• gyermek
• kezelések
• köhögés
• tünetek

Köhögés lehetséges okai gyermekeknél, kezelése

A köhögési reflex életfontosságú működés, melynek célja a légutak megtisztítása a kívülről bekerült idegentesttől, folyadék­tól vagy az ott termelődő nyáktól, gyulladásos izzadmánytól. Ál­talában felső légúti gyulladás, fertőzés mellé társul, így az ősztől tavaszig tartó időszakban rendkívül gyakori.

Milyen okok húzódhatnak meg a háttérben?

Többnyire fül-orr-gégészeti és tüdőgyógyászati okokat találunk hátterében, ritkábban a hallójárat, a rekeszizom, a gyomor-bélrend­szer, a mellhártya és szívburok területén kialakult eltéréseket. A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amely miatt orvoshoz for­dulnak a betegek. A kórisme a gyermek és szülők részletes kikér­dezése (a szociális és lakáskörülményekre, valamint a környezetre is rá kell kérdezni!), majd a vizsgálat után állítható fel.

Diaknózis

A fia­talok körében sajnálatosan emelkedő arányú dohányzás, melynek passzív formája is fontos szerepet játszik, felderítendő és lehetőség szerint megszüntetendő! A részletes kivizsgálás fül-orr-gégészeti, tüdőgyógyászati, gyermekgyógyászati, allergológiai, laboratóriu­mi, képalkotó (mellkas RTG, CT), légzésfunkciós stb. vizsgálatokat tartalmazhat. Speciális kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet, így 24 órás pH-mérés, gyomor- vagy tüdőtükrözés; ritka fertőző kórképek (Mycoplasma, Chlamydia, CMV, pertussis) gyanúja ese­tén szerológiai vizsgálatok; cisztás fibrózis gyanúja esetén verej­tékteszt és genetikai vizsgálat.

A tartós, 3-5 hétnél tovább fennálló köhö­gést mindig kórosnak tartjuk. Az esetek mintegy harmadában társul orrdugulással, orrváladékozással, hátsó garatfali váladék-csorgással.

Tartós köhögés

Lehet ismétlődő, de közben panaszmentes időszakokkal tarkítva, vagy folyamatos panaszokkal jelentkező. Hátterében gyakorta fellépő, ám hosszabb-rövidebb időre gyógyuló okok állnak, pl. fokozott köhögési reaktivitás (asztma, allergia), váladék-csorgás, ismétlődő hányás, gyakori légúti fertőzések. A gyermekkor különböző szakaszaiban eltérő okokból alakulhat ki. A tartós köhögés újszülöttnél veleszü­letett elváltozás, hörgőgyulladás (RS vírus okozta), mucoviscidosis és leggyakrabban félrenyelés miatt alakul ki.

Csecsemőkorban jelentkező köhögés okai

Csecsemőkorban megnagyobbodott csecsmőmirigy, a légutak alulfejlettsége, porcgyengeség, idegentest-belélegzés állhat a hát­terében. Légutakon kívüli okok is szerepet játszhatnak kialakulásá­ban, így veleszületett vagy szerzett szívbetegség, reflux betegség, esetleg a légcsövet kívülről nyomó daganat, érgyűrű, nyirok­csomók is. Kisgyermekkortól elhúzódó fertőzések, krónikus arc­üreg- és hörgőgyulladás, allergia és asztma következményeként jelentkezik.

Egyéb lehetséges okok

Ritkábban szerepel a kórokok között, de ha minden egyéb lehetőséget kizártunk, gondolnunk kell a TBC-re is. Ka­maszkorban jellemző a légszomjjal, köhögéssel, mellkasi szorítás­sal jelentkező hangszalag-diszfunkció, amelynek oka a paradox hangszalag-mozgás. Jól kezelhető beszéd- és hangterápiával. Szin­tén kamaszkorban gyakori, pszichoszomatikus betegség a habituális köhögés. Jellemzője, hogy az egyéb kezelésekre nem reagáló, érdes, ugatásszerű köhögés éjszaka megszűnik és iskolában, feszült helyzetekben rohamszerűen jelentkezik. Beszéd- és pszichoterá­piával, megnyugtatással sikeresen kezelhető.

Kezelése

Kezelése rendkívül változatos képet mutat. A köhögés, mint létfontosságú reflex általánosságban nem tekinthető kórosnak, ezért a mai elképzeléseink szerint nem mindig szükséges csil­lapítása, csak akkor, amikor a pihenést, alvást, étkezést zavarja vagy az életminőséget rontja. Kezelésének célja a légutak élettani viszonyainak megőrzése, a légcsere biztosítása, helyreállítása.

Oki kezelések

Oki terápiára akkor nyílik lehetőség, ha a köhögés oka és mechanizmu­sa egyértelmű, így például a fertőző betegségek gyógyulása a köhö­gés megszűnését is okozhatja. Az oki kezelés mellett szükség lehet tüneti kezelésére is. A tünetek csökkentését szolgáló gyógyszercso­portok hatékonyságát eddig nem sikerült igazolni a bizonyítékokon alapuló orvoslás igényeinek megfelelően, mégis a mindennapi gya­korlatban kiterjedten alkalmazzuk őket.

Gyógyszeres kezelése

A légutak nyálkahártyáját védő nyák termelődését serkentő gyógyszerek (pl. szaponin, ipecacuanha, guajakol) gátolják az izgató anyagok hatását. Közvetlen a hörgők nyákelválasztását fo­kozza sóoldatok vagy illóolajok belélegeztetése hidegpárásítóval. A nyák tapadósságát csökkentik, így elősegítik annak kiürítését a brómhexin, ambroxol, acetilcisztein, karbocisztein tartalmú sze­rek. A köhögéscsillapítók olyan vegyületek, amelyek csökkentik a köhögési központ ingerlékenységét és gátolják a köhögési reflex­et.

A központi köhögéscsillapítók csoportjába tartozó codein- és opiát-származékokat a gyermekgyógyászati gyakorlatban már alig használjuk. A bevonószerek, mint a méz, glicerin, cukorszirup, sűrített tej, aeroszolok elsősorban szubjektív javulást eredmé­nyeznek, de nagy előnyük, hogy nincs jelentős mellékhatásuk.

Nem gyógyszeres kezelés

A nem gyógyszeres kezelések közül kiemelendő az életmódra vonatkozó tanácsadás és a dohányzásról való leszoktatás. A környezetünk levegőjének hőmérséklete, pára- és portartalma jelentős mértékben befolyásolja a köhögéses panaszokat.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.