• csontsűrűség

Kiknél létfontosságú a csontsűrűség vizsgálata?

Íme egy újabb ok, hogy miért nem érdemes megöregedni: hiába isszuk naponta a zsírmentes tejet, vesszük be gondosan a kalciumtablettákat, végzünk a csontokat terhelő testmozgást – ha hajlamosak vagyunk a csontritkulásra, nem kerülhetjük el teljesen. Gyógyszerekkel viszont lelassítható a – súlyos csípőtáji és más csonttörések kockázatát növelő – betegség kialakulásának folyamata, ezért olyan fontos az álla­pot korai felismerése csontsűrűségméréssel.

Kinek van rá szüksége?

65 éves kor fölött minden nőnek rendszeresen meg kell méretnie a csontsűrűségét. Fokozott hajlam esetén ennél korábban kell elkezdeni a szűrővizsgálatokat.

Azoknak a nőknek van szüksé­ge korai szűrésre, akik elérték a változás korát, és egy vagy több kockázati tényező is fenn­áll esetükben, például ha a csa­ládban halmozottan fordult elő csontritkulás vagy csont­törés. Arra is jó a vizsgálat, hogy az orvos megállapítsa, mennyire használnak a csont­ritkulás ellen felírt gyógysze­rek.Férfiak számára nincsenek kidolgozott vizsgálati irányel­vek, és arra sincs szabály, hogy milyen gyakran kell elvégezni a mérést. Nők esetében más a helyzet: több évvel a változás kora után a nők csontjainak ásványianyag-sűrűsége évente 1 százalékkal csökken. Mivel az ilyen csekély változást nehéz észrevenni, a szakértők szerint elegendő kétévente elvégezni a vizsgálatot.

Milyen fajta vizsgálat a legjobb?

A kettős energiájú röntgen­sugár-elnyelődés (DXA vagy DEXA) a legáltalánosabban használt módszer.

A DEXA során alacsony dózi­sa röntgensugárral vizsgálják a csípőt és a gerincet. Az el­járás nem okoz fájdalmat és kb. 15 percet vesz igénybe.

A csontsűrűségmérés során meghatározzák az illetőnek az egészséges fiatal csontozathoz viszonyított csontsűrűségét. Ezt T-pont-értékben adják meg: a -1-től -2,5-ig terjedő érték csökkent csontsűrűséget (osteopenia), míg a -2,5-nél alacsonyabb érték csontritku­lást (osteoporosis) jelez. A T-pont-érték minden egyes egy­séggel való csökkenése esetén két és félszeres a csípőtáji csonttörés kockázata, más csonttöréseké pedig 1,5-2-sze-res az egészséges csontozata fiatal egyénekhez viszonyítva.

A csontsűrűség csak egyik tényezője a csípőtáji és más területeken bekövetkező csont­töréseknek. Attól, hogy kiváló a DEXA-teszt eredménye, még nem biztos, hogy élete végéig megússza valaki a gipszet. Amikor 8000, a változás ko­rán túli nő adatait elemezték, azt találták, hogy közülük a csípőtáji csonttörést szen­vedők több mint a felénél nor­mális volt a DEXA-teszt ered­ménye a megelőző öt évben. Az Egészségügyi Világszervezet javaslatára most olyan újfajta mutatószámot dolgoznak ki, amely figyelembe vesz a csont­sűrűségen kívül más faktoro­kat is, például az életkort és a fizikai aktivitást (a csont­ritkulás ellen például véd a rendszeres gyaloglás vagy kocogás).

Ér annyit a sarok ultrahangos vizsgá­lata, mint a DEXA?

Nem. Ha az ultrahangos vizs­gálat eredménye pozitív, végeztesse el a DEXA-t is a diagnózis megerősítése ér­dekében.

Sok kórházban és intézmény­ben nem végeznek DEXA-mérést, mert nem tudják be­szerezni a drága berendezést. Ezért a vizsgálatot rendszerint sarokultrahanggal pótolják, amely egy kis, hordozható

készülék segítségével méri a sa­rokcsontban a csontsűrűséget. Ennek a vizsgálatnak az az el­képzelés az alapja, hogy a láb­fej csontjainak sűrűsége jól mutatja az egész csontozat ál­lapotát. Kimutatták azonban, hogy ez az esetek 30 százaléká­ban nem jelzi a csípőtáji csont­ritkulást. Egy másik alternatí­va a pDEXA, amely a kéz ujjaiban, a csuklóban vagy más „perifériás” helyen méri a csontsűrűséget, ám ez sem annyira pontos, mint a DEXA, de a drágább készülék hiányá­ban elfogadható megoldásnak számít. Ha ezen vizsgálatok bármelyike csökkent csontállo­mányt vagy csontritkulást je­lez, keresse annak lehetőségét, hogy elvégeztesse a DEXA-vizsgálatot a diagnózis megerősítésére.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.