• környezetszennyezés

A környezettudatos vásárlás kilenc alapszabálya

Napjainkban a fogyasztó minden korábbinál bővebb válasz­tékkal és a reklámok áradatával szembesül. Annak érde­kében, hogy gazdaságosan vásároljunk, csökkentsük a hulladék mennyiségét, óvjuk egészségünket és a környezetet, tartanunk kell magunkat néhány alapelvhez: meg kell tanulnunk kritikusan szemlélni a kínálatot, és pontosan kell tudnunk, mit akarunk.

A környezettudatos vásárlás kilenc alapszabálya

1. A nagyobb beruházások előtt végezzünk egy kis kutatást! Ne vásároljunk kapkodva, és ne hagyjuk, hogy a harsány eladók elbolondítsanak! Ha kell, aludjunk rá egyet, mielőtt döntenénk!
2. Bármit vásárolunk, ne csak a vételárat vegyük figyelembe, hanem az üzemeltetési költségeket is! Sok olyan, a környezet szempontjából kedvezőbb hatású termék van – például a kompakt fénycsövek -, amelynek vételára ugyan magasabb, de hosszú távon kifizetődő.
3. Válasszunk tartós holmikat! A könnyen repedező és vetemedő puhafa vagy forgácslemez-keretes dívány helyett keményfa vagy acélvázast vegyünk!
4. Olyan terméket vegyünk, amelyet megújuló erőforrásból állítottak elő, például termesztett fából, gyapjúból vagy selyemből!
5. Lehet, hogy többe kerül, de a jó minőségű áru jóval tartósabb.
6. Az eldobható termékek helyett vásároljunk újrahasznál hatókat! Vegyünk textilből készült, mosható törülközőt, szalvétát, zsebkendőt és törlőruhát a papírból gyártott, egyszer használatos változatok helyett! Ne használjunk eldobható poharat, tányért és evőeszközt sem!
7. Vásároljunk a környéken termelt gyümölcsöt és zöldséget! Ezek általában olcsóbbak, frissebbek, és szállításuk kevésbé terheli a környezetet. Az ilyen termékeket a piacokon és a termelőktől vehetjük meg.
8. Keressünk természetes alapanyagú, biológiai úton lebomló, nem mérgező termékeket, amelyek után nem marad ártalmas anyag a környezetben! (A legtöbb anyag idővel lebomlik, de némelyikük mérgező vegyületeket hagy hátra.)
9. Kerüljük a túl nagy vagy biológiailag nem lebomló csomagolású termékeket! A becslések szerint a bevásárláskor kifizetett összeg mintegy 10 százalékát teszi ki a csomagolás ára – amelyet otthon úgyis kidobunk. Ráadásul a csomagolóanyagok gyártásához jelentős mennyiségű energiát használnak fel. A hulladék szelektív gyűjtésével és az újratölthető edények vásárlásával csökkenthetjük ezt a fajta pazarlást.

Szokjunk le a műanyagról!

A műanyagok a természetben csak több száz év alatt bomlanak le, így — ha nem hasznosítják a műanyag hulladékot — ugyanennyi időre elvész a bennük foglalt anyag és energia. Ráadásul előállításukhoz a véges kőolajkészleteket használják. Mégis annyira részévé váltak a mai életnek, hogy nehéz lenne boldogulni nélkülük. Ha mást nem is tehetünk, csökkentsük a műanyagfogyasztásunkat!

