• tudatalatti

Legyen pozitív hatással a tudatalattijára!

A pszichológusok kimutatták, hogy az elme tudatalatti része (szakszóval a tudattalan) fenntartás nélkül elhiszi a felmerülő gondolatokat, kije­lentéseket. Nem törekszik az állítások, nézetek, vélemények igazságtartal­mának megállapítására, mint ahogy azt az elme tudatos része (a tudat) teszi. Következésképp vigyázni kell, hogy mit sugallunk neki. A tudatalatti hatása – annak ellenére, hogy működését alig realizáljuk – rendkívül nagy, mert óriási szerepet a játszik a viselkedés befolyásolásában, alakításában.

Aki például folyton azt sulykolja magába, hogy nem tud bánni a pénz­zel, annak a tudatalattija gondoskodik arról, hogy a magatartása összhangba kerüljön e meggyőződésével. Az illető felesleges kiadásokba fogja verni magát, miközben pontosan tudja, hogy nem lenne szabad. Állandósul benne ez a minta, mintegy önigazolásképpen, hogy ő tényleg az a költekező alak, akinek gondolja magát. Ugyanígy, ha bárki azt hiszi magáról, hogy nem egy vonzó személyiség, tudatalattija ezt tényként regisztrálja. S amikor egy férfinak vagy nőnek mégis megtetszik, a tudatalattija egyszerűen elszabotálja a tényt.

Szándékosan senki nem rontja saját esélyeit a boldogulásra, mégis, a kishitűség negatív tapasztalatokat szül. És ellenkezőleg, a pozitív gondol­kodás és az önbizalom sikerre predesz­tinál. Ahogy a szólás mondja: „Bátraké a szerencse”, és „Aki mer, az nyer”.

Az önostorozás ártalmas!

Stresszes lelkiállapotban az ember haj­lamos magát hibáztatni akkor is, ha semmit nem csinált rosszul. Aki magányosan él, vagy a családjától távol dolgozik, különösen könnyen veszíti el a jövőképét, szűkül be és válik önmarcangolóvá. Az unalom szintén kedvez a negatív énkép kialakulásának, ahogy a túlzott befelé fordulás is. Mindkét állapot megnehezíti a tisztánlátást, a helyes önértékelést és a külvilág valósághű érzékelését.

Legyen jó és megértő önmagához, tudatosítva, hogy senki sem tökéle­tes. Mindenki hibázik, s ebből sokat lehet tanulni, persze csak annak, aki hajlandó rá. Ne rágódjon a ballépéseken, hanem emlékeztesse magát mind­arra, amit eddigi életében helyesen tett, rendszeresen idézze fel a pozitívu­mokat, eredményeket és sikereket.

Sokat van egyedül?

Törekedjen arra, hogy sűrűbben érintkezzen barátaival, ismerőseivel, akár csak telefonon keresztül is. Az elektronikus levelezés szórakoztató, ám nem nyújtja a tényleges együttlét, az élő beszélgetés örö­mét. Mindenkinek szüksége van a visszajelzésekre, arra, hogy meghallgas­son másokat. Ez ugyanis tágítja a látókört, új megvilágításba helyezi a prob­lémákat, és segít elvonatkoztatni. A sok tekintetben oly hasznos technikai fejlődés mára odáig jutott, hogy elszigetel bennünket egymástól, felszámolja a valódi személyes kapcsolatokat. Márpedig ezek a mentálhigiéné, a jó köz­érzet és az egészség megőrzése szempontjából egyaránt létfontosságúak. Aki magányos, szabad idejében legyen minél többet emberek között.

Szervezzen programokat!

Látogasson el jógaórára, csatlakozzon egy turistaegyesülethez, dalárdához, színkörhöz, irodalmi klubhoz, iratkozzon be egy főzőtanfolyamra, keressen nyugdíjas programokat. Az új környezetben új ismeretségek szövődhetnek, és olyan téren is kipróbálhatja tehetségét, ahol addig nem. Az iskolai mun­kaközösségek, városszépítő egyletek, karitatív szervezetek munkájában való részvétel nemcsak aktív társasági életet, hanem új kihívásokat is jelent – így még hasznosnak is érezheti magát.

