• hit

Spirituális, mentális és lelki (érzelmi) egészség

Spirituális egészség

Gyakran mondják, hogy a fizikai testünk egészsége az élet legfontosabb ajándéka. Azonban az, aki átment már súlyos krízisen megmondhatja, hogy a spirituális, mentális és érzelmi egészség még ennél is fontosabb. Függetlenül attól, hogy milyen egészséges az étren­dünk, hogy mennyit sportolunk, életünkben eljön egy időszak, mikor legtöbbünknek szembe kell néznünk a betegségekkel és esetleg vala­miféle fogyatékossággal. Ha érzelmileg egyensúlyban, lelkileg egész­ségesek vagyunk, sokkal jobban megbirkózunk az élet kihívásaival.

Az erős hittel rendelkezők gyorsabban és könnyebben képesek elfo­gadni a súlyos betegség diagnózisát, és nagyobb a szükséges énerejük is, hogy szembenézzenek a bizonytalan jövővel olyan érzelmi viharok nélkül, mint amilyen a hit nélküliek csoportjában gyakran előfordul. Azok, akik nem fektetnek hangsúlyt érzelmi életük harmonizálására, énjük erősítésére, hajlamosabbak félelemmel, pánikkal vagy agresszióval reagálni.

Az ember, természetéből fakadóan megpróbálja elkerülni a valóság kellemetlen, elfogadhatatlan tényeit és folytonosságra, biztonságra törekszik. A gyógyíthatatlan vagy krónikus betegségről szóló diag­nózis egy csapásra elsöpri azt az illúziót, hogy életünk végtelen, és, amennyiben nem építettünk fel magunkban egy olyan hitrendszert, amely elfogadja, hogy létezésünk csak átmeneti, ez a helyzet igen nagy megrázkódtatást jelent. Más szóval a hit az egyedüli állandó, biztos támasz, amely állandósulhat földi létezésünk alatt.

Imádság

A lelki egészség vagy hit kulcsszerepet játszik az egyén egészségének alakulásában. Az alapelv az összes nagy vallás esetében nagyon ha­sonló: értékeld és becsüld a családodat, próbálj jóban lenni másokkal, ne gyilkolj, ne lopj, ne kövess el házasságtörést és hasonlók. Sokféle szabály vagy parancsolat létezik, de a boldogsághoz és egészséghez a legfontosabb az, hogy szánjunk időt Istenünkhöz (vagy vallásunkhoz) való imádságra.

Az imádság (nem összekeverendő a meditációval) egy felsőbb ha­talommal való kommunikáció. Számos célja lehet: Istent imádni, va­lamit kérni, bocsánatot kérni vagy valamit megköszönni. Mindezek, ha pozitív értelemben használjuk őket, nagyon jó hatással lehetnek állapotunkra, de a legjótékonyabb hatása mentális egészségünkre kétségtelenül a köszönetnek, a hálaadásnak van.

Öröm és elégedettség

Az egészséges élethez fontos, hogy örömteli életet éljünk és elége­dettek legyünk. Hogy mindennap emlékeztessük magunkat életünk pozitív eseményeire és az imádság segítségével ezekért köszönetet mondjunk, fontos a mentális egészség és boldogság megőrzéséhez. Nem lehet egyszerre boldogtalannak lenni vagy félni valamitől és hálásnak is lenni. Ha áldásainkra emlékeztetjük magunkat, azonnal megváltozik a lelkiállapotunk. Az ima akkor a leghatásosabb, ha közben nem figyelünk másra, ezért jót tesz, ha előtte relaxálunk vagy meditálunk kicsit.

Nagyon hatékony a köszönetmondás, ha például ebben a sorrendben történik:

• Köszönjük a pillanatot, itt és most.
• Köszönjük a saját egészségünket.
• Köszönjük az életünkben megjelenő embereket, a barátoktól kezdve, kollégákon át, a közeli családtagokig bezárólag.
• Köszönjük a munkánkat és mindennapi életünket.
• Köszönjük a jövőre vonatkozó terveinket és céljainkat.
• Köszönjük az anyagi javakat.

Ha az ima vagy köszönetnyilvánítás naponta történik, nagyon pozitív hatással lehet lelkiállapotunkra. Olyan gyakran elfelejtjük, hogy mi mindenünk van. Ha erre rendszeresen, napi szinten emlékeztetjük magunkat, hatalmas javulást fedezhetünk fel lelkiállapotunkban és gondolkodásmódunkban.

Az egészség szempontjából, függetlenül attól, hogy melyik vallást gyakoroljuk, a rendíthetetlen hithez a következők nélkülözhetetlenek:

• Rendszeresen időt kell szánnunk a lelki életre/imára.
• Mindig pozitívan gondolkodjunk és hitünk segítse életünket.
• A spiritualitás szerezzen örömet, adjon erőt és koncentráljon arra a meggyőződésre, hogy többek vagyunk egy egyszerű fizikai lénynél.

