Idegrendszeri vírusbetegségek
A megbetegedés képe attól függ, hogy a vírus az idegrendszer mely területén okoz bántalmat, és a gyulladás milyen súlyos meningeális izgalmi tünetekkel jár. Az egyes betegségek elkülönítése tehát vagy a kórokozó kimutatásán vagy a lokalizáción alapulhat, az idegsejt bántalma azonos a különböző encephalo myelo meningealis megbetegedésekben.
Poliomyelitisben a diagnózist az epidemias megjelenés, a nyári és őszi szezonalitás, a típusos kétcsúcsú lázgörbe tette lehetővé. Az első lázas hullám általános infekció képe volt, mely 1-2 napig tartott, és amelyet 2-3 napos látencia után az idegrendszeri tünetekkel járó 5-7 napos második lázperiódus követett. A hatvanas évek eleje óta a poliomyelitis gyakorlatilag megszűnt, csupán kivételesen fordulnak elő esetek.
A neuromyasthenia epidémica kórképe
A poliomyelitishez hasonló kórkép az ún. neuromyasthenia epidémica, mely azonban kevésbé akut, exacerbâtiókkal és remissiókkal hónapokig tart és jellemzője a nagyfokú izomgyengeség, a myalgia, fejfájás, mérsékelt láz. Fiatal vagy középkorú nőkön fordul elő. ízomaírophiával nem jár, a bakteriológiai és szerológiai vizsgálatok negatívak. A betegség „Iceland disease”, encephalomyelitis myalgica benigna néven is ismeretes.
Az elkülönítő diagnózisban nem genynyes meningitis, encephalitis, polyneuritis, polyradiculitis, mérgezések okozta bénulás, hypokalaemia jön szóba. Az ECHO-vírus infekciók, a Coxsackie-vírushoz hasonlóan aránylag enyhe betegségeket és súlyosabb betegségeket.
Melyek:
- köztük idegrendszeri betegségeket is;
- okozhatnak, így aseptikus meningitist, encephalitist, meningoencephalitist (ez főleg a vállöv bénulásával jár), ataxiát. A liquorban mérsékelt sejtszámnövekedés található, melyet mononuclearis sejtek okoznak, legalábbis az első kép nap után. A különböző enterovirusok által okozott tüneteket a parotitisvírus okozta idegrendszeri megbetegedéstől csak a vírustenyésztéssel lehet biztosan elkülöníteni. A Coxsackie-vírus által okozott típusos megbetegedés a Bornholm-betegség, a pleurodynia és az idiopathiás myocarditis. A CoxsackieA vírus, mely herpanginát okoz, aseptikus meningitisnék is oka lehet.
Lymphocytes choriomeningitis
A lymphocytes choriomeningitis ugyancsak aseptikus meningitis. Apró RNS-vírus okozza, melyet pontosan nem identifikáltak. A betegség influenzaszerű tünetekkel kezdődik, remittáló lázzal és önmagától gyógyuló meningitisszel jár. A liquor nyomása növekedett, a liquorban a fehérje lényegesen megszaporodott, a sejtszám igen nagy, a sejtek lymphocyták. A vírus komplementformációval, neutralizáló antitestekkel mutatható ki.
Hasonló kórképet azonban csaknem minden vírusinfekció okozhat, így parotitis, varicella, rubeola, morbilli, mononucleosis infectiosa, hepatitis infectiosa is. Ez utóbbiban Guillain-Barré-szindrómát, máskor meningitises, encephalitises tüneteket írtak le. Mindezen betegségekre jellemző a liquor sejtszámának lényeges megnövekedése fehérjeszaporulat nélkül. Hematológiai megbetegedésekkel, különösen akut leukaemiával, blastosisokkal, lymphogranulomatosissal is együtt járhatnak meningoencephalitises jelensége. Ezeket az alapbetegség ismeretében vagy a liquorban talált blastsejtek alapján könnyen fel lehet ismerni.
A meningitis cerebrospinalis epidemica elkülönítő diagnózisa
A Meningococcus okozta agyhártyagyulladásra – akárcsak általában a bakteriális meningitisekre – zavaros, esetleg gennyes liquor, igen nagy sejtszámszaporulat (10 000) és fokozott liquornyomás, a fehérjereakciók pozitivitása jellemző. A betegség hirtelen kezdődik, súlyos általános képpel, hidegrázással, magas lázzal, herpesszel, nagy leucocytosissal, gyakran septikus képpel, bőrvérzésekkel, emboliás metastasisokkal.
Gyermeken, fiatalemberen fulmináns kép a mellékvesekéregben bekövetkező vérzés okozta Waterhouse-Friderichsen szindróma, mely collapsussal, vérnyomáseséssel, cyanosissal, dyspnoéval, purpurával jár és a szteroidterápia bevezetése előtt biztosan halálos volt. E szindróma a meningitis kifejlődése előtt jelenik meg, de egyáltalában nem specifikus jelensége a Meningococcus sepsisnek, más bacteriaemiákban is előfordul. A Meningococcus okozta meningitis cerebrospinalis epidemica lényegében és klinikai képében nem különbözik a Streptococcus, Pneumococcus, Haemophilus influenzae vagy más kórokozó által előidézett meningitistől.
Pneumococcus betegségek és szövődmények
A Pneumococcus meningitis enyhébb kép lehet, rendszerint más Pneumococcus betegségek szövődményeként keletkezik és a sziklacsont megbetegedéseinek késői szövődménye. A liquorban a Pneumococcusok megtalálhatók. Haemophilus influenzae okozta meningitis jobbára gyermekeken fordul elő. Biztos diagnózisa bakteriológiai. Gennykeltők a környezet gennyedéseiből származó meningitisben szerepelnek, leggyakrabban otogen meningitisben. Ismerünk szubakut bakteriális endocarditisben keletkező meningitist is, valamint Salmonella, Pyocyaneus, Candida, Listeria, sőt Coccidium meningitist is.
További okok
Bármilyen eredetű meningitisrol van is szó, mindig fel kell vetődnie a meningitis basilaris tuberculosa lehetőségének. E betegség lassan, lappangva kezdődik, legtöbbször csupán subfebrilitassal. A meningeális jelenségeket hetekkel megelőzhetik általános tünetek és jellemző a soporosus állapotig terjedő levertség. Maguk a meningeális tünetek is viszonylagosan enyhék, de kisfokú tarkómerevség, Laségue és Kernig-tünet korán mutatkozik, a fejfájás a domináló tünet, ez egyre fokozódik és végül is átmegy az ismert meningeális tünetekbe. Korán mutatkoznak az agyalapon futó idegek bántalmai, így abducens, oculomotorius bénulás. A szemfenéken is korán megfigyelhetők a chorioidea gümői.
A betegség miliáris tuberculosis részjelensége lehet
A miliáris tuberculosis diagnózisát mellkasfelvétel biztosítja. Ilyen esetben a meningeális tünetek kevésbé intenzívek, viszont a láz esetleg magasabb. Máskor a meningitis basilaris önálló megbetegedés, a tüdőben azonban ilyenkor is általában kimutatható legalább régi tuberculosisos góc. A negatív tüdőlelet természetesen nem szól meningitis basilaris ellen. A liquor jellemzően víztiszta. A sejtszám nagy, de 1000 fölé ritkán emelkedik.
A fehérjepróbák pozitívak, mérsékelten növekedett a fehérjetartalom is. Az esetek egy részében a liquor klórtartalma csökkent. A liquor cukortartalmának csökkenése a meningitis basilaris tuberculosa egyik legfontosabb jele. Néha a kristálytiszta liquorban állás közben finom fibrinháló csapódik ki, mintegy 12 óra alatt. Ez is nagymértékben jellemző meningitis tuberculosára, noha poliomyelitises és vírusmeningitises liquorban is megfigyelhető lehet. Ez utóbbiban azonban a fehérjetartalom lényegesen nem szaporodott. Döntő, ha a liquorban bármilyen úton Koch-baktériumot tudunk kimutatni. Ez legtöbbször csak tenyésztéssel sikerül.
Egyéb meningitisek
Meningitis luetica – ha előfordul – nem sokkal a bőreruptio után, tehát a betegség második stádiumában, hányással, az ismert meningeális tünetekkel jelenik meg, lázzal általában nem jár. A liquor tiszta, üledékében lymphocyták vannak, a Wa-reakció és más luespróbák pozitívak és a kolloidgörbe is jellemző. Megjegyezzük, hogy a Wa-reakció pozitív lehet a FANCONI és HEGGLIN által leírt Wassermann pozitív pseudolueses bronchopneumoniában anélkül, hogy syphilisről volna szó.