Nehézség idején forduljon azokhoz, akik szeretik és elfogadják Önt, hogy erőt meríthessen támogatásukból, pozitív reakcióikból. Valamiféle rosszul értelmezett büszkeség sohase legyen akadálya a segítségkérésnek. Akit megtisztel a bizalmával, annak ez a gesztus értésére adja, hogy fontos és értékes az Ön számára. Ugyanakkor a társaságában az is világossá fog válni, hogy mindenkinek vannak problémái, gyengeségei. Önmagában ez a felis­merés is erőt adhat, mert jó tudni, hogy nincs egyedül.

Az elvonatkoztatás tíz módja

Az elme olykor aránytalanul fölnagyítja a problémákat, főleg, ha nincs kivel megosztani őket. Az alábbi tíz praktikus módszerrel a dolgok új perspektívába helyezhetők.

1. Minden felmerülő nehézséget érzelemmentesen kell megközelíteni, többnyire ugyanis nem a helyzet, hanem az általa előidézett érzelmi reakció okoz lelki zavart. Törekedjen minél tárgyilagosabb maradni, mert ez segíti a tisztánlátást, és megoldást hozhat.
2. A kilátástalannak tűnő szituációkban kérdezze meg magától: „Képes vagyok én itt bármin változ­tatni?” Ha igen, máris cselekedjen. Ha nem, tegye fel a kérdést: „El tudom fogadni a helyzetet?” Ennek beismerése annyit jelent, hogy nem küzd tovább a felmerült kihívással. Talán éppen a probléma elengedése tárhat fel új lehetőségeket.
3. Lehet, hogy egyszerűen csak várni kell? Noha mindent megpróbált, semmi sem működött? Csendesítse le az elméjét, fújja ki magát, és bízza az időre a dolgok alakulását, mert úgy még sohase volt, hogy valahogy ne lett volna.
4. Gyakorolja a feszültségmentesítést. A bajokon való rágódás sohasem segít, csak nyomasztó. Sajátítsa el a következő vizualizációs technikát. Képzeletben rejtse el minden gondját-baját egy masszív, régimódi faláda mélyére, majd jól zárja rá a fedelét. Érdemes lefekvés előtt erre a képre össz­pontosítani, így a tudatalatti elhiszi, hogy az ágyban már nincsenek a fejében a negatív gondolatok.
5. Börleszk, vígjáték, kabaré, villámtréfa, szóra­koztató könyv, viccgyűjtemény, humoros képregény – mind remekül oldja a feszültséget. Lényeg a jó­kedv és a humorérzék megőrzése.
6. Hallgasson zenét. A muzsika kedélyjavító és gondűző hatásáról nem lehet eleget beszélni.
7. Egy-egy szép látvány vagy hang nagyszerű tápláléka a léleknek. Gyönyörködjék hát a tájban, a madarak énekében, a gyerekek kacagásában. Tegyen sétát a közeli parkban, látogasson el múze­umba, képtárba, kiállítóterembe. „Amire figyelmed irányul, azzá leszel” – mondta egykor Konfuciusz.
8. Mindennap mozogjon.A fizikai aktivitás higgadt elmét és jó kedélyt hoz. Hatására hangulatjavító vegyületek áradnak szét a vérben.
9. Csinosítsa virágokkal otthonát, és teremtsen benne megnyugtató, oldott légkört. Gyújtson gyer­tyát, világítson kellemes, szűrt fénnyel, töltsön az olajmécsesbe illatos jázmin-, bergamott-, rózsa­ vagy levendulaolajat.
10. Aludjon eleget. A kipihent test és lélek könnyebben megbirkózik a problémákkal, mert hama­rabb talál konstruktív megoldást.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.