Tudatosság

Negatív hatással lehet életünkre és kapcsolatainkra, ha nem vagyunk tudatában viselkedésünknek, gondolkodásmódunknak és cselekedete­inknek. Csakúgy, mint a spiritualitáshoz, a tudatosság kiépítéséhez is idő- és energiabefektetésre van szükség. A különböző mozgásformák, főleg a (következő fejezetben tárgyalt) jóga, tai chi és a meditáció na­gyon hatékony módjai a tudatosság fejlesztésének.

Ahhoz, hogy meg tudjuk változtatni gondolkodásmódunkat és érzel­meinket, elsősorban azzal kell tisztában lennünk, hogy milyen állapotban is vagyunk jelenleg. Ez mai rohanó világunkban nem is olyan egyszerű, mint amilyennek előszörre tűnik. Másodsorban, csak akkor érünk el eredményt, ha relaxáltak vagyunk és tisztán tudunk gondolkodni. Csak, ha már „tudatosak” vagyunk, tudunk lépéseket tenni a negatív emóciók legyőzése és pozitív irányba való fordítása érdekében.

Őszinteség saját magunkhoz

A spirituális egészséget tárgyaló fejezetben már említettük, hogy az ember gyakran nem fogadja el a valóságot, magának is hazu­dik vagy átsiklik az igazság felett. Gyakran azért tesszük ezt, mert a jelen valóság nem túl kellemes. Ha ezt így hagyjuk, mentális egész­ségünkre káros hatással lesz. Idővel nagyon gyakran, mert a saját magunkkal szembeni őszintétlenség olyan döntések meghozatalára sarkall minket, melyek nem válnak hasznunkra, olyan viselkedés­mintákat követünk, melyek egészségtelenek és kapcsolatrombolók is.

A legfontosabb, hogy tudatában legyünk gondolatainknak és érzel­meinknek, de ezt követnie kell az őszinte önvizsgálatnak. Ez persze nagyon kényelmetlen lehet, de mentális egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen és segítségével elkerülhetjük, hogy életünket hátrá­nyosan érintő helyzetekbe keveredjünk.

A jelenben való létezés

A legtöbb negatív lelkiállapot oka, hogy vagy a múltra vagy a jövő­re koncentrálunk, mely idősíkokat nem tudjuk teljes mértékben irá­nyításunk alatt tartani. Negatív hatású, ha túl sokat koncentrálunk a múltra vagy a jövőre. A mentális egészséghez vezető út első lépése, hogy az adott pillanatnak éljünk, és ebből hozzuk ki a lehető legtöbbet. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni a jövővel, természetes, hogy az ember terveket készít, befektet stb., de energiánkat a jelenre összpontosítsuk.

Pozitív gondolkodás

A legtöbb esetben nem a körülményeink hibáztathatok, hanem az, ahogyan mi látjuk az adott szituációt vagy problémát. A pozitív gondolkodás a „wellness” vagy egészséges élet központi kérdése. Meg kell értenünk, hogy a gondolatoknak teremtő ereje van és hinnünk kell, hogy mindig mindenből a lehető legjobban tudunk kijönni.

Mind­egy milyen szituációról van szó, fogadjuk el, változtassuk meg, vagy törekedjünk arra, hogy jó érzésekkel gondoljunk rá és hozzuk ki belőle a lehető legjobbat. Más szóval a külső világnál fontosabb az, hogy mi zajlik gondolatainkban és érzéseinkben. Látható, hogy ez a fogalom szorosan kapcsolódik a „jelenben való létezés”-hez és az érzelmi, men­tális tudatossághoz is.

Önbizalom

A magunkról alkotott jó vélemény nagyban hozzájárul az egészséges lelki és érzelmi állapot kialakulásához. Az önbizalom kialakításának első lépése a fizikai értelemben vett fittség, jó kondíció. Amikor fittnek érezzük magunkat, több az energiánk, kevésbé vagyunk stresszesek és vonzóbbnak érezzük magunkat. Nehezebb jó véleménnyel lenni ma­gunkról, ha túlsúllyal küszködünk, enerváltak vagyunk és elég gyatra az önképünk, de akkor is, ha nem vagyunk tudatosak és gondolkodás­módunk negatív. Ahhoz, hogy valódi önbizalmunk legyen fizikailag és lelkileg is fejlesztünk, képeznünk kell magunkat.

Önképzés

Sok könyvet írtak már a pozitív gondolkodásról és annak hatásai­ról, és ebben a kiadványban nincs lehetőség arra, hogy belemenjünk a részletekbe. Általában egy dologban egyetértenek, mégpedig abban, hogy a folyamatos tanulás, önképzés főleg olyan irányokban, melyek pozitívan befolyásolnak minket, az egészséges élet lényeges része.

Nem igazán vagyunk tisztában a tudatalatti erejével, de azt tudjuk, hogy a számítógéphez hasonlóan, sokkal több mindent képes befogadni és tárolni, mint azt gondolnánk. Lehetőségünk van dönteni, hogy pozi­tív vagy negatív hatásoknak tesszük ki magunkat. Még egyszerűbben ez azt jelenti, hogy választhatunk bulvár minőségű szórakozási formát, olvasmányt vagy beszélgetést de ugyanakkor felvértezhetjük magunkat kreatív gondolkodásmóddal, hasznos információkkal, képességekkel is, melyek hasznunkra válnak a mindennapi életben.