A disznópásztor-betegség és tünetei
Leptospira okozza a „disznópásztor-betegség” néven ismert benignus megbetegedést, melynek fő tünete serosus meningitis. E betegség első lázas periódusa kb. 4 napig tart (a poliomyelitisé csak 2 napig), és a második lázas periódus alacsonyabb hőmérséklettel jár, mint az első.
A leptospirosisxa erős fejfájás, herpes, conjunctivitis, néha bradycardia, gyorsult süllyedés jellemző. A liquorlelet lassan, fokozatosan válik pozitívvá, először csak a liquor nyomása nő, majd a sejtszám és csak a kórkép teljes kifejlődésekor válnak pozitívvá a fehérjepróbák. A liquor tehát a poliomyelitisben vizsgált liquorhoz hasonlóan viselkedik, a leptospirosisban azonban bénulás nem fordul elő. A kórokozó az első napokban kitenyészthető, később csupán szerológiai módszerekkel mutatható ki. Pozitívnak 1: 400-nél magasabb titerű agglutináció tekinthető.
A disznópásztor-betegséget a Leptospira Pomona okozza. Egyéb leptospirosisok sárgasággal járhatnak, így a Weilféle sárgaság, amelyet a Leptospira icterohaemorrhagiae okoz. Ezt a sárgaságok elkülönítésekor említettük. A canicolalázat a L. canicola okozza, a vízlázda L. grippotyphosa. Hazánkban is számos járványt írtak le.
A betegségek sokféle tünetet okoznak, izomfájdalmakat, fejfájást, köhögést, conjunctivitist, exanthemát, hepatomegaliát, icterust, meningeális tüneteket. Mindig jellemző a kétszakaszos láz, melynek első szakasza hosszabb, a második rövidebb. Bizonyos mértékig foglalkozási betegségekről van szó (mészáros, sertésgondozó, tejüzemi dolgozó, állatorvos betegsége), szennyes, sekély vízben fürdés is okozhatja. A vízláz gastrointestinalis tünetekkel jár.
Cryptococcus neoformans
Torulosis a bőr vagy a tüdő gombás megbetegedése, melyet a Cryptococcus neoformans okoz. Krónikus pneumonia klinikai képét adja, melyet meningeális tünetek kísérnek. A liquor ban a lymphocytákhoz hasonló Cryptococcusok találhatók, fénytörő vastag faluk van és sötét látótérben mikroszkóppal jól felismerhetők. A betegség elhúzódik, meningitis tuberculosára hasonlít. A diagnózis csak a köpetben vagy a liquorban kimutatható gombák alapján lehetséges. Lymphogranulomatosishoz, non–Hodgkin limfómákhoz társul, néha nyirokcsomó-megnagyobbodásokkal, májnagyobbodással jár.
Az antigént és az antitesteket szerológiai módszerekkel ki lehet mutatni. Az ún. neuromycosisok általában szaporodnak, talán az antibiotikumok terjedésével összefüggésben. Elhúzódó meningoencephalitises kórképet okoz a Candida albicans is és a Histoplasma capsulatum. A histoplasmosis Európában ritka. Lépmeszesedéssel jár.
Encephalitis
A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedései járványszerűen szoktak megjelenni. Izolált esetek diagnózisa igen nehéz. Az etiología – ugyancsak az izolált esetekben – legfeljebb utólag állapítható meg. A megbetegedés klasszikus típusa az encephalitis epidemica seu lethargica, az Economo-féle betegség, mellyel ma már nem találkozunk. Ennek kórokozóját nem ismerjük, elterjedése influenzajárvánnyal volt kapcsolatos, biztosan diagnosztizált eset azonban jelenleg nem fordul elő. Somnolens-ophthalmoplegiás típusa, és nagy lázzal és motoros nyugtalansággal, kényszermozgásokkal, rekeszgörccsel (csuklás) járó hyperkinetikus formája fordult elő. A parkinsonismust ilyen encephalitis következményének tartották.