• Gondoljuk át, mennyi műanyagot használunk hetente: a bevásárláshoz kapott és az élelmiszerek tárolására szolgáló zacskókat, műanyag fóliát az ételek letakarására. Ezután tűzzük célul a fogyasztásnak a felére csökkentését!
• Az ételek tárolására használjunk üveg-, kerámia- vagy rozsdamentes acéledényeket!
• Az élelmiszer csomagolására válasszunk zsírpapírt vagy celofánt (növényi alapanyagokból készülnek)!
• Használjunk papírzacskót a műanyag helyett!
• Kerüljük az előre csomagolt élelmiszereket! Hacsak lehet, ömlesztett árut vásároljunk a magunkkal vitt saját edénybe!
• Keressük a celofán alapú mirelites zacskókat! Ezek természetes alap-anyagokból készülnek, és biológiai úton lebomlanak.
• A vásárláshoz vigyük magunkkal saját kosarunkat vagy textilből készült bevásárlószatyrainkat! Ilyenek több környezetvédelmi civil szervezetnél is beszerezhetők.
• Igyekezzünk legalább egy-két alkalommal újra felhasználni a műanyag zacskókat!
• Olyan műanyagokat vásároljunk, amelyek hasznosítása megoldott! A műanyagok azonosíthatósága érdekében a gyártók a csomagolásba azonosító jelet sajtolnak. Tájékozódjunk a települési hulladékkezelést végző közszolgáltatónál, hogy milyen fajta műanyagok szelektív gyűjtésére van lehetőség!

Műanyagok biztonságosabban

Néhány egyszerű óvintézkedéssel sokat tehetünk a műanyagok káros hatásainak enyhítéséért.

• Az étteremből rendelt ételeket melegítés előtt tegyük át üveg- vagy kerámiaedénybe, és így helyezzük a mikrosütőbe! Egyes műanyagokból ugyanis bizonyos káros vegyületek gyorsabban kerülnek az ételbe. A je­lenség a forró, zsíros ételek eseté­ben a legvalószínűbb, ezért ezeket mindig üvegedényben melegítsük!
• Az előre csomagolt sajt helyett próbáljunk kimértet vásárolni!
• Dobjuk ki a repedezett, elszínező­dött vagy az elhasználódás más jele­it mutató műanyag edényeket: bizo­nyos műanyagfajtákból ártalmas vegyületek kerülhetnek ételeinkbe.
• A mosogatógépekben alkalmazott mosogatószerek és a magas hőmér­séklet hatására egyes műanyagokban bomlási folyamatok indulnak meg.
• A műanyag edényt kézzel, langyos vízben, növényi alapú mosogatószer­rel tisztítsuk – még ha mosogató­gépben moshatónak jelölik is.

Hogyan vásároljuk környezettudatosan?

Mielőtt az üzletben automatikusan a megszokott termé­kért nyúlnánk, olvassuk el az alábbi összeállítást a káros hatású összetevőkről, valamint az egészséges alternatívákról! Az is kiderül, hogy a környezetbarát választás sokszor egyben a legolcsóbb is.

Légfrissítők

Akár aeroszolos, akár párologtatós típusúak, a légfrissítők gyakran tartalmaznak mérgező vegyületeket, például formaldehidet és diklór-benzolt (mindkettő rákkeltő hatású lehet, ráadásul tartósan megmaradnak a környezetben). A termékek legtöbbjében emellett mesterséges illatanyagok is vannak, amelyek egyeseknél kellemetlen egészségügyi reakciókat válthatnak ki.

Alternatív lehetőségként próbáljuk ki a szódabikarbónát vagy az ecetet – mindkettő elnyeli a szagokat. Ha ragaszkodunk az illathoz is, használjunk fűszernövényből vagy illóolajból készült terméket – a lényeg az, hogy kerüljük a mesterséges illatanyagokat!

Alufólia és alumínium italosdobozok

Az alumínium gyártása nagyon energiaigényes eljárás.

Igyekezzünk takarékosan bánni az alufóliával, az alumínium italos-dobozokkal, ha csak lehet, használjuk újra, vagy gyűjtsük szelektíven őket! Az alumíniumhulladék beolvasztása az új alumínium gyártásához képest 95%-os energiamegtakarítást eredményez.

Cumisüvegek

Az átlátszó műanyag cumisüvegek általában polikarbonátból készülnek, amiről kiderült, hogy – főleg felmelegítve – kis mennyiségű biszfenol szabadul fel belőle, mely megzavarhatja a hormonrendszer működését.

