• angina
• mellkasi fájdalom
• szív

Mellkasi fájdalom (angina) tünetei

Az angina vagy mellkasi fájdalom magában a szívizomban keletkezik. A szívet ellátó koszo­rúerekben zsíros lerakódások (plakkok) képződ­nek, és ezek részleges, ateroszklerotikus elzáródásokat okoznak. Az áramló vér nyugalomban elegendő lehet, de terhelésre már kevésnek bizonyul, különösen olyankor, ha a pulzus 75-ről akár 190-re emel­kedik, és az elégtelen vérellátás miatt lép fel az anginás fájdalom. Ha a test visszatér a nyugalmi állapotba, az an­ginás fájdalom is elmúlik.

Tünetek és jelek

Az angina lehet enyhébb és súlyosabb fokozatú. Az erős, szúró fájdalom jelleg­zetesen a mellkas középvonalában érezhető; innen sugározhat a nyakba, a karokba, főként a bal karba. Légszomj és izzadás is kísérheti. Az anginás tüneteket nem könnyű elkü­löníteni más betegségektől, mert például bizonyos emésztési zavarok tünetei is hasonlóak.

Az angina diagnózisa

A vizsgálat általában terheléses EKG-val kezdődik. Ez futószalagos vagy kerékpáros terhelést jelent, ahol a fizikai erőkifejtés közben mérik az EKG változásait. A ter­helést lassan, fokozatosan emelik addig, amíg a vizsgált személy a fájdalom fellép­tét jelzi, és az EKG is mutat elváltozásokat. Végeznek ezen kívül koszorúér-angiográfiát, ez invazív (a szervezetbe művi úton be­hatoló) vizsgálat. A koszorúerekbe a vizs­gáló orvos finom eszközt juttat be, és érfestést végez. A megfestett erekről készülő angiogramon jól láthatóak a szív ereinek esetleges szűkületei.

(Kép fent) A terheléses EKG-vizsgálatban a mellkasra rögzített elektródokkal regisztrálják az EKG-jeleket, a karra helyezett mandzsetta pedig rendszeresen méri a vérnyomás változásait.

Az instabil angina

Az angina idővel romló tendenciát mutat, és már egyre kisebb terhelés is kiválthatja a fájdalmat. Ha hirtelen lép fel, és nyugalmi állapotban is észlelhető, ez koszorúér-elzáródást jelez, ami szív­infarktushoz vezet. Ebben az esetben nagyon sürgősen orvoshoz kell fordulni!

Az angina kezelése

Az angina általában jól reagál a gyógysze­res kezelésre.

A leggyakrabban alkalma­zott gyógyszerek a következők:

• nitrátok – az azonnal ható permettői kezdve a nyelv alatt ható tablettáig több formában is alkalmazhatók, és gyorsan csökkentik az anginás fájdalmat. A las­san ható, hosszú hatástartamú tabletták pedig csökkentik a permet iránti igényt;
• béta-blokkolók – csökkentik a szív ter­helését, megelőzik a fájdalom kialaku­lását, lassítják az angina rosszabbodását;
• kalcium-antagonisták – csökkentik a szív terhelését, mérséklik a fájdalmat. Standard kezelésnek számít még az aszpirin adása is, amely megelőzi az aterómás plakkok kialakulását a szív ereiben.

Életmód-változtatások

A felismert és diagnosztizált angina ese­tén orvosunk számos életmódbeli változ­tatást ajánlhat, így a dohányzás abbaha­gyását és alacsony zsírtartalmú étrendet.

Orvosi beavatkozások az elzáródás kezelésére

Ha a szívizom keringése – akár szűkület, akár elzáródás formájában – károsodott, kétféle megoldás kínálkozik. A beavatko­zás attól is függ, hogy mennyire vannak károsodva a szív koszorúerei. Mint min­den beavatkozás, természetesen ez is jár­hat bizonyos kockázatokkal.

Angioplasztika – ebben az esetben a beszűkült (de nem elzáródott!) érbe jut­tatnak be vékony katétert, amelynek végén egy ballon található. A combverőérbe juttatott ballonkatétert lassan felcsúsztatják a szívbe, és a károsodott érszakaszban történő többszöri felfú­jás-leengedéssel az eret kitágítják. Ez a beavatkozás akár járóbetegen is elvé­gezhető, helyi érzéstelenítés mellett.

Athidalóműtét (bypass) – ha a koszorú­erek már nagymértékben be vannak szűkülve, vagy elzáródtak, új vérellátá­si „utat” nyitnak, amelyet áthidalás-beültetésnek neveznek. Ehhez eret kell nyerni, amely származhat magából a mellkasból is, vagy például a lábszár va­lamelyik vénáját használják erre a célra. Előfordulhat 2-3-4 eret érintő (2-3-4-szeres) áthidaló műtét is. Ezt a műté­tet általános érzéstelenítésben (altatás­ban) végzik, és időtartama mintegy 3-5 óra. Jelenleg az egyik leggyakrabban al­kalmazott ér/szívsebészeti beavatkozás.

Az elzáródott koszorúerek áthidaló műtéti lehetőségei

(Bal oldali kép, fent) A szívsebész először felkeresi és preparálja a mellkasfal egy artériáját, és azt leválasztva elviszi az érelzáródás alatti szakaszra, és odavarrja. így helyreáll az elzáródott terület keringése.

(Jobb oldali kép fent) A lábszárból származó vénát darabokra vágja a sebész. Ezeket a szakaszokat ágaztatja le a képen látható módon az aortáról az elzáró­dott érszakaszok alatt levő területekre, a keringés helyreállítása céljából.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.