Haemoptoe, véres köpet, légzőszervek betegségei
Haemoptoéról akkor beszélünk, ha a beteg légzőtraktusából köhögéssel vér távozik, A haemoptoe tehát légúti vérzés. Haemoptysis vérköpést jelent. A két kifejezés közt azonban a különbség elmosódik, noha a haemoptysis inkább a köpethez keveredő kisebb mennyiségű vért, véres köpetet jelent, és csak nagyobb mennyiségű, köhögéssel ürített vér esetén szólhatunk haemoptoéról. Az angolszász irodalomban csupán a haemoptysis kifejezés szerepel.
Véres köpet
A véres köpet nem származik okvetlenül a légzőtraktusból. Orrvérzés folyamán a garatba csurgó vér, a száj, a foghús nyálkahártyájából származó vér is kiürülhet nyállal keveredve krákogás közben. A melléküregekből, az orrgarat üregéből származó sötétbarna váladék is vérzés gyanúját keltheti. Kétség esetén a köpet mikroszkópos vizsgálata, a szájflóra és a laphámsejtek kimutatása ad felvilágosítást. Szimulánsok vagy hysteriások gyakran köpik ki a foghúsukból szívott vért.
A valódi haemoptoe
A valódi haemoptoe köhögés közben ürülő vér. Kivétel csupán az aortaaneurysma megrepedésekor esetleg kiürülő nagy mennyiségű vér, mely köhögés nélkül, hirtelen önti el a beteg légcsövét.
Nehézséget okozhat a gyomorbéltraktusból származó, tehát haematemesis formájában ürülő vérzés elkülönítése a haemoptoétól, annál is inkább, mert a hányással ürülő vért a beteg aspirálhatja és ilyenkor köhög is, másrészt azonban a haemoptoe vérét is lenyelheti, és a lenyelt vér hányással ürülhet ki ismét a gyomorból.
A haemoptoe (vérköpés) és haematemesis (vérhányás) tüneteinek megkülönböztetése
Általában azt mondhatjuk, hogy ha haemoptoe köhögéssel ürül, élénkpiros, lúgos vegyhatású, habos; a haematemesissel ürülő vér sötét, kávéaljszerű, nem habos, gyakran savi vegyhatású, és öklendezéssel, hányással ürül. Még ha a beteg le is nyeli a felköhögött vér egy részét, ez sohasem olyan mennyiségű, hogy melaenát okozna, a melaena tehát mindig haematemesist bizonyít és haemoptoe ellen szól. Döntő az a körülmény, hogy a vérzés megszűnte után ürített köpet is legtöbbször véres, ami a haemoptoe lehetőségét bizonyítja.
- Milyen gyakran van szükség vérvételre? Ezért menj te is vizsgálatra!
- Köhögés és köpettel járó köhögés okai
- Rekedtség okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A haemoptoe lehet vézékenység következméye is
A haemoptoe is – mint minden vérzés – lehet általános vérzékenység következménye, tehát különösen, ha nem találjuk meg azonnal a vérzés okát és magyarázatát, ne mulasszuk el a vérzési és alvadási idő, valamint a thrombocytaszám vizsgálatát. Haemoptoe esetében, ha az általános okokat kizártuk, elsősorban a légzőtraktus és a keringési szervek megbetegedéseire kell gondolnunk.
A légzőszervek betegségei
A garat, a légcső és a bronchusok gyulladásos megbetegedései köhögés alkalmával – felületes erek megrepedését vagy diapedesises vérzést okozva – kisebb haemoptysist idézhetnek elő, de e lehetőséget csak akkor fogadjuk el, ha a gyakoribb, a következőkben ismertetendő lehetőségeket kizártuk, és ha alapos vizsgálattal valóban megállapíthatjuk a súlyosabb gyulladást. A trachea varixa gégészeti vizsgálattal fedezhető fel. A gégetükrös vizsgálat egyébként – ha a vérzés alatt vagy közvetlenül utána végzik – biztosan megállapíthatja, hogy a vérzés valóban a légutakból származik-e.
