A fitt agy titka

Idős agy: hogyan tartsuk frissen elménket?

Bár az idős agy nem olyan fürge, mint valaha volt, a kapacitása nem változik. Jusson eszünkbe, hogy bár az időméréssel kombinált memóriatesztekben a fiatalok jobban teljesítenek, amikor nem számít a válaszadás időtartama, az idősek teljesítménye a jobb. És ez nem minden! A tesztek általában szavakból vagy számokból álló listák memorizálására épülnek, és a kognitív képességeknek csak kis részét képesek felmérni. A kutatók közel sem képesek az idős agy valós bonyolultságának és jelentős tar tartalékainak mérésére.

Ahogy az emberek öregszenek, egyre bonyolultabb feladatok elvégzésére képesek

-állítja Garry J. Kennedy, aki a bronxi Yeshiva Egyetem Albert Einstein Orvosi Karán a pszichiátriai és viselkedéstudományi tanszék professzora.

Normális vagy sem?

Mindenki aggódik olykor az agyi állapota miatt. Ám a kognitív botlásaink többnyire teljesen normálisak. A kérdés csak az, hogy mikor intézhetjük el a dolgot egy jóízű nevetéssel, és mikor kell orvoshoz fordulni. Az alábbi táblázatból megtudhatjuk, hogyan különböztethető meg a pillanatnyi kihagyás a komoly aggodalomra okot adó állapottól.

FELTEHETŐEN NORMÁLISFORDULJUNK ORVOSHOZ!
Gyakran nem találjuk a slusszkulcsunkat.Ránézünk egy kulcsra, és nem tudjuk, mire való.
Egy helyiségbe belépve nem jut eszünkbe, miért mentünk be oda.A saját lakásunkban nem találjuk a konyhát.
Elfelejtjük a nevét annak, akivel éppen összeismerkedtünk.Elfelejtettük egy közeli hozzátartozónk nevét.
Egy pillanatig nem jut eszünkbe egy jó barátunk neve.Nem emlékszünk a személyre, aki azt állítja, hogy közeli barátunk.
A papírtörlőt a hűtőszekrénybe, a tejet a konyhapolcra tesszük, majd jót nevetünk rajta.Gyakran fogalmunk sincs róla, hogy mi hová való.
A reggelek rohanással telnek, és olykor azért nem tudunk időben elindulni, mert nem találjuk az övünket vagy elfelejtettük beállítani az ébresztőórát.Az emberek észreveszik rajtunk és szóvá teszik, hogy tisztálkodás nélkül, vagy rendezetlen ruházatban megyünk el otthonról.
Tudunk példát mondani arra, hogy aggódtunk a feledékenységünk miatt.Tudjuk, hogy feledékenyek voltunk, de nem emlékszünk a részletekre. Elfelejtjük, hogy mit felejtettünk el.
Elfelejtünk a megbeszélt időpontban elmenni a fogorvoshoz.Elfelejtünk elmenni a lányunk esküvőjére.
Ha megkérdeznek, meg tudjuk mondani, mi volt előző nap vacsorára, vagy kivel beszéltünk utoljára telefonon. Lehet, hogy eltart egy ideig, de eszünkbe jut.Nehezen tudunk visszaemlékezni a közelmúlt eseményeire. Lehet, hogy egyáltalán nem tudjuk felidézni őket.
Szeretünk a barátainkkal találkozni. Szórakoztatónak és élvezetesnek találjuk a társas összejöveteleket.Kerüljük a társas együttlétet, mert félünk, hogy valami kínos dolgot művelünk.
Nehezen tanuljuk meg az új masinák és elektronikus eszközök használatát.Képtelenek vagyunk megtanulni, hogy kell használni az új eszközöket, még a régiek használata is nehezünkre esik.
Olykor nem találjuk a megfelelő szavakat.Gyakran nem jutnak eszünkbe szavak, másokkal kell őket helyettesíteni, vagy témát kell váltani, hogy elkerüljük a kínos helyzeteket.

Bízzunk magunkban!

Az agy tompulása elleni harc első lépéseként gratuláljunk magunknak fantasztikus képességeinkhez. Más szavakkal: jobb állapotban vagyunk, mint hinnénk. Igazság szerint, amit emlékezetromlásnak vélünk, gyakran sokkal enyhébb probléma, egyszerű mentális lustaság. Nem azért felejtünk el egy nevet, mert romlik az emlékezetünk, hanem mert a belső döntéshozónk úgy gondolta, nem érdemes azzal bajlódni, hogy megjegyezzük az illető nevét.

Kit fenyeget a demencia?

A demencia legtöbb kockázati tényezőjét jól ismerik, és majdnem megfelelnek a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak. A központi kérdés az agy jó (vagy rossz) vérellátása. Enélkül az agysejtek nem jutnak az optimális működésükhöz szükséges, elegendő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz. A kiéheztetett vagy fuldokló agysejtek fokozatosan elhalnak.

A legfontosabb kockázati tényezők:

  • A családban előforduló demencia
  • Magas vérnyomás
  • Az alacsony sűrűségű, „rossz” LDL-koleszterin magas szintje
  • A nagy sűrűségű, „jó” HDL-koleszterin alacsony szintje
  • Túlzott alkoholfogyasztás
  • Dohányzás
  • Túlsúlyosság vagy elhízás
  • Kezeletlen cukorbetegség
  • Inaktivitás (szellemi és fizikai)
  • Sok húst és telített zsírt tartalmazó étrend
  • Kevés zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó étrend

Más kockázati tényezők:

  • A pajzsmirigy csökkent vagy fokozott működése
  • A B12-vitamin hiánya
  • Lyme-kór
  • Parkinson-kór
  • Huntington-kór
  • Pick-betegség
  • Depresszió
  • Szorongás
  • Stroke
  • Enyhe agysérülés, agyrázkódás
  • Bizonyos gyógyszerek szedése

Cselekedjünk!

Ha valamit érdemes leszűrni a vezető agykutatók munkájából, az az, hogy ha nem használjuk a képességeinket, elveszítjük azokat. Edzeni kell az agyműködést, ha meg akarjuk őrizni a figyelem, feldolgozás és felidézés terén meglévő képességeinket. Az agytompulás elleni harc második lépése tehát az, hogy tudatosan eltökéljük, teszünk is valamit az ügy érdekében. E cikksorozat elolvasásával ezt már el is kezdtük, amiért igazán megérdemeljük a gratulációt.

Veselkedjünk neki!

A harmadik lépés előtt nem árt felgyűrni az ingujjakat. Készen állunk a kihívásra? A cikk szerzőinek szándéka szerint fel vagyunk vértezve a legkorszerűbb információkkal és tanácsokkal agyunk frissen tartásához, teljesítményének és akciókészségének megőrzéséhez.  Hát igen, dolgozni kell, de ne aggódjunk, inkább játékról van szó, mint munkáról. És a gyakorlatok többsége nem vesz hosszabb időt igénybe, mint az olyan napi rutintevékenységek, mint a fésülködés vagy fogselymezés. Tekintsük őket agyi tisztálkodásnak!

Ideje hát, hogy minden további kecmec nélkül belevágjunk!

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.