Gyors felépülés

Vajon tényleg képesek bizonyos ételek javítani vagy rontani a hangulatot?

Amikor az embernek rossz a kedve, szinte automatikusan nyúl a finomságok után, s ettől sokszor javul is a közérzete. Vajon tényleg képesek bizonyos ételek javítani vagy rontani a hangulatot? Noha az összefüggés még nincs tudományosan bizonyítva, a válasz „igen.” A vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a nem megfelelő étrend egész sor hangulati rendellenességgel állhat összefüggésben, például a depresszióval, a szorongással, a bipoláris zavarral és a gyermekek figyelemhiányos hiperaktivitásával (ADHD).

Az USA-ban 1046 véletlenszerűen kiválasztott, 20 és 93 éves kor közötti nőt vizsgáltak, s közülük a jellegzetes nyugati étrenden (sok feldolgozott étel, finomított gabonatermék, édesség és sör) élők körében nagyobb volt a depresszió, a szorongás és az egyéb hangulati problémák kockázata.

Kutatási eredmények: a sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, halat és teljes kiőrlésű gabonakészítményt evők lényegesen jobb mentális egészségnek örvendtek. Az eredményeket számos más tanulmány is alátámasztja.

Miért kell az agynak az egészséges étrend?

Az egészséges étrendben a magas fehérjetartalmú ételek, mint a hús, a hal, a tojás és a hüvelyesek elegendő aminosavat biztosítanak a szervezet számára. Aminosavakból épülnek fel az agy ingerületátvivő anyagai (neurotranszmitterei), például a szerotonin és a dopamin. A megfelelő étrend emellett tartalmazza mindazon vitaminokat és ásványi anyagokat is, amelyek az aminosavak neurotranszmitterekké alakítását végző enzimek működéséhez szükségesek. A helytelen táplálkozási szokások így káros hatással lehetnek az agyra. Az alacsony vércukorszint pszichés zavarokat okozhat, az ételintoleranciák pedig viselkedési problémákat.

Egyensúly: Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend a legjobb módszer annak biztosítására, hogy hozzájusson a jó mentális állapothoz szükséges valamennyi tápanyaghoz. Teljes kiőrlésű gabonafélék: Az olyan ételek, mint a barna rizs, a szemes kuszkusz, a tönkölybúza, a zabpehely és az egyéb, úgynevezett lassan lebomló szénhidrátok folyamatosan látják el az agyat fő üzemanyagával, a glükózzal. Emellett gazdagok a jobb hangulattal összefüggő B-vitaminokban is. A reggeli: A tápláló reggeli gondoskodik róla, hogy agya egész délelőttre elegendő tápanyagot és glükózt kapjon. Egyen például tojást, teljes kiőrlésű lisztből készült pirítóst, és egy kevés gyümölcsöt, vagy egy tál teljes kiőrlésű gabonapelyhet, például müzlit gyümölccsel. Rendszeres étkezés : Elkerülhető a vércukorszint csökkenése, amely károsan hat a hangulatra. Fehérjék: Jó forrása pl. a hús, a hal, a lencse, a bab vagy a tofu. Fehérjékből épülnek fel a hangulatot is befolyásoló agyi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek). Zsíros húsú halak: Az ómega-3 zsírsavak különösen fontosak az agy egészsége szempontjából; legjobb forrásaik a zsíros húsú halak, mint a lazac vagy a makréla, valamint a dió és a lenmag. Napi öt adag zöldség és gyümölcs már tartalmazza mindazokat a vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyekre az agy kémiai folyamataiért felelős enzimek megfelelő működéséhez szükség van. Feldolgozott ételek: A kekszekben, sütikben és sok feldolgozott ételben jelen lévő transzzsírok (hidrogénezett vagy részben hidrogénezett zsírok) gátolhatják az agyat az egészségesebb zsírok felvételében. A feldolgozott ételekben sok a cukor is, ami vércukorszint-ingadozást idézhet elő, s ezzel „hullám-vasútra ülteti” a hangulatot. Triptofán :Egyen több banánt, diót és pulykahúst. Ezekben sok a triptofán, amelyre a szervezetnek a szerotonin nevű, a hangulatjavító neuro-transzmitter előállításához van szüksége. A Folyadék A kiszáradás figyelemzavart és ingerlékenységet okozhat. Igyon sok folyadékot, de kávét és teát csak mértékkel, mert nyugtalanná tehetik.