A tüdő tuberculosisa
Haemoptoe leggyakoribb oka még mindig a tüdő tuberculosisa. Elsősorban ennek megállapítására, illetve kizárására kell tehát törekednünk. Összeállításokban ugyan a haemoptoe leggyakoribb oka tüdőtumor és bronchiectasia, az ilyen statisztikák azonban nagymértékben függenek a beteganyag helyi jellegétől. Ambuláns anyagban tapasztalatunk szerint még mindig a tuberculosis okozza leggyakrabban az első vérköpést, különösen fiatal egyéneken.
A tuberculosisos haemoptoe a betegség legelső tünete lehet. Ez az iniciális vérzés azonban már masszív is lehet és cavernaképződéssel lehet összefüggésben, a caverna által erodált nagyobb érből származik. Vérköpést okoz elmeszesedett nyirokcsomó betörése a bronchusba. Végül ismétlődő véres köpetet okoz az infiltratív, fibrosus, krónikus vagy akár lezajlott inaktív folyamat is.
Tüdő röntgenvizsgálata
A tüdő részletes röntgenvizsgálata, a nyert kép összehasonlítása régebbi tüdőszűrések alkalmával készített felvételekkel, a köpet vizsgálata, a klinikai tünetek pontos regisztrálása (fáradtság, izzadás, hőemelkedés, hátfájás, köhögés, fogyás stb.) igen fontos. Negatív lelet esetén is megfigyelés alatt kell tartani a beteget, és a vizsgálatokat bizonyos ideig ismételni kell.
Míg a haemoptoéban a fiatalabb beteg tuberculosisának kizárása a legfontosabb feladat, idősebb betegen a tüdő, illetve a bronchusok tumoros megbetegedését kell kizárnunk. Helyes, ha minden haemoptoés beteget tuberculosisosnak vagy tumorosnak tartunk addig, amíg e betegségeket biztosan ki nem tudjuk zárni. Gyakori kis haemoptoe, időnként véres köpet ürítése a bronchus karcinóma kezdeti tünete lehet. 40 évesnél idősebb haemoptoés egyénen a negatív radiológiai, tomográfiás lelet ellenére is el kell végeztetnünk a bronchoszkópiás vizsgálatot, megfelelő hisztológiai, esetleg citológiai vizsgálattal kiegészítve.
Tumor a tüdőben
Megjegyezzük, hogy haemoptoe a bronchus karcinómáknak csupán 30-50%-ában mutatkozik. Elsősorban az erősen dohányzó férfiak – és sajnos most már nők is – gyanúsak. A klinikai tünetek között hosszan tartó köhögés, subfebrilitas, testsúlycsökkenés, étvágytalanság a legjellemzőbb, számtalan olyan esetre emlékszem azonban, amelyekben az általános állapot sokáig jó maradt, a süllyedés nem fokozódott, a testsúly nem csökkent.
Tüdőtumor tünetek
Dobverőujjak kialakulása bronchiectasiára, tüdőtumorra egyaránt jellemző. Bronchus karcinóma gyakran fordul elő korán őszülő, feltűnően bozontos szemöldökű férfiakon. Előfordul, hogy a csontmetastasisokat hamarább vesszük észre, mint a primer karcinómát. A bronchus karcinóma felismerésében ma már az izotópeljárások is szerephez jutnak (tüdőszcintigráfia).
Antikoaguláns terápia kapcsán keletkező haemoptoe esetleg addig észrevétlen maradt bronchuskarcinómából származik. Általános szabály, hogy akár spontán, akár iatrogen vérzékenységben az első vérzés valamely önmagában is vérzést okozó kóros változásnak megfelelő helyen mutatkozik, pl. haemorrhagiás diathesisben is melaena keletkezik, ha a betegnek ulcusa van, vagy metrorrhagia myoma esetében. Ismeretes endokrin tüneteket okozó bronchuskarcinóma .