A polikarbonátnak a műanyagok azonosítási rendszerében nincs külön jele. Alternatívaként keressünk olyat, amely üvegből vagy biztonságosabb műanyagból készül, például polietilénből (jele: PET I, HDPE 2, LDPE 4) vagy polipropilénből (jele: PP 5)! Kérjünk felvilágosítást a gyártótól!

Babaápolási cikkek

A babaolajok gyakran tartalmaznak kőolajból származó ásványi olajat. A baba és a környezet szempontjából egyaránt kíméletesebbek a hidegen sajtolt növényi olajok, pél­dául a grépfrútmag-, a jojóba-, a mandula- és a sárgabarackmagolaj.

Védjük meg gyermekünk bőrét a sok bolti szappanban, samponban és krémben megtalálható tisztító- és tartósítószertől, valamint illatanyag­tól, s használjunk inkább növényi alapanyagból készült változatokat!

Kerti sütés

Keressünk tiszta tüzelőanyagot, például kezeletlen fát, vagy vásárol­junk füst nélkül, gázzal működő kerti sütőt! Kerüljük a préselt faszénbri­kettet és a begyújtó folyadékokat!

A palackos gáz égésekor jóval kevesebb szennyező anyag szabadul fel, mint a szilárd tüzelőanyagok használatakor. Ha azonban sokat sü­tünk a szabadban, és otthonunkban van vezetékes földgáz, érdemes azt kivezetni, mivel a földgáz még a palackos gáznál is tisztábban ég.

Palackozott víz

• Az ásványvizes mű­anyag palackok előállítása hozzájárul az értékes erőforrások pazarlásához. Sokkal olcsóbb, és jobban kíméli a környezetet, ha szűrt csapvizet iszunk.
• Keressünk tiszta tüzelőanyagot, például kezeletlen fát, vagy vásárol­junk füst nélkül, gázzal működő kerti sütőt! Kerüljük a préselt faszénbri­kettet és a begyújtó folyadékokat!
• A palackos gáz égésekor jóval kevesebb szennyező anyag szabadul fel, mint a szilárd tüzelőanyagok használatakor. Ha azonban sokat sü­tünk a szabadban, és otthonunkban van vezetékes földgáz, érdemes azt kivezetni, mivel a földgáz még a palackos gáznál is tisztábban ég.
• A mosogató alatt elhelyezhető vízszűrő beépítése előtt tanulmá­nyozzuk át az egyes típusok előnyeit és hátrányait is! Az aktív szenes be­téttel működő kancsós szűrők eltá­volítják a klórt meg a rovarölő és növényvédő szereket, de a betétet rendszeresen (nagyjából 150 literen­ként) cserélni kell.
• Ne vásároljunk olyan ásványvizet, amelynek nátriumtartalma megha­ladja a 30 mg/100 ml értéket!

Macskaalom

A ma legnépszerűbb típusok közé tartozik az agyag alapú és a csomó­sodó macskaalom. Lehetséges, hogy az alomhoz használt agyagot kör­nyezetkárosító, külszíni fejtéssel ter­melték ki, s a tüdőt irritáló kovasav­kristályokat is tartalmaz. Az almok­ban gyakran van nátrium-bentonit, amely légzési nehézségeket okoz a macskáknál, és szőrük nyalogatásával az emésztőrendszerükbe kerül.

Keressünk 100 százalékosan bio­lógiailag lebomló, agyagmentes almot, amely újrahasznosított papír­ból, ökológiai gazdálkodásból szár­mazó búzából vagy lucernagranulá­tumból készült. Ha a szag gondot jelent, szórjunk rá szódabikarbónát!

Kávé

• Ha lehet, igyunk inkább természetes őrölt kávét, mivel az instant és a koffeinmentes változatok előállítása roppant energiaigényes.
• Ha szeretjük a koffein­mentes kávét, olyan tí­pust vegyünk, amelyből a koffeint vizes vagy szén-dioxidos módszerrel vonták ki! Egyes eljárá­sok során ugyanis vegy­szereket is használnak, például metilén-kloridot, amely bizonyos kutatások szerint rákkeltő hatású.
• A kávécserjék termesztése során rengeteg növényvédő szert használ­nak. Érdemes ökológiai gazdálkodás­ból származó márkát vásárolni.

