Vészhelyzet

Az agyhártyagyulladás felismerése és kezelése az orvos megérkezéséig

Az agyat és a gerincvelőt burkoló hártyát vírus vagy baktérium hozza gyulladásba. Az utóbbi a súlyosabb, mert ezek a baktériumok vérmérgezést is okozhatnak (ez a két betegség gyakran jár együtt). Az agyhártyagyulladás sürgős kórházi kezelést igényel, különben végzetessé válhat.

Tünetek

A tünetek sorrendje változó, nem mindig lép fel az összes. Olykor egy-két napba is beletelik, mire kialakulnak, máskor alig néhány óra alatt jelentkeznek. Különösen az utóbbiakra kell odafigyelni.

Általános tünetek:

  • Influenzaszerű állapot, magas láz.
  • Hideg kéz és lábfej, fájó végtagok.
  • Levertség, étvágytalanság.

Idegrendszeri tünetek:

  • Heves fejfájás, nyakmerevség (kiskorban nem jellemző).
  • Hányinger nélküli hányás.
  • Gyomorgörcsök, hasmenés.
  • Erős fényérzékenység (kiskorban nem).
  • Kapkodó légzés, olykor légszomj.
  • Aluszékonyság (nehéz felébreszteni).
  • Üres, bamba tekintet.
  • Tudatzavar, önkívület.
  • Vérmérgezésre jellemző apró vörös pöttyök a bőrön, majd bőr alatti bevérzések.
  • Olykor epilepsziás görcsroham.

Csecsemők és kisgyerekek tünetei:

  • A csecsemő nem akar szopni, a gyermek nem eszik.
  • A kicsi rosszul tűri, ha kézbe veszik, ölelgetik, nyűgös.
  • Magas, éles, nyöszörgő, panaszos hangon sír.
  • A csecsemő ernyedt, tétlen és fásult, a gyer­mek nem tud lábra állni.
  • Külső hatásokra lassan vagy alig válaszol.
  • A csecsemők kutacsa (feje lágya) duzzadt, feszes.

Vigyázz!

A bakteriális agyhártyagyulladásért felelős bakté­rium vérmérgezést is okozhat, ami még veszélye­sebb. A vérmérgezés együtt járhat az agyhártya­gyulladással, de attól függetlenül is kialakulhat. Az alábbi tünetek esetén azonnal hívjunk orvost vagy mentőt.

  • Láz, hideg kéz és lábfej.
  • Sajgó ízületek, végtagok és izmok.
  • A sápadt bőrön tűszűrásnyi vörös pettyek.
  • Előrehaladott állapotban bőr alatti bevérzések, egyre növekvő foltok (ezt inkább ne várjuk meg!).

Árulkodó pettyek agyhártyagyulladás

Vérmérgezés esetén a bőrön tűszúráshoz hasonló vörös vagy barna pettyek tűnnek fel. Az állapot súlyosbodásával ezek nagyobb vörös vagy lilás foltokká terebélyesednek, olykor vérhólyagokká duzzadnak, így állapíthatjuk meg, hogy vérmérgezésről van-e szó: nyomjunk poharat a bőrre; ha a foltok átlátszanak az üvegen, biztosak lehetünk a dolgunkban.

Segítség! Ha a beteg állapota romlik, és agyhártyagyulladásra gyanakszunk, azonnal hívjuk a mentőket (akkor is, ha a beteget már látta orvos).
Ne habozz! Amennyiben köze­lebbi kapcsolatba kerültünk egy agyhártyagyulladásos beteggel, mindenképpen kérjük ki az or­vos tanácsát a teendőkről.
Csak óvatosan! Az agyhár­tyagyulladásért felelős baktériu­mok könnyen a véráramba kerül­hetnek, s azután megfertőzhetik az agyat burkoló hártyát!

Teendők: agyhártyagyulladás

  1. Figyeljük a tüneteket! Csillapítsuk a lázat, és folyamatosan figyeljük a beteg állapotát. Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat az egyes tünetek (pl. A láz és hányás) által! A betegség nem veszélytelen!
  2. Kérjünk orvosi segítséget! Ha az influenzaszerű álla­pot mellett az előző oldalon felsorolt tünetek bármelyi­ke fellép, hívjuk ki az ügyeletet! Ne várjunk a bőr­tünetek jelentkezéséig!
  3. Végezzük el a „pohárpróbát”! Nyomjunk a kiütésekre egy tiszta poharat, és nézzük meg, hogy a foltok eltűnnek-e. Ha nem, gyanakodjunk agyhártya­gyulladásos vérmérgezésre. Sötét bőrűek esetében a tenyeret, az ujjbegyeket vagy a talpat ellenőrizzük, ahol világosabb a bőr. Megeshet, hogy a foltok eleinte eltűnnek, ezért többször ismételjük meg a próbát!
  4. Hívjunk mentőt! Ha a beteg nagyon rosszul van, álla­pota egyértelműen romlik, vagy bőrén kiütések tűnnek fel, azonnal hívjuk a mentőket – akkor is, ha már volt nála orvos. Ha valami okból késlekedik a segítség, vigyük magunk a beteget a legközelebbi kórházba!
  5. Figyeljük meg! Biztosítsunk a beteg számára kelle­mesen hűvös környezetet (de ne fázzon!), és nyug­tassuk meg. Amíg a mentőkre várunk, többször ellenőrizzük, hogy nem vesztette-e eszméletét, és folyamatosan figyeljük a légzését, pulzusát. A változásokról tájékoztassuk a mentőket.

Hogyan tovább?

  • Hogy az orvosok megállapíthassák a bajt, vérvizsgá­latot végeznek, és gerinccsapolással mintát vesznek az agy-gerincvelői folyadékból. Ha valakinek agyhártya­gyulladása, vérmérgezése van, a kórházban antibiotikumot fog kapni.
  • Amennyiben valaki közeli és tartós kapcsolatban állt egy agyhártyagyulladásos beteggel, antibiotikumot kell szednie, amivel megelőzhető az esetleges fertőzés.

Az agyhártyagyulladásról

  • Bakteriális agyhártyagyulladás: okozói többnyire olyan ártalmatlan baktériumok, melyek természe­tes körülmények között a garatban és a torokban élnek. Legyengült immunrendszer esetén viszont az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a keringésbe törnek, és az agyhártyához jutva gyulladást okoznak. Vérmérgezés akkor történik, ha a véráramba jutott baktériumok osztódni kez­denek, és a termelődő mérgező anyagok miatt elzáródnak a hajszálerek. A fertőzés a nyál közvetí­tésével terjed: egyrészt cseppfertőzés révén köhögéssel, tüsszentéssel, másrészt közvetlen érintkezés útján (pl. csókolózással).
  • Vírusos agyhártyagyulladás: gyakoribb, mint a bakteriális. A beteg rendszerint két hét alatt felépül. Sokféle vírus előidézheti, így a herpeszt okozó herpes simplex, a himlő és a mumpsz ví­rustörzsei is.
  • Védőoltás: az agyhártyagyulladás bizonyos fajtái ellen hatékony oltás létezik gyerekek számára. A csecsemőkorban kötelező védőoltások egyike a Haemophylus influenzáé elleni oltás. A Pneumococcus és a Meningococcus-A, -C ellen hatékony oltóanyagokat fejlesztettek ki, ezek hazánkban jelenleg térítés ellenében választhatók. Az oltások erős védettséget adnak, de a betegség más formáira nem hatnak.