Bronchus adenomája
A bronchus adenomáján különösen jellemző a haemoptoe. E jóindulatú daganat főleg nőkön fordul elő, legtöbbször sok apró vérzést okoz és centrális elhelyeződése miatt sokáig nem ismerhető feL Az esetek egy részében carcinoid, ez igen lassan fejlődik, végül is malignussá válik. Rekurráló haemoptysist, atelectasiát, a bronchuselzáródás mögött infekciót és igen késői metastasisokat okoz. Az anamnézis néha 4-5 éves, mire diagnózisra kerül sor. Bizonyos bronchus adenomák polyadenomatosis részjelenségei is lehetnek és multiplex endokrin tünetekkel járhatnak.
A bronchiectasiának a haemoptoe gyakori kísérője, időnként megjelenő véres köpet vagy nagyobb vérzés formájában. Különösen fiatalok felsőlebeny bronchiectasiája okoz nagy vérzést, mely nemegyszer halálos. A bronchiectasia néha sem fizikális, sem röntgentünetet nem okoz és csak bronchográfia segítségével ismerhető fel.
A haemoptoe esetek egy részében sem a tüdő, sem a keringési szervek megbetegedése nem mutatható ki. Idősebb betegek haemoptoéját, ha az eddig említett lehetőségek biztosan kizárhatók és infarctus vagy vitium sem mutatható ki, sclerosisos erek megrepedésére szokták visszavezetni. A pulmonolőgusok kifejezése a bronchosclerosis, amely feltételezett oka a haemoptoénak. E kifejezésre azért van szükség, mert a haemoptoe esetek jelentékeny részében – becslésünk szerint legalább 30%-ában – a leggondosabb vizsgálattal sem találunk kimutatható elváltozást. Röviden megemlítjük a ritkább lehetőségeket is.
A Wegener-granulomatosis betegség
A Wegener-granulomatosis szintén olyan betegség, melynek eredetében generalizált vasculitist találunk és ennek autoimmun eredete is szóbajon. Tarka tünetekkel járó változatos kórkép, melynek legfőbb jellemzője necrotizáló granulado az orrmelléküregekben és a tüdőben. A tüdőinfiltrátumok vérzést okozhatnak. Megbetegednek a tüdő erei is, cavernaképződés is lehetséges, mindez szintén vérzést okozhat. Bőrvérzések, sőt egyéb szervi lokalizációk is lehetségesek, pl. glomerulitis.
Az Ehlers-Danlos-szindróma is járhat rekurráló tüdővérzéssel
Haemoptoét okozó, néha cystikus tüdőelváltozás, intracranialis meszesedés, bőrjelenségek, szellemi visszamaradás, epilepsia jellemzi a sclerosis tuberosát.
Essentialis pulmonaria haemosiderosis főképp gyermekek betegsége, de felnőttön is előfordul. Lázzal, cyanosissal, nehézlégzéssel, véres köpettel, tachycardiával járó rohamokat okoz, melyekre jellemző a tüdő röntgenvizsgálatakor megfigyelhető szabálytalan és nem jellegzetes infiltrado, anaemia, hyposideraemia, siderocyták kimutathatósága a köpetben. Az anaemia nem obligát tünet. Immunoallergiásnak tekinthető betegség, nephritisszel is járhat, sőt steatorrhoeával is.
Goodpasture-szindróma
Nem lehet élesen elkülöníteni az ugyancsak haemoptoét okozó Goodpasture-szindrómát, melyben az alveolusokba történő vérzés haemorrhagiás glomerulonephritishez társul. A jellemző tünet tehát a haemoptoe és a haematuria, ezekhez dyspnoe társul. Radiológiai vizsgálattal mindkét tüdőben infiltrátumok mutathatók ki, vashiányanaemia, proteinuria, haematuria, cylindruria egészíti ki a legtöbbször fatális klinikai képet.