Marburg-vírus
Bizonytalan klinikai tünetcsoport a nálunk nem ismeretes és főleg Ugandából importált majmok által okozott Marburg-vírus betegség, mely magas lázat, hidegrázást, fejfájást, izomfájdalmat, kábultságot, exanthemát, hasmenést, herpest, haemorrhagiás diathesist, nyirokcsomó nagyobbodásokat okoz, zavartságot és kómát, valamint a Guineában, Libériában, Nigériában ismeretes Lassa-láz. Ez utóbbira is fejfájás, végtagfájás, hányás, láz, exanthema, hasi panaszok jellemzők, valamint pszichés tünetek.
Vírusos eredetű agyvelőgyulladás
Ezekre a hirtelen kezdet, korai tudatzavar, majd aluszékonyság, kóma kialakulása jellemző. Megjelenhetnek epilepsias görcsrohamok is és idegrendszeri góctünetek. Mindez lázzal jár. A liquorban a sejtszám megnő, a fehérjeszaporulat csak mérsékelt, a liquor cukortartalma nem csökken, sőt megnőhet, az EEG-n szabálytalan hullámtevékenység ismerhető fel, gócjelenségek olvashatók le és görcshullámok láthatók. Ezeket az állapotokat a pszichiáter tudja elkülöníteni a catatonias schizophreniától. Szóba jön mérgezések lehetősége is, ez ellen szól a pozitív liquorlelet.
A távolkeleti és a nyugati encephalitisek járványosak és vektorral terjednek, leginkább kullanccsal. Sajnos kullancsencephalitis Közép-Európában és nálunk is egyre gyakoribb. Ez kullancs csípése után kertben, erdőben tartózkodókon, vadászokon, favágókon alakul ki. Szintén kéthullámú lázzal jár, az első lázas vagy hőemelkedéses periódus meghűlésnek megfelelő felső légúti tünetekkel jár, a második lázhullám elején alakulnak ki az idegrendszeri tünetek, tarkómerevség, somnolentia vagy izgalom, agyideg és perifériás idegbénulás.
Lyssa vírusencephalitis
A vírusencephalitisek közé tartozik a lyssa (veszettség), mely ma már igen ritka s legfeljebb veszett róka harapása után fordul elő. Hosszú lappangási idő után depressio, majd fokozott ingerlékenység, hyperaesthesia, izgatottság, nyelési reflexgörcs (hydrophobia: a beteg óvakodik folyadékot nyelni), görcsök, bénulások, nyálfolyás jellemzi.
A posztinfekciós encephalitisz
Vírusbetegségek után posztinfekciós encephalitisszel találkozunk, ez meningismusból, góctünetekből, pszichés zavarokból, soporosus állapotból ismerhető fel. A góctünetek esetleg tartósak maradnak. Ilyen a posztvakcinációs encephalitis, melyet veszettség elleni oltás, himlőoltás után látunk. A tények ismeretében a diagnózis könnyű. Tumor vagy tumormetastasis is okozhat meningoencephalitises tüneteket. Ilyenkor a liquorban tumorsejtek lehetnek, ugyanúgy, mint a blastosisok okozta meningoencephalitisben blastsejtek.
Az encephalomyelitis myalgica benigna kórképét már említettük. Ez Izlandban leírt, a poliomyelitisre hasonlító megbetegedés, mely 3-6 hónapig tart, de maradéktalanul gyógyul.
Meningeális tünetek vérzés következtében
Az apoplexia súlyos formája – különösen, ha a vérzés az agykamrába tör – meningeális tüneteket és lázat okoz. A beteg eszméletlen, liquora véres. A bénulás kétoldali, esetleg szimmetrikus görcsök mutatkoznak. Fiatal egyének hasonló állapotában aneurysma megrepedésére gondolhatunk. Subarachnoidealis vérzés ugyancsak meningeális tüneteket okoz. A liquor ilyenkor is véres. Meningitis tüneteit okozhatja agytumor vérzése is.
Itt említjük meg, hogy a meninxek allergiás gyulladása is előfordul és a Quinckeoedemával analóg folyamat eredményeként akutan meningeális tünetek keletkezhetnek, néha lázzal is. Ez az állapot olyan betegeken fordul elő, akiknek urticariája, Quinckeoedemája vagy más allergiás manifesztációi ismertek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.