Az agyhártyagyulladás felismerése és kezelése az orvos megérkezéséig
Az agyat és a gerincvelőt burkoló hártyát vírus vagy baktérium hozza gyulladásba. Az utóbbi a súlyosabb, mert ezek a baktériumok vérmérgezést is okozhatnak (ez a két betegség gyakran jár együtt). Az agyhártyagyulladás sürgős kórházi kezelést igényel, különben végzetessé válhat.
Tünetek
A tünetek sorrendje változó, nem mindig lép fel az összes. Olykor egy-két napba is beletelik, mire kialakulnak, máskor alig néhány óra alatt jelentkeznek. Különösen az utóbbiakra kell odafigyelni.
Általános tünetek:
- Influenzaszerű állapot, magas láz.
- Hideg kéz és lábfej, fájó végtagok.
- Levertség, étvágytalanság.
Idegrendszeri tünetek:
- Heves fejfájás, nyakmerevség (kiskorban nem jellemző).
- Hányinger nélküli hányás.
- Gyomorgörcsök, hasmenés.
- Erős fényérzékenység (kiskorban nem).
- Kapkodó légzés, olykor légszomj.
- Aluszékonyság (nehéz felébreszteni).
- Üres, bamba tekintet.
- Tudatzavar, önkívület.
- Vérmérgezésre jellemző apró vörös pöttyök a bőrön, majd bőr alatti bevérzések.
- Olykor epilepsziás görcsroham.
Csecsemők és kisgyerekek tünetei:
- A csecsemő nem akar szopni, a gyermek nem eszik.
- A kicsi rosszul tűri, ha kézbe veszik, ölelgetik, nyűgös.
- Magas, éles, nyöszörgő, panaszos hangon sír.
- A csecsemő ernyedt, tétlen és fásult, a gyermek nem tud lábra állni.
- Külső hatásokra lassan vagy alig válaszol.
- A csecsemők kutacsa (feje lágya) duzzadt, feszes.
Vigyázz!
A bakteriális agyhártyagyulladásért felelős baktérium vérmérgezést is okozhat, ami még veszélyesebb. A vérmérgezés együtt járhat az agyhártyagyulladással, de attól függetlenül is kialakulhat. Az alábbi tünetek esetén azonnal hívjunk orvost vagy mentőt.
- Láz, hideg kéz és lábfej.
- Sajgó ízületek, végtagok és izmok.
- A sápadt bőrön tűszűrásnyi vörös pettyek.
- Előrehaladott állapotban bőr alatti bevérzések, egyre növekvő foltok (ezt inkább ne várjuk meg!).
Árulkodó pettyek
Vérmérgezés esetén a bőrön tűszúráshoz hasonló vörös vagy barna pettyek tűnnek fel. Az állapot súlyosbodásával ezek nagyobb vörös vagy lilás foltokká terebélyesednek, olykor vérhólyagokká duzzadnak, így állapíthatjuk meg, hogy vérmérgezésről van-e szó: nyomjunk poharat a bőrre; ha a foltok átlátszanak az üvegen, biztosak lehetünk a dolgunkban.
Segítség! Ha a beteg állapota romlik, és agyhártyagyulladásra gyanakszunk, azonnal hívjuk a mentőket (akkor is, ha a beteget már látta orvos).
Ne habozz! Amennyiben közelebbi kapcsolatba kerültünk egy agyhártyagyulladásos beteggel, mindenképpen kérjük ki az orvos tanácsát a teendőkről.
Csak óvatosan! Az agyhártyagyulladásért felelős baktériumok könnyen a véráramba kerülhetnek, s azután megfertőzhetik az agyat burkoló hártyát!
Teendők:
- Figyeljük a tüneteket! Csillapítsuk a lázat, és folyamatosan figyeljük a beteg állapotát. Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat az egyes tünetek (pl. A láz és hányás) által! A betegség nem veszélytelen!
- Kérjünk orvosi segítséget! Ha az influenzaszerű állapot mellett az előző oldalon felsorolt tünetek bármelyike fellép, hívjuk ki az ügyeletet! Ne várjunk a bőrtünetek jelentkezéséig!
- Végezzük el a „pohárpróbát”! Nyomjunk a kiütésekre egy tiszta poharat, és nézzük meg, hogy a foltok eltűnnek-e. Ha nem, gyanakodjunk agyhártyagyulladásos vérmérgezésre. Sötét bőrűek esetében a tenyeret, az ujjbegyeket vagy a talpat ellenőrizzük, ahol világosabb a bőr. Megeshet, hogy a foltok eleinte eltűnnek, ezért többször ismételjük meg a próbát!
- Hívjunk mentőt! Ha a beteg nagyon rosszul van, állapota egyértelműen romlik, vagy bőrén kiütések tűnnek fel, azonnal hívjuk a mentőket – akkor is, ha már volt nála orvos. Ha valami okból késlekedik a segítség, vigyük magunk a beteget a legközelebbi kórházba!
- Figyeljük meg! Biztosítsunk a beteg számára kellemesen hűvös környezetet (de ne fázzon!), és nyugtassuk meg. Amíg a mentőkre várunk, többször ellenőrizzük, hogy nem vesztette-e eszméletét, és folyamatosan figyeljük a légzését, pulzusát. A változásokról tájékoztassuk a mentőket.
Hogyan tovább?
- Hogy az orvosok megállapíthassák a bajt, vérvizsgálatot végeznek, és gerinccsapolással mintát vesznek az agy-gerincvelői folyadékból. Ha valakinek agyhártyagyulladása, vérmérgezése van, a kórházban antibiotikumot fog kapni.
- Amennyiben valaki közeli és tartós kapcsolatban állt egy agyhártyagyulladásos beteggel, antibiotikumot kell szednie, amivel megelőzhető az esetleges fertőzés.
Az agyhártyagyulladásról
- Bakteriális agyhártyagyulladás: okozói többnyire olyan ártalmatlan baktériumok, melyek természetes körülmények között a garatban és a torokban élnek. Legyengült immunrendszer esetén viszont az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a keringésbe törnek, és az agyhártyához jutva gyulladást okoznak. Vérmérgezés akkor történik, ha a véráramba jutott baktériumok osztódni kezdenek, és a termelődő mérgező anyagok miatt elzáródnak a hajszálerek. A fertőzés a nyál közvetítésével terjed: egyrészt cseppfertőzés révén köhögéssel, tüsszentéssel, másrészt közvetlen érintkezés útján (pl. csókolózással).
- Vírusos agyhártyagyulladás: gyakoribb, mint a bakteriális. A beteg rendszerint két hét alatt felépül. Sokféle vírus előidézheti, így a herpeszt okozó herpes simplex, a himlő és a mumpsz vírustörzsei is.
- Védőoltás: az agyhártyagyulladás bizonyos fajtái ellen hatékony oltás létezik gyerekek számára. A csecsemőkorban kötelező védőoltások egyike a Haemophylus influenzáé elleni oltás. A Pneumococcus és a Meningococcus-A, -C ellen hatékony oltóanyagokat fejlesztettek ki, ezek hazánkban jelenleg térítés ellenében választhatók. Az oltások erős védettséget adnak, de a betegség más formáira nem hatnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.