• epilepszia

Epilepsziás roham jellemzői, gyógyítása

A központi idegrendszer sajátossága, hogy bizonyos ingerekre rohammal vála­szol. Az epilepsziás megbetegedéseknek a következő jellemzői vannak:

• rohamszerűen jelentkeznek,
• majdnem mindig – de nem kivétel nélkül – eszméletvesztéssel,
• rohamszerű mozgásos, érzéses jelenségekkel járnak,
• okozójuk az agy kóros izgalmi állapota, amely speciális eszközös vizs­gálattal általában kimutatható,
• háttérben az agy szerkezeti vagy működésbeli elváltozása áll.

Kinél fordulhat elő az epilepszia?

Az egészséges emberek 4-5%-ánál alakulnak ki ártalmakra epilepsziás ro­hamok, melyek az élet folyamán nem ismétlődnek. Minden emberi tel­jesítmény – mozgás, érzés, lelki zavar – megjelenhet roham formájában. A betegek általában a roham időtartamára nem emlékeznek. Gyakorlatban elkülönítjük egymástól a visszatérő rohamokkal jellemezhető epilepszia betegséget, és azokat a rohamokat – az úgynevezett alkalmi rohamokat -, amelyeket egy másik betegség okoz.

Mind az epilepszia betegség, mind az alkalmi rohamok alapvető jellemzői a visszatérő rohamok, a tudatzavar és a kóros EEG. 100 000 lakosra évente 20-70 új epilepszia esik, 70 éves kor felett azonban ez megszázszorozódik. Általános gyakorisága a népes­ségben 4-8/1000 fő. Eredete szerint 65% az epilepszia betegség, a többi a tüneti vagy alkalmi roham.

Epilepsziás roham jellemzői

Általánosságban jól ismert az epilepsziás nagyroham klinikai képe, melyet a beteg esetleg meg is érezhet előre. Hirtelen lép fel, esetleg a beteg felkiált, majd elvágódik, kimerevednek a végtagjai, nem is vesz levegőt. Ezt követi körülbelül 10 másodperc múlva a görcsös szakasz, mikor a végtagjai rángatóznak, a szája habzik, gyakran elharapja a nyelvét, esetleg a székletét-vizeletét maga alá engedi. Ez a szakasz per­cekig tart, majd miután elmúlnak a görcsök, fennmarad egy tudatzavar, a beteg kába, ködös, ez 10 percig vagy esetleg tovább is tart. A betegek a rohamok teljes időtartamára nem emlékeznek.

Epilepsziás rohamok típusai

A kisrohamokban a tudatzavar nagyon rövid ideig tart és igazi eszméletvesztés nem is jön létre, például csak pillanatokra mereven maga elé néz vagy furcsa száj­mozgásokat, nyelvmozgásokat végez másodpercekig, vagy csak elvágódik, előre­bukik a beteg a roham alatt. Általában a kisrohamok a gyermekkorra jellemzőek.

A részleges epilepsziás rohamok nem az egész testre terjednek ki, csak egyes testrészeken jelennek meg mozgásos vagy érző (pl. látási, hallási, szaglási, ízérzési, fájdalom- vagy zsibbadásérzéssel jellemzett rohamjelenségek). Ezek a rohamok bármikor, másodlagosan, általános nagyrohamba mehetnek át.

Mik válthatnak ki epilepsziás rohamokat?

Közismert, hogy a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, de az alkohol hirte­len megvonása is epilepsziás rohamokat válthat ki. Újabban kiemelt figye­lem irányul a drogok által kiváltott epilepsziás rohamokra. Az epilepszia kivizsgálásában igen fontos szerepe van az elektroenkefalográfiának, az EEG-nek, amelynek lényege, hogy az agy elektromos tevékenységét elve­zetik (hasonlóan az EKG-hoz) és elemzik.

Az okok vizsgálatában a modern képalkotó vizsgálatoknak, a mágneses rezonancia vizsgálatnak és a külön­böző izotópvizsgálatoknak van kiemelt jelentősége.

Hogyan lehet kezelni?

Az epilepszia kezelésében az elmúlt évtized hatalmas fejlődést hozott. Világszerte kiemelkedő jelentőségűvé vált az epilepsziás betegek életmi­nőségének kérdése. Egész sor modern gyógyszert fejlesztettek ki, ame­lyekkel rohammentessé lehet tenni a betegeket, és amelyeknek már nin­csenek súlyosabb mellékhatásai, és akár együttadás esetén sem rontják a betegek szellemi vagy fizikai teljesítőképességét. Ha pedig a gyógyszeres kezeléssel nem sikerül tünetmentessé tenni a betegeket, kidolgoztak egy sor igen finom idegsebészeti műtéti eljárást.

Az epilepsziával élő betegek életében számos lelki krízishelyzet alakulhat ki. Krízishelyzetet válthat ki az első epilepsziás roham, az első idegenek előtt, vagy nyilvános helyen fellépő rosszullét, pályaválasztási, munka alkalmassági, gépjárművezetési korlátozások bevezetése, párkapcsolat létesítése miatti aggodalom, vagy annak megszakadása a betegség miatt, az első roham miatti sérülés el­szenvedése, családtervezés vagy terhesség, szülés, a kezelés várt sikeré­nek elmaradása, de még a betegség gyógyulása is.

Ezekkel való megküz­dés a beteg, a család, a közvetlen környezet és a kezelő háziorvos, illetve szakorvos közös feladata.

Fontos a figyelem!

Az epilepszia típusosán olyan betegség, amit rendszeresen gondoznia kell a háziorvosnak és az idegszakorvosnak, be kell állítani a kezelést és követni a betegség lefolyását.

Ezen túlmenően, nagyon nagy a jelentősége a rohamok megelőzésében a szabályos és megfelelő alvási-ébrenléti ritmus megtar­tásának, a szabályos étkezési ritmusnak, a fizikai és szellemi aktivitás arányos megosztásának, a megfelelő szexuális aktivitásnak, az extrém hőmérsékleti ingadozások elkerülésének, a szükséges folyadék, ásványi anyag és vitaminok rendszeres bevitelének, a szervezet szabályos ener­giaellátásának, a káros anyagok fogyasztása elkerülésének, a szorongás feloldásának, és a szellemi túlterhelés elkerülésének.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.