Mit tehetünk?

Honnan tudhatom, hogy amit eszem kihat-e a hangulatomra?

Ha úgy véli, hogy az étrendje hatással lehet a hangulatára, vezessen ételnaplót legalább egy héten át. írja le, mit és mikor evett vagy ivott, s hogyan érezte magát akkor és utána.

Keressen ismétlődéseket!

Nézze meg, hogy a feljegyzések alapján észlelhető-e valamilyen összefüggés a hangulata és az étrendje között. A leggyakoribb „bajkeverők” az alkohol, a koffein, a cukros ételek, az adalékanyagok, valamint a transzzsírok – vagyis főként a feldolgozott ételek.

Ételintolerancia

Ha bizonyos ételek fogyasztása után emésztési zavarokat észlel (a leggyakrabban a búza, a tejtermékek, az élesztő, a kukorica, a tojás, a narancs, a szója és a paradicsom okoz ilyen gondot), akkor lehet, hogy ételintoleranciája van, amely a hangulatára is kihat.

Tipp: Vitaminokban gazdag reggelivel jókedvűen indul a napja.

A jóga segíthet a skizofrénián?

Megállapították, hogy a testmozgás kedvező hatású lehet a súlyos vagy hosszan tartó mentális problémákkal (például a skizofréniával) küszködők esetében is. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a mozgás hatására a beteg ritkábban „hall hangokat”, javul az önképe, jobban alszik és javulás tapasztalható az általános viselkedésében is.

Kutatási eredmények! Egy 2010-ben közzétett elemzés szerint a rendszeres testmozgás javítja a skizofréniás személyek testi és mentális egészségét, valamint közérzetét is. A jóga különösen kedvező hatást gyakorol a mentális állapotra és az életminőségre.

Mozgással a jókedvért

Amikor lelkileg „padlón van”, a testmozgásnak még a gondolata is fárasztja, ám a kutatások bizonyítják, hogy a rendszeres testmozgás javítja a közérzetet, a hangulatot, enyhíti a stresszt és kedvezően befolyásolja a depressziót és a szorongást, továbbá javítja az önbecsülést.

Miért javul a hangulat a mozgástól?

Talán nagyobb kedve lesz mozogni, ha megérti, hogyan javítja a testmozgás a hangulatát. Az alábbi tények mind jó okot szolgáltatnak ahhoz, hogy belekezdjen.

  • Növeli a jó közérzetért felelős agyi vegyületek szintjét: hosszú éveken át úgy vélték, hogy a testmozgás az endorfinok felszabadítása révén javítja a hangulatot, a legújabb kutatásokból azonban úgy tűnik, hogy a mozgás hatására nő a különféle agyi ingerületátvivő anyagok, pl. a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin szintje is. Ezek ugyanis a depresszió és az egyéb hangulati zavarok következtében lecsökkennek.
  • Javítja az önbecsülést: kimutatták, hogy a testmozgás növeli a magabiztosságot. A rendszeres mozgás eredményeként javuló izomtónus és csökkenő testsúly is segít abban, hogy jobban érezze magát – ez további előny, ha negatív képzetei vannak a testéről.
  • Eltereli a figyelmet: ha valami elvonja a figyelmét, az nagyobb mértékben javíthatja a hangulatát, mint az olyan, inkább befelé forduló tevékenységek, mint a naplóírás vagy az olvasás.
  • Felmelegíti a testet: mind a testhőmérsékletnek, mind az agy egyes részeinek, pl. az agytörzs hőmérsékletének testmozgást követő meg-emelkedése segít az izomfeszültség csökkentésében és az ellazulásban. Ez különösen a szorongás enyhítésében lehet fontos tényező. Segít jobban aludni A rendszeres testmozgás segít az álmatlanság és az egyéb alvászavarok enyhítésében, amelyek a pszichés problémák gyakori kísérői.