A tüdő állapotában remissiók és exacerbatiók követik egymást és a vérzés ismétlődik, a vese megbetegedése azonban progresszív és uraemiával végződik. Leírtak olyan eseteket is, melyekben a veseműködés normálissá vált. A tüdő alveolusainak és a glomerulusoknak basalis membránjában egyaránt immunglobulinok mutathatók ki, ami a betegség immuneredetét támasztja alá. Gyógyult esetet is közöltek immunoszuppresszió és plazmaferezis hatására. Azt gondoljuk, hogy a vesebántalom nélküli alak az idiopathiás tüdő haemosiderosissal azonos. A Goodpasture-szindróma azonban nem a gyermekek betegsége. Egy esetét körömpatella szindrómával közölték. Traumák után is keletkezhet haemoptoe, a tüdő összenyomatása, közvetlen sérülése, esetleg idegentest aspirációja kapcsán.
Megjegyezzük, hogy erős vagy erőltetett köhögés alkalmával keletkező haemoptoénak vagy inkább a köpetben megjelenő véres csíkoknak az eredete egyszerűen az erőlködés folytán megrepedő tracheális erek vérzése is lehet. E lehetőséget azonban csak minden egyéb lehetőség alapos kizárása után (bronchoszkópia) lehet számbavenni. Vérzés keletkezhet pneumoconiosisokban is, különböző eredetű arteriovenosus fistulákból a tüdőben (pl. Osler-kór), a trachea ritkán előforduló varixaiból és idegentest okozta nyálkahártya sérülésből is.
Keringési betegségek
A nálunk asztma cardialénak nevezett akut balkamra gyengeségben, különösen tüdőödéma esetében, bőséges, vértől rózsaszínű expectoratiót figyelhetünk meg. Az állapot felismerése könnyű a tüdő felett hallható szörtyzörejek – amelyek egyre nagyobb hólyagúak -, a nagyfokú nehézlégzés, a cyanosis, az alapbaj ismerete alapján.
Krónikus tüdőpangással járó organikus szívbetegségek, elsősorban stenosis ostii venosi sinistri lefolyásában az alveolusokba jutó vér gyakori jelenség. Ez mikroszkópos („szívbajsejtek”) és makroszkópos vérzést okozhat, amely a köpetben kimutatható kisebb-nagyobb vérmennyiségben nyilvánul. A tágult bronchiális vénák megrepedése, különösen az imént említett vitiumban, nagyobb, életveszélyes vérzést is okoz.
A vérzés leggyakoribb oka szívbetegen a tüdő infarctusa, mely az artéria pulmonális ágaiban kialakult stasis folytán keletkezik. Infarctus keletkezik fekvő betegeken, elsősorban dekompenzáltakon is, kiindulása a láb mély vénáinak thrombosisából származó embolia lehet. Műtét utáni szövődmény, máskor az alsó végtag thrombophlebitisének következménye. Származhat az embolus a jobb szívfélből is. A lassult tüdőkeringés folyamán – megint különösen a bal vénás szájadék szűkületében – a tüdőerekben stasis és thrombosis is keletkezhet.
A tüdőinfarktus
A tüdőinfarctus klinikai képében hirtelen keletkező szúró fájdalom, nehézlégzés, nagyobb ág elzáródása; esetében collapsus és legtöbbször vérköpés szerepel. A köpet esetleg csak egykét nap múlva válik véressé. Ugyancsak egykét nap múlva keletkezik subfebrilitas vagy láz, és ilyenkor az infarctus vagy a körülötte keletkezett infarctuspneumonia fizikális vagy röntgenvizsgálattal is kimutatható. Szívinfarctus keletkezése után egykét nappal szintén vérköpés indulhat meg, ami tüdőinfarktus szövődmény jele.
Gyakran haemoptoe kíséri a pulmonális hypertoniával járó betegségeket, így a primer és szekunder pulmonalissclerosist. Bizonyos világrahozott szívmegbetegedéseket is haemoptoe kísérhet, így a nagyfokú septumdefektust vagy az Eisenmenger-komplexust A respiratorius eredetű haemoptoe lehetőségei közt említettük az arteriosclerosisos érrepedést. Drámai lefolyású az aortaanaeurysma perforáció) a tracheába, a bal fő bronchusba vagy valamelyik bronchusba. A beteg száján sugárban ömlik a vér és a halál pillanatok alatt bekövetkezik.
Fontos tudnivalók!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.