• érszűkület

Visszafejleszthető-e az érszűkület? – Elvileg lehetséges!

A felmérések alapján a következőket tapasztalták:

Vannak olyan vizsgálatok is, amikor érfestéssel mérik az érel­meszesedés kiterjedését, azt, hogy a koszorúerekben lerakodó koleszterin plakkok mennyire szűkítik be az ér belterületét, és ez hogyan változik kezelés hatására. Kezelés nélkül ez a folya­mat az évek alatt előrehalad. A vizsgálatok tehát azt mérik fel, hogy ez a folyamat lassítható-e, esetleg visszafejleszthető-e?

Érelmeszesedés

Ilyen vizsgálatok történtek már különböző gyógyszerekkel, nikotinsavval, fibrátokkal, gyantákkal és főleg statinokkal, vagy ezek kombinációival. De történtek igen szigorú, vegetáriánus diétával is, vagy olyanokban, ahol pl a koleszterinszintet úgy csökkentették, hogy a betegek bélrendszerének két pontját műtétileg összekötötték (ileum bypass), lerövidítve ezzel a fel­szívódás lehetőségét. így a táplálék koleszterinje nem tudott felszívódni, gyorsan végigszaladt a bélrendszeren.

Az egyik ilyen vizsgálatba 429, 35-75 év közötti szívkoszorú­ér-beteget vontak be, akiknek a koszorúérfestés szerint 30-75%-os szűkületük volt. A betegek 2,5 éven át fluvastatint kaptak. A koleszterinszint mintegy 25%-kal csökkent, a HDL-koleszterinszint 9%-kal emelkedett. A betegekben a kontroll során kimutatható volt az érelmeszesedés folyamatá­nak lelassulása, sőt 47 betegnél az esetek 22%-ában a szűküle­tek bizonyos mértékig kitágultak, az érelmeszesedés „vissza-fejlődött”.

Két és fél éves rendszeres fluvastatin szedést követően a fenti szűkület jelentős mértékben javult (már csak 31 %-os), azaz a szívkoszorúér szakasz átjárhatóbbá vált.

A vizsgált 2,5 fél év alatt a fluvastatinnal kezelt szívbetegek között 31, a placebóval kezeltek között 41 új szív­es érrendszeri esemény fordult elő. A lehetséges legkedve­zőbb kimenetelt mutatja a mellékelt 2. ábra, melyen jól látha­tó, hogy a koleszterinszint-csökkentő és a HDL-koleszterin-szintet emelő fluvastatin kezelés hatására hogyan fejlődött vissza a vizsgálat kezdetekor jól látható, igen kifejezett koszorúér szűkület.

Országos méretű rizikócsökkentések

Nagy változások tapasztalhatók:

A különböző intervenciós gyógyszeres vizsgálatokba általában magas veszélyeztetettségű egyéneket, szívbetegeket vonnak be. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy – bár a ve­szélyeztetettség nagyobb lehet e csoportban -, a szívbetegek nagyobb része a közepes és kismértékben veszélyeztetettek közül kerül ki, vagyis a szívinfarktust kapott betegek nagy ré­szének pl. nem túl magas, hanem mérsékelten magas vagy nor­mális a koleszterinszintje.

Jogosan merül tehát fel, hogy tömegméretekben nagyobb hatékonyság várható-e attól, ha nemcsak egyes személyekkel foglalkozunk, vagy egyes csopor­tokat kezelünk kiemelten, hanem inkább az egész lakosság életmódját, táplálkozását próbáljuk megváltoztatni, és azt vizsgáljuk, hogyan változik a népességben a megbetegedé­sek és az elhalálozások aránya?

Valóban csökken a szív- és érrendszeri be­tegségek száma?

Nézzük meg melyek a hatásos módszerek?