Kávéfilterek

Keressünk többször felhasznál­ható, fehérítetlen pamutfiltert vagy eldobható fehérítetlen (esetleg oxi­génnel fehérített) papírfiltert! A klóros fehérítés során dioxinok kerül­hetnek a környezetbe. Az Egészség­ügyi Világszervezet a dioxinokat rákkeltő anyagként tartja számon.

Vásárolhatunk sokszor felhasznál­ható aranyhálós filtert, vagy átállha­tunk a dugattyús, illetve az eszpresszó típusú kávéfőző használatára is.

Öblítők

Az öblítőszereket úgy tervezik, hogy hosszú ide­ig megmaradjanak a textí­liákban, s ott fokozatosan szabaduljanak fel belőlük a különböző vegyületek -amelyek a gyanú szerint többféle panaszt is okoz­hatnak. Érdemes meggon­dolni, hogy valóban szük­ségünk van-e öblítőre, mert ha minden mosás­hoz használjuk, a bőrünk gyakorlatilag folyamatosan érintkezik vele.

Használjunk szódabikar­bónát vagy ecetet a ruhák lággyá tételéhez – ha illat­ra vágyunk, adjunk az öblí­tővízhez egy kis illóolajat!

Szemeteszsákok

Olvassuk el a címkéket, és olyan zsákot vegyünk, amely biológiai úton le­bomlik! Ez ugyan valami­vel drágább, de mivel első­sorban növényi keményí­tőből (például burgonya­ vagy kukoricakeményítő­ből) készül, nagyjából 3 hónap alatt lebomlik.

Ragasztók

• Sok ragasztó legveszé­lyesebb összetevője az ol­dószer – a gyorsan szára­dó ragasztókból felszaba­duló gőzök mérgezőek. Az oldószeres ragasztók helyett használjunk víz-bázisúakat!
• Egyes ragasztók, például az epoxigyanták, a pilla­natragasztók, a rugalmas ragasztók és a hobbi­ragasztók helyett nehéz környezetbarát alternatí­vát találni. Mivel többnyi­re mérgező összetevőket tartalmaznak, például he­xánt, xilolt, triklór-etánt, acetont és toluolt, óvatosan, és szellőző helyen használjuk őket!
• A legkevésbé mérgező ragasztók a polivinil-acetát (PVA) alapúak, vagy a sűrű, kenhető ragasztórudak. Gyerekek számára a legjobb ragasztó a lisztből és vízből készített csiriz.

Rovarűző szerek (emberre)

• Számos rovarriasztó készítmény tartalmazza a DEET (N,N-dietil-m-tolu-amid) nevű, szúnyogűző hatású vegyületet, amely azonban irritálhatja a bőrt, és idegméreg is. Ha ilyen szert kell használ­nunk, olyat vegyünk, amelyben minél ki­sebb a vegyület koncentrációja – lehetőleg keve­sebb mint 10 százalék ­és csak akkor alkalmaz­zuk, amikor valóban szükség van rá (példá­ul ha olyan területen járunk, amely malári­ával vagy más, szú­nyogok által terjesz­tett betegséggel fertőzött)!
• Kerüljük az ismételt használa­tot, és ne juttassuk sérült bőrre! Gye­rekek esetén legyünk különösen óvatosak!
• Keressünk növényi illó­olajokat (citromfű-, leven­dula-, menta- vagy bors­mentaolajat) tartalmazó szereket! Ezeket gyakrab­ban kell használni, és talán nem is olyan hatékonyak, mint az említett szerek, de jóval biztonságosabbak.

