Mi az a zsigeri zsír? Hogyan hat agyunkra?
Nyilván Ön is hallotta már a „zsigeri ösztön” kifejezést, amikor valaki tudattalan emlékezetére hagyatkozva ismerte fel például egy bűntett elkövetőjének arcát. Természetesen ilyenkor nem a zsigereink jeleznek nekünk, hiszen azoknak semmi közük az agyunkhoz. Vagy mégis?
A helyzet az, hogy igen – de sajnos nem úgy, ahogy szeretnénk. A gondok akkor kezdődnek, ha a zsigereink körül zsír rakódik le. A belső szerveinkre és a köztük lévő üregekbe zsír – úgynevezett viszcerális zsír rakódik le, és úgy kitölti őket, mint a vaj egy csokis muffin repedéseit.
Az orvosok már egy ideje tudják, hogy ez a zsírtípus – az úgynevezett zsigeri zsír fokozza a szívbetegségek, a diabétesz és a rák kialakulásának kockázatát. Újabban azonban már azt is kezdik felismerni, hogy ez a lerakódás milyen negatív hatást gyakorol az agyra. A lényeg, hogy ha a derék bőségünk nő, az agykapacitásunk előbb-utóbb csökkenni fog.
A továbbiakban arról lesz szó, hogy milyen kockázatokat rejt ez a megnövekedett haskörfogat az agyra, és milyen egyszerű módszerekkel lehet elkerülni az elhízást.
Szuper agy – karcsú derék?
A viszcerális zsír nem ugyanaz, mint ami hatalmasra növeszti az ülepünket és amitől megremeg a padló, ha lépünk egyet. Tulajdonképpen egy aktív, különféle vegyületeket és hormonokat kiválasztó szervről van szó, amely komoly hatással van az egészségre, azon belül pedig arra a képességre, hogy emlékezzünk, hol parkoltunk le a kocsival vagy hogy mi a másodunokatestvérünk neve. Még ha nincs is kifejezett sörhasunk, könnyen lehet, hogy zsigeri hájból több van szervezetünkben a kelleténél.
- Akut fejfájások típusai és okai
- Septikus láz okai (szepszis)
- Primer és szekunder agydaganatok és tüneteik
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ez pedig a következő kockázatokat rejti magában:
Zsugorítja a „memóriaközpontot”
Egészen pontosan a hippocampust – azt a patkó alakú agyi képletet, amely kulcsszerepet játszik az emlékek rögzítésében és előhívásában. A Kaliforniai Egyetemen MRI-szkenneres felvételek segítségével bizonyították, hogy a vastagabb derék és a kisebb hippocampus együtt jár. Sőt további vizsgálatok közvetlen ok okozati összefüggést mutattak ki a kövérség és a beszűkült szómemorizációs képesség között.
„Berozsdásítja” az agyat
Agysejtjeink az idegrostokon – az ún. axonokon – keresztül kommunikálnak egymással. A nagy haskörfogatú emberek agyáról készült felvételeken jól látható, hogy ezek a „kábelek” helyenként sérültek. A neurológusok brain rustmk (agyrozsda) is nevezik ezt a jelenséget, amely demencias betegeknél különösen gyakori. Egyes szakértők azonban úgy vélik, hogy ez a „rozsda” olyanok memorizációs képességét és koncentrációját is megzavarhatja, akik egyébként nem szenvednek időskori elbutulásban.
Metabolikus szindrómához vezet
A hasi elhízás egyenes út a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség kockázatát növelő – a normálisnál magasabb vérnyomással, koleszterin- és trigliceridszinttel (olykor vércukorszinttel), és alacsonyabb „jó” HDL-koleszterinszinttel járó metabolikus szindróma kialakulásához. Ugyanakkor a kognitív zavarok tekintetében is kockázati tényező. Egy holland vizsgálatban a metabolikus szindrómában szenvedő betegek feldolgozási sebessége 10 százalékkal elmaradt egészséges embertársaikétól, a memóriatesztekben pedig rendre mintegy 6 százalékkal rosszabbul teljesítettek a többieknél.
Megemeli a vércukorszintet
A zsigeri zsír hatására romlik a szervezet inzulinnal szembeni érzékenysége (márpedig a sejtek egyedül e hormon jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt). Tehát nő az inzulinszint, idővel pedig a vércukorszint is megemelkedik. Ez pedig igencsak káros az agyra. Sőt a kutatók feltételezése szerint egyenesen ez az oka, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegeknek rosszabbak az eredményei a memóriatesztekben.
