérvkizáródással nem szoktunk találkozni, így 3 éves korig kockázat nélkül várhatunk annak elvégzésével. A régebben elterjedt köldöksérv-leragasztással nem segítjük, nem gyorsítjuk a köldöksérv spontán gyógyulását, a leragasztás hatására a korábban már említett köldök körüli gombás fertőzés kialakulásának esélyét növeljük csak meg.

Ha későbbi életkorban, hirtelen jelentkezik a köldöksérv, akkor mindig gondolnunk kell valamilyen hasüregi térfoglaló folyamatra, ezért ebben az esetekben kötelezően el kell végeznünk a hasi ultra­hang vizsgálatot, a műtét előtt. A köldök ívében vezetett metszésből zárjuk le a köldökgyűrűt, majd a bőrköldök visszahorgonyzásával, a bőrön belüli, felszívódó öltésekkel történő zárással fejezzük be a műtétet.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.