Hogyan kezdjen hozzá?

A depresszió, a szorongás és az egyéb mentális problémák csökkentik a motivációt, így igencsak nehéz aktívabb életmódra áttérni. A megoldás egyszerű: olyan tevékenységet kell választani, amelyet élvez, és amely mellett várhatóan hosszabb időn át is ki tud tartani. Kezdésnek jó lehet például, ha hetente háromszor tesz egy fürge, 20 perces sétát, vagy elmegy úszni. Amikor ez már jól megy, növelje a mozgásmennyiséget, míg végül a hét legtöbb napján 30 percet mozog. A változatosság kedvéért többféle tevékenységet is végezhet.

Mozgással a jókedvért

Ha ez még mindig túl soknak tűnik, bontsa le a mozgást 10 perces részletekre – a kedvező hatás így is megmarad. A testmozgás intenzitása nem arányos a hangulat javulásával. A mérsékelten megterhelő tevékenységek, például a lendületes házimunka, a fürge sétálás, az úszás vagy a tánc éppoly kedvezően hatnak a hangulatára, mint ha kifejezetten nagy intenzitású mozgást végez. Ez utóbbiak közé tartozik például a gyors kerékpározás, az aerobik és a futás. Ugyanakkor még egyes kis intenzitású tevékenységeknek, például a boltba való sétának is lehet hangulatjavító hatása.

Lehet, hogy egészségbiztosítója révén csökkentett áron vehet igénybe egyes szolgáltatásokat. Van ahol az önkormányzat is nyújt ilyen támogatást. A felügyelet mellett végzett testmozgást az orvosok az enyhe vagy mérsékelt depresszió egyik legjobb kezelési módjának tartják.

Testmozgás a zöldben

Az Essexi Egyetemen végzett kutatások alapján úgy tűnik, hogy a természetben végzett testmozgás különösen kedvezően hat a hangulatra. Azt találták, hogy az előnyök már 5 perc „zöld mozgás” után is mutatkoznak. A hangulatra a kíméletes vagy az intenzív mozgás gyakorolta a legjobb hatást. A gyaloglás, kerékpározás, evezés, lovaglás, kertészkedés és a természetes vizekben való úszás egyaránt remek választás.

Tartson ki, és győzze le a rosszkedvet!

A testmozgással elért előnyök csak úgy őrizhetők meg, ha folyamatosan aktív marad.

Az alábbi ötletek ebben segítenek:

  • Vegyen lépésszámlálót! Ez az kis eszköz a megtett lépéseit számlálja, s igen hasznos lehet a fejlődése nyomon követéséhez, valamint motivációja megőrzéséhez.
  • Figyelje a fejlődést! Vezessen mozgásnaplót. Ne csak azt írja le, mennyi idő alatt mennyit teljesített, hanem azt is, hogyan érezte magát a mozgás után.
  • Hallgasson zenét! A testmozgás közbeni zenehallgatás segít a hangulat javításában, miközben tompítja a negatív érzéseket, állítják a kutatók.
  • Hívja el a barátait! A barátokkal vagy nagyobb csoportban végzett edzés sokat segíthet abban, hogy a depressziós ember ki tudjon tartani a mozgás mellett. Az enyhe és mérsékelt depresszió elleni kezelések részeként kifejezetten ajánlják a csoportban végzett testmozgás különböző fajtáit.
  • Tűzzön ki célokat! Akkor van a legnagyobb esélye a sikerre, ha konkrét, mérhető, reális és időben behatárolt célokat tűz ki. Jutalmazza meg magát, ha sikerül elérnie a kitűzött célt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.