Vasaláskönnyítők

A vasaláskönnyítő sze­rek nagy valószínűséggel a következő anyagokat tartalmazzák: kukoricake­ményítőt, amely vaskosabbá teszi a szövetet, szilikont, hogy a vasaló ne tapadjon a ruhához, bóraxot, amely a ke­ményítőt stabilizálja, valamint öblí­tőt, tartósító-szereket és illatanyagokat. Egyes változatok a légutakat enyhén irritáló hatású ecetsavat is tartal­maznak. Az aeroszolos kiszerelésűekben hajtó-gázok is vannak.

Olcsó és biztonságos alternatíva lehet az, hogy tiszta, nedves pamutron­gyon keresztül vasalunk. Nagyon meggyűrt pamut­vagy vászonruhák esetén permetezzünk langyos vizet a szövetre, majd mi­előtt vasalnánk, csavarjuk fel a textíliát egy órára!

Villanykörték

• A hagyományos és a halogén izzók egyaránt rossz hatásfokúak, mivel az energia java része hőtermelésre megy el.
• Próbáljunk minél több izzót kompakt fénycsőre cserélni! Ezek ugyan drá­gábbak, de akár 15-ször tovább tartanak, s 80 szá­zalékkal kevesebb energiát fogyasztanak. Sokféle méretben és formában kaphatók.

Szúnyogűző spirálok és lapocskák

A szúnyog­riasztó készítmények jelentős része tartalmaz alletrin nevű mester­séges piretroidot, amely hatással van a központi idegrendszerre. Tartós használata kerülendő!

Az alletrint tartalmazó termékeket csak a szabadban használjuk! Biztonsá­gosabb és környezetbarát alternatívát kínál azonban kint a citromfűgyertya, a lakásban pedig a szú­nyogháló.

Pelenkák

A szövetpelenkák hasz­nálata a környezet szem­pontjából jobb, mint az el­dobható nadrágpelenkáké, még akkor is, ha figyelem­be vesszük az előállítás és a gyakori mosás hatásait. Ha nem szívesen babrálunk bizto­sítótűkkel és csi­peszekkel a baba teste körül, ke­ressünk olyan ruhadarabot, amely nem mű­anyagból készült, ezenkívül vízálló, s ru­galmas derék- és comb­résszel ellátott borításába egyszerűen behelyezhető a szövetpelenka, és ame­lyet végül tépőzárral rög­zíthetünk a kicsin.

Az eldobható nadrágpelenkák kényelmesek, ám egész sor hátrányuk van, ezért, ha lehet, csak módjával használjuk őket! A pénztárcánkat és a környezetet is jobban megterhelik, mint textilből készült társaik. Többségüket ráadásul fehérítik is: a klóros fehérítés mellékterméke, a dioxin pedig rákkeltő hatású. Nagyon sok nadrágpelenka tartalmaz illatanyagokat és nedvszívó poliakrilát-kristályokat vagy -gélt, ám ezek az anyagok is irritálhatják a babák bőrét. Végül pedig a kidobott nadrág¬pelenkák súlyos környezeti problémát okoznak, mivel gyakran nem biológiailag lebomló műanyagokból készülnek – és mivel óriási mennyiségben kerülnek a hulladéklerakóba.

Ha úgy érezzük, nem tudunk meglenni eldobható pelenka nélkül, próbáljunk olyan típust keresni, amelyik nem fehérített, és nem tartalmaz gélt, csak pamutot vagy cellulózt! Megfontolásra érdemes az a változat is, amelynél az eldobható betétet kell csak cserélni a többször felhasználható nadrágban. A betétek nem fehérítettek, illatanyag- és mű-anyagmentesek, komposztálhatók, bár van bennük nedvszívó gél.

Tollak és ceruzák

Az „üvegfilcek” és szövegkieme­lők között sok a szerves oldószert tartalmazó termék – némelyikben xilol vagy toluol is lehet, amelyek károsíthatják az idegrendszert, a ve­sét és a májat. Az erős szag ezek jelenlétére utalhat. A biztonságo­sabb változatok oldószere alkohol.