• Az Észak-karéliai programot Finnországban bonyolították le a 70-es években. A térségben 100 000 lakosra évente 700 szívhalálozás esett. Kiderült, hogy a terület súlyos kockázati tényezőkkel terhelt, koleszterinszintjük átlaga 7,1 mmol/1 volt. Sok vajat, zsíros sajtot, fogyasztottak, az összakalória 40%-át a zsírfogyasztás tette ki, a férfiak 52%-a dohányzott, a hipertóniások aránya 30% körül volt.
• A kormány közreműkö­désével 1972-ben egy nagy méretű szívbetegség-megelőző program indult: zsírszegény diétás ételeket forgalmaztak, dié­tás klubokat, főzőtanfolyamokat, táplálkozással foglalkozó TV-adásokat szerveztek, aminek következtében 10 év alatt, kb. 10 mg%-kal csökkent a lakosság koleszterinszintje, a zsí­ros tejtermékek, a kenyérre kenhető zsír forgalma. A többi ri­zikófaktor is kedvezően változott, és mindezek hatására a szívhalálozás 24%-kal csökkent, ami lényegesen nagyobb mértékű volt, mint a Finnország többi területén elért változá­sok.
• Az Észak-karéliai programnak nagy nemzetközi visszhangja lett, más országok is kezdtek kidolgozni hasonló programo­kat, az Egészségügyi Világszervezet koordinálásával. Ezek kö­zül az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet által koordinált prevenciós programra utalunk, amelynek segítségével az USA-ban 1970 és 1987 között, a szívkoszorúér-betegsé­gek halálozása 35%-kaI, az agyvérzések pedig 48%-kal csökkentek.
• A vizsgálati idő alatt fokozatosan csökkent a te­lített zsír és a koleszterin fogyasztása. 1963 és 1975 között pl. a tej és tejtermékek fogyasztása 19%-kal, a vajé 32%-kal, az ál­lati eredetű zsíroké 57%-kal, a tojásé 12%-kal csökkent, ugyanakkor a növényi olajok és a margarin fogyasztása 44%-kal nőtt, a baromfifogyasztás is lényegesen emelkedett.
• A lakosság napi átlagos koleszterin-felvétele a kezdeti 600 mg-ról kb. 400 mg-ra csökkent. Mindezekkel párhuzamosan a lakosság koleszterinszintje maximálisan 10%-kal csökkent. A szív- és érrendszeri betegségek ilyen mértékű drasztikus csökkenését a tudományos felmérések szerint 30%-ban a koleszterinszint csökkentésére, 24%-ban a dohányzás csökken­tésére, 8,5%-ban a hipertónia kezelésére vezették vissza, tehát a három fő rizikófaktor befolyásolása volt felelős az esetek 2/3-áért, és csak az esetek 1/3-áért voltak felelősek a korszerű intenzív coronaria őrzők, a szívsebészet, a szívbetegségek mo­dern gyógyszeres kezelése.
• Egyes tudományos becslések sze­rint a szívbetegség előfordulása még 44%-kal csökkenthető lett volna, ha az átlagos koleszterinszintet, mely 5,7-ről 5,3 mmol/l-re csökkent, 4,1 mmol/l-re tudnánk csökkenteni. Ez azonos értékű lenne egy dohányzásmentessé tett társadalom hatásával, vagy azzal, hogy ha a diasztolés vérnyomás átlagát 80 Hgmm alá csökkentenék. Ez ugyan rövid távon elérhetet­lennek látszik, de ne felejtsük el, hogy a japánok átlagos ko­leszterinszintje ma is ennyi, és hiába nagy ott a dohányzók és hyipertóniások aránya, a szívbetegség csak tört része az iparo­sodott európai vagy amerikai átlagnak.

Végeredményben:

Hazánkban az elmúlt évtizedben már több egészségügyi pre­venciós program indult, egyiket sem sikerült konzekvensen végrehajtani. A legutóbbi programhoz kapcsolt célkitűzés az, hogy a jelenlegi 5,7 mmol/l közötti koleszterinszintet 2010-re 5,3 mmol/l-re kellene csökkenteni, a szív- és érrendszeri be­tegségek 20%-os csökkentésével együtt.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.