Persze az, hogy egy estét a tévé előtt bambulva töltünk el, még nem jelent semmi rosszat, de évek hosszú során át tartó, esténkénti 3-4 óra már megteszi a hatását. Az önképzés, önfejlesztés azt jelenti, hogy mindezt felismerjük és oko­san használjuk az időnket, úgy, hogy a folyamatos fejlődés is beleférjen.

Kapcsolatok

Hasonlóképpen ahhoz, ahogy megválasztjuk, milyen információt fo­gadjon be az agyunk, a minket körülvevő társaság is nagy befolyással lehet lelki és érzelmi állapotunkra. Igaz, hogy nem válogathatunk, ha a családról vagy munkahelyi kollégák kiválasztásáról van szó, abba azonban lehet beleszólásunk, hogy milyen szerepet adunk nekik az életünkben és mekkora távolságot tartunk velük.

Megválaszthatjuk, azonban barátainkat és partnereinket, és ezért is fontos a tudatosság, mert annak segítségével fel tudjuk mérni milyen hatással vannak ránk és ennek megfelelően tudunk cselekedni. Meg kell figyelni, hogy hagyjuk-e magunkat befolyásolni vagy nem, és ha igen, ki(k) által. A kulcs az, hogy felismerjük, hogy megvan a választási lehetőségünk és ellenőrzés alatt tudjuk tartani a helyzetet.

Célok

Az ember természeténél fogva vágyik a biztonságra, habár ha már sike­rül elérni, gyakran válik egyhangúvá és unalmassá. Fontos felismerni, hogy ugyan a biztonságot keressük, azért bizonyos mértékű változás, stressz és teljesítmény nélkülözhetetlen a teljes élet megéléséhez. Ha célokat tűzünk ki magunk elé és megtervezzük az életünket, hatéko­nyan csempészhetjük vissza az energiát és motivációt az életünkbe.

Ez nem csak az egészségünk szempontjából lényeges, hanem személyes, spirituális fejlődésünket is előmozdítja. Első lépésként el kell ismer­nünk, hogy a folytonos változás, gyarapodás az ember természetes szükséglete és folyamatosan szükségünk van elérendő célokra, ha el akarjuk kerülni az egy helyben álldogálást, monotóniát.

A legáltalánosabb hibánk, hogy vagy tudomást sem veszünk az érzelmeinkről vagy bennük élünk, ahelyett, hogy „kívülről” figyel­nénk őket és meghallanánk, hogy mit mondanak. Amikor előtörnek az érzelmek, először „tudatosan”, kívülről meg kell vizsgálnunk és eldönteni, hogy vajon az adott érzelem negatív vagy pozitív hatással bír az egészségünkre. Bizonyos emóciók, mint például a féltékenység, gyűlölet és hasonlók soha nem lehetnek produktívak számunkra. Az igaz, hogy azzal, hogy mindezt felismerjük, még nem feltétlenül szűnik meg az érzés, de ha felismerjük, már megtettük az első lépést ahhoz, hogy kezelni tudjuk.

Miután kiszűrtük az adott érzelmet, a következő lépés annak eldöntése, hogy megfelel-e a helyzetnek. Ehhez őszinteségre és tu­datosságra van szükség. Elég gyakran előfordul, hogy érzelmeink gondolataink szüleményei, s ezek a gondolatok túl sokat foglalkoznak a múlttal vagy aggódnak a jövő miatt. Jót tesz, ha inkább visszaté­rünk a jelenbe. Miután felismertük és értékeltük az adott érzelmet, megpróbálhatjuk megfejteni, mit is akar nekünk mondani. Mindezek után jöhet a cselekvés.

„Selfness” és „mindness” avagy a szellem és lélek egyensúlya

Mindkét viszonylag új fogalom az ún. „selfness”(önismeret) és „mindness” (szellemi teljesítményfokozás) a már ebben a fejezetben megtárgyalt infor­mációra alapul, arra a folyamatra, mely során megértjük és megtanuljuk, hogyan „kezeljük” magunkat jobban. Mindezek alapja az önmagunkhoz való őszinteség, a cselekedeteinkért való felelősségvállalás, félelmeink felismerése és a lelki békénk megteremtése. Cselekedeteink, érzelmeink, gondolataink tudatos szemlélése és hatásainak vizsgálata a „selfness” vagy „mindness”programok és terápiák részét képezik.

Tudatosság-elősegítő terápiák

A jóga, tai chi, qi gong és pilates és más keleti és nyugati mozgásterápiák képesek javítani lelki és érzelmi állapotunkon és növeli a tudatosságot. Ezeket gyakorolván pontosan tudnunk kell, mi is történik a testünkben. Mindez vonatkozhat a nyújtásokra, gyenge pontokra vagy a fájdalomra is, de ugyanakkor a gyakorlatok segítenek megérteni, mi is történik velünk lelkileg és érzelmileg. Intenzív koncentráció segítségével képesek leszünk a jelenre fókuszálni. Ezekről a mozgásformákról a következő fejezetben beszélünk részletesebben.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.