Ha szövegkiemelőre van szüksé­günk, inkább vékonyabb hegyűt vegyünk, mivel abból kevesebb vegy­szer kerül a levegőbe. Még jobb megoldást jelentenek a kevésbé tartós, víz alapú vagy nem mérgező jelöléssel ellátott kiemelők.

Konyhai műanyag fóliák

A konyhai műanyag fóliák többsé­ge polietilénből készül, ám egyes típusaikhoz még lágyító hatású vegy­szereket adnak, hogy jobban lehes­sen alakítani őket. E vegyületek többségükben – például a ftalátok vagy az adipátok – mérgezőek, és bizonyítottan átjutnak az ételbe is.

Ennek elkerülésére próbáljunk minél kevesebb konyhai műanyag fóliát használni – erre az élelmiszerek csomagolásakor különösen figyeljünk oda! Ha műanyag fóliába csomagolt élelmiszert – főként, ha sajtot vagy más zsíros ennivalót – vásárolunk, hazaérve vegyük le a fóliát, és cso­magoljuk az ételt zsírpapírba vagy szintén növényi alapanyagból készült celofánba!

Füstérzékelők

Noha a füstérzékelők igen kis mennyiségben radioaktív anyagot tartalmaznak, a riasztás lehetősége sokkal többet nyom a latban, mint a sugárzás elhanyagolható kockázata.

Annál fontosabb azonban a hasz­nálaton kívüli füstérzékelők bizton­ságos ártalmatlanítása, mivel a radio­aktív anyag felezési ideje igen hosszú, s a települési hulladékok befogadá­sára tervezett lerakó nem nyújt kel­lő védelmet a veszélyes hulladék hatása ellen. Érdemes fotoelektronikus riasztót vásárolni – ebben nincs radioaktív anyag, viszont drágább.

Teafilterek

Vásároljunk teafüvet, és használ­junk teáskannát vagy rozsdamentes acélból készült teaszűrőt, illetve ve­gyünk fehérítetlen rostból készült teafiltert! Ha lehet, fémkapocs nél­külit válasszunk, hogy teljes mérték­ben biológiailag lebomló legyen!

Előfordulhat, hogy a tea termesz­téséhez növényvédő szereket és műtrágyát használtak. Ezek egyike a fejlett országok nagy részében már betiltott DDT lehet. Keressünk a bioboltokban igazoltan ökológiai gazdálkodásból származó teát, ame­lyet gombaölő és más növényvédő szerek nélkül állítottak elő!

A gyógyteák nem feltétlenül jelen­tenek egészséges alternatívát, mivel a növényeket akár üvegházban, talaj nélküli termesztési rendszerben is nevelhették, s a betakarítás előtt és után is vegyszerekkel kezelhették. Igazoltan ökológiai gazdálkodásból származó gyógyteát vásároljunk!

Konzervek

• Megoszlanak a vélemények arról, hogy a konzervdobozok belső be­vonataként használt anyag (egy epo­xigyanta, amely a biszfenol nevű, a hormonrendszer működését meg­zavaró vegyületet is tartalmaz) be­szivárog-e az ételekbe, és ha igen, veszélyes-e az emberre.
• Lehetőleg kerüljük a konzerv bé­biételeket, mivel a kisbabák a külön­féle vegyszerek egészen parányi mennyiségére is érzékenyek lehet­nek. Üveges bébiételt vegyünk!
• A konzerveket ésszerűen használ­juk: ne tároljuk túl sokáig, és a kam­rában rendszeresen rendezzük át őket: mindig a legrégebbi dobozok legyenek elöl! Soha ne melegítsük az ételt közvetlenül a dobozban!

Borok

A hagyományos szőlőtermesztés során gomba- és rovarölő szereket, valamint gyomirtókat is használnak. A bort tartósítószerrel (kén-dioxid­dal vagy szulfitokkal) kezelik, ame­lyek allergiás reakciókat okozhatnak.

Keressünk igazoltan ökológiai gaz­dálkodásból származó borokat vagy tartósítószermenteseket! (Ezek azonban nem állnak el olyan sokáig.)

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.