Fokozza a gyulladást
A gyulladás az immunrendszer válasza valamely fertőzésre vagy irritációra. A viszcerális zsír gyulladásfokozó anyagokat termel, és ezek is rontják az agyműködést. Egy, a Journal of the American Medical Association című szakfolyóiratban megjelent cikk szerint a gyulladás 66 százalékkal megemelte a kognitív funkciók hanyatlásának kockázatát.
Standardizált neuropszichológiai feladatsorokkal a résztvevők kognitív funkcióit (memória, beszéd, észlelés, figyelem stb.) tesztelték, és megállapították, hogy azok, akiknek a szervezetében régóta van valamilyen gyulladás, legalább 5 ponttal kevesebbet értek el, mint a többiek. Ez a különbség pedig már elég lehet ahhoz, hogy az egyén maga és családja is felfigyeljen képességei romlására.
Veszélyes derékbőség
Keresse ki az alábbi táblázatból, hogy haskörfogata mekkora kockázatot jelent az egészségére nézve! A szakértők ázsiai származású személyek esetében valamivel szűkebbre szabják a határokat, mivel ők genetikailag fogékonyabbak a cukorbetegségre, illetve a szív- és érrendszeri betegségekre.
| NORMÁLIS HASKÖRFOGAT | MÉRSÉKELTEN KOCKÁZATOS HASKÖRFOGAT | ERŐSEN KOCKÁZATOS HASKÖRFOGAT | |
|---|---|---|---|
| Férfiak | 94 cm alatt | 94-102 cm | 102 cm fölött |
| Nők | 82 cm alatt | 80-89 cm | 89 cm fölött |
| Ázsiai férfiak | 76 cm alatt | 76-90 cm | 90 cm fölött |
| Ázsiai nők | 71 cm alatt | 71-80 cm | 80 cm fölött |
Mi is veszélyeztetettek vagyunk?
Hogy ezt megtudjuk, mérjük meg a derék-bőségünket! Használjunk lágy mérőszalagot (szabócentit), de ne a derekunk legkarcsúbb részén mérjük, a köldök vonalában, hanem közvetlenül a csípőcsont felett! Itt alkotja ugyanis a zsigeri zsír a legvastagabb réteget. A mérőszalagot ne feszítsük meg túlságosan. Kilégzés után vegyünk méretet, de ne húzzuk be a hasunkat!
Mit jelent az eredmény?
Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma szerint a gondok nők esetében 89 cm, férfiaknál pedig 102 cm felett kezdődnek, ám egyes szakértők már az ennél 8 cm-rel alacsonyabb értékeket is kockázatosnak tartják. Lásd Veszélyes derékbőség táblázatot!
Ám akik nem túlsúlyosak, azok sem hihetik, hogy nincsenek veszélyben! Viszonylag karcsú emberekről is kiderült már, hogy túl sok a rejtett viszcerális zsír a szervezetükben.
Mi ebből a tanulság?
Akkor is kövessük nyomon hastérfogatunk alakulását, ha a mérleg nem mutat semmi rendelleneset!
Karcsúsodjunk, hogy megmentsük az agyunkat!
Mindenki szervezetében van valamennyi zsigeri zsír, de aki túlsúlyos, az akár több kilót is cipelhet belőle. A jó hír, hogy könnyebb megszabadulni tőle, mint a csípő, a comb és fenék bőre alá lerakódó ádáz párnáktól. Egy kis igyekezettel csodákra lehetünk képesek! A Yale School of Medicine kutatói egy 173 nő bevonásával végzett vizsgálat során megállapították, hogy azok, akik hetente háromszor 50 percig intenzíven gyalogoltak, átlagosan 5 centiméterrel karcsúbbak lettek és viszcerális zsírjuk 13 százalékát leadták. íme, a megoldás!
Fussunk, ússzunk vagy tekerjünk a szobabiciklin!
Az aerob edzés, melynek során izmaink egyenletes tempóban húzódnak össze és a szívverésünk is felgyorsul, az első eszköz a zsigeri zsír elleni küzdelemben. Egy japán vizsgálat szerint azok a túlsúlyos férfiak, akik hetente háromszor egy órát mozogtak (olyan tempóban, hogy beszélgetni tudtak közben, de a Happy Birthday-t már nem tudták volna elénekelni) a szívük körül lévő viszcerális zsír jelentős részétől megszabadultak. (Zsigeri zsír a törzs bármely részén felhalmozódhat, akár a szívburok körül is.)
Több felmérés is azt bizonyította, hogy a testedzéssel egybekötött súlycsökkentő programok hatékonyabban eltüntették az agyat eltompító hájat, mint egy sima diéta. Amikor a Syracuse-i Egyetem kutatói 33 nőt 14 héten át diétára, edzésre vagy a kettő kombinációjára fogtak, a kísérletben részt vevők mindegyike fogyott valamennyit. De a diétázó és egyúttal tornázó alanyok adták le a legtöbb zsigeri zsírt.
Ha hanyagoljuk a mozgást, azzal engedjük, hogy a viszcerális zsír gyarapodjon a testünkben. Egy, a Duke Egyetemen 175 túlsúlyos, ülőmunkát végző nő és férfi bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy az intenzív – heti 35 km futással egyenértékű – testmozgást végzők szervezetében a zsiger zsír mennyisége 8 hét alatt 7-20%-kal csökkent, míg a nem edző kontrollcsoport tagjai szervezetében 9-17%-kai nőtt.
Végezzünk erőedzéseket!
Az egész testet – a kar-, láb-, törzs- és hátizmokat -megmozgató erőedzés a leghatékonyabb mozgásforma a viszcerális zsír elleni küzdelemben. A Pennsylvaniai Egyetemen végzett vizsgálatban túlsúlyos és kövér nőket teszteltek. Azok, akik heti kétszer erőedzést végeztek, testzsírjuk majdnem 4 százalékát leadták, és a zsigeri zsírtól is könnyebben szabadultak meg, mint akik nem.
Az izomtömeget gyarapító erőedzés javítja az anyagcserét, és a szervezet adott idő alatt több kalóriát éget el. Ha több az izmunk, egy normál aerob edzés során is több zsírt és kalóriát égetünk el, így gyorsan csökken a haskörméretünk.
Iktassuk ki a „rossz zsírokat” az étrendünkből!
A fagylalt, a kövér húsok, a zsírdús tej, a különféle sajtok, joghurtok és a kávétejszín mind telített zsírsavakat tartalmaznak, márpedig ez az a fajta zsír, ami a Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint a zsigeri zsír lerakódását elsődlegesen elősegíti. További vizsgálatok ugyanakkor azt mutatták, hogy az emberi szervezet a transzzsírsavak – a hidrogénezett zsírok -fogyasztására is a hasüregben elraktározott zsigeri zsír növekedésével reagál.
Fogyasszunk „jó” zsírokat!
Egyre több kísérlet igazolja, hogy az egyszeresen telítetlen zsírok fogyasztásával nemcsak a haskörfogatunk nem nő, de fogyni is könnyebben tudunk. Spanyol kutatók háromféle diéta hatásait vették górcső alá, és megállapították, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavakban dús étrend mellett kevesebb lett a vizsgálati alanyokban a viszcerális zsír mennyisége, a telített zsírsavakban, illetve szénhidrátokban gazdag diétán lévők viszont nem tudtak leadni belőle.
Ha sós perec és chips helyett inkább diót és mogyorót rágcsálunk, vaj vagy napraforgóolaj helyett olíva- vagy repceolajban sütögetünk, sajt helyett avokádószeleteket teszünk a szendvicsünkbe, a pirítósunkra pedig mogyoróvajat kenünk, máris jó irányba haladunk. A mogyorókrémes- banános szendvics remek választás. Reggelire együnk mandulavajjal megkent, teljes kiőrlésű lisztből készült mazsolás bucit, uzsonnára pedig egy evőkanálnyi kesuvaj-ba mártogatott almakarikát és bébirépát!
Fogyasszunk több rostot és kevesebb finomított szénhidrátot!
Ha fehér helyett teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, soktojásos tészta helyett durumtésztát, kukoricapehely helyett pedig magas rosttartalmú pelyheket eszünk, nemcsak a szervezetet megterhelő vércukorszint-ingadozásból, de a zsigeri zsírból is visszaveszünk. A magas vércukorszintet eredményező étrenden élő embereknek több a zsigeri zsírjuk, elsősorban deréktájékon.
Összegezzünk!
Azok az emberek, akik hetente legalább ötször 30 percet mozognak, kevesebb telített zsírsavat, de több rostot fogyasztanak, és ezzel a testtömegük 7%-át leadják (ez 100 kilogrammonként 7 kg fogyás), igen jelentősen – egy átfogó vizsgálat szerint akár 18-22 százalékkal csökkenthetik viszcerális zsírtömegüket.
Kerüljük a stresszt!
Ha szervezetünkben túl sok stresszhormon – kortizol – termelődik, a zsigereink közé több zsír rakódik le. A kutatók szerint ez valamiféle ősi reakció lehet, amely azt hivatott biztosítani, hogy szűkös időkben legyen mit mobilizálnunk. A kőkorszakban ennek volt is értelme, csakhogy napjainkban szinte állandó stresszben élünk, így zsírtartalékaink egyre nőnek. Egyet tehetünk, hogy naponta küzdünk ellene, mégpedig a számunkra legelőnyösebb módon.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.