Sztatinok: az új csodagyógyszerek – számtalan kedvező hatás
Ez a gyógyszercsoport – tudományos nevük meglehetősen bonyolult: HMG-CoA-reduktáz-gátlók – minden más szernél forradalmibb változásokat hozott a magas koleszterinszint kezelésében. Közéjük tartozik a fluvastatin, az atorvastatin, a lova-statin, a pravastatin és a simvastatin. A lovastatin fokozatosan felszívódó (retard) változatát 2002 óta használják. Ezt az egyéb sztatinok legtöbbjével ellentétben elég naponta egyszer bevenni (Magyarországon nincs forgalomban).
A sztatinok kedvező hatása
A sztatinok hatása annak köszönhető, hogy részlegesen blokkolják a szervezet koleszterintermelésének sebességét szabályozó enzim működését és ezzel lassítják a koleszterin termelődését. (Nyilván emlékszünk arra, hogy a szervezetben három-négyszer annyi koleszterin termelődik, mint amennyit a táplálék tartalmaz.)
Emellett fokozzák a szervezet azon képességét, hogy eltávolítsa a vérből és a májba szállítsa az LDL-t, ahol az lebomlik és kiürül a szervezetből. Bár a sztatinok nem emelik oly mértékben a HDL-szintet, mint egyes más gyógyszerek, és a trigliceridszint csökkentésében sem kiemelkedően hatékonyak, e tekintetben is van kedvező hatásuk.
No persze a sztatinok sem tökéletesek. Nem különösebben hatékonyan alakítják át nagyobb és „habosabb” részecskékké az apró és sűrű LDL-részecskéket (amelyek nagyobb valószínűséggel rakódnak le az erekben), és a lipoprotein(a) szintjének csökkentésében sem jeleskednek, pedig ennek részecskéi fokozzák a véralvadást és elősegítik a plakk-képződést. Lehetséges tehát, hogy orvosunk a sztatin mellé a koszorúér-betegség további rizikótényezőitől függően további gyógyszereket is felír.
Mennyire hatékonyak?
A vizsgálatok szerint a sztatinok az alkalmazott szertől és adagtól függően 10-60 százalékos LDL-szint-csökkenést képesek előidézni. Egy 1994-ben befejezett nagy horderejű kutatás, az öt éven át folytatott Skandináv Simvastatin Túlélési Tanulmány (4S-vizsgálat) 44 százalékos csökkenést mutatott ki a szívbetegség okozta halálozásokban és 30 százalékosat az összes halálozásban a simvastatint szedő szívbetegek körében. Több vizsgálat során is megállapították, hogy a pravastatin az LDL-szint leszorítása révén csökkenti a szívinfarktusok számát, és kevesebb bypass-műtétre és angioplasztikára van szükség a szert szedő, korábban nem szívbeteg páciensek körében.
- Koleszterin szint csökkentés fibrátokkal és epesavlekötőkkel
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egy kutatócsoport pedig azt találta, hogy a pravastatin az összes halálozást is csökkentette azon pácienseknél, akik már átestek egy szívinfarktuson, de akiknek a koleszterinszintje nagyjából átlagosnak volt mondható. A jelenleg fejlesztés alatt álló új sztatinok várhatóan még nagyobb arányú, egyes esetekben akár 80 százalékos LDL-szint-csökkentésre lesznek képesek, ezért emlegetik őket „szupersztatinokként”.
A sztatinok az Egyesült Államokban a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak (az atorvastatinból pedig minden más gyógyszernél többet írnak fel). Nagyjából 12 millió amerikai szed ilyen gyógyszereket. Magyarországon jelenleg több mint 200 ezer ember szed valamilyen sztatint, de becslések szerint közel 1 millió embernek volna szüksége rá.
Ezek a gyógyszerek jóval többet nyújtanak, mint ahogyan kezdetben feltételezték róluk. Olyan további előnyeiket fedezik fel a kutatók, amelyek túlmutatnak a koleszterinszint-csökkentésen.
A sztatinok általában csak négy-hat heti szedés után fejtik ki teljes hatásukat. Az adagolás nagymértékben függ attól, hogy melyik változatot szedjük, de egy adagot mindenképpen vacsoránál vagy lefekvés előtt kell bevenni, mivel a szervezet éjszaka több koleszterint termel, mint nappal.
Melyik sztatint szedjük?
Noha e gyógyszerek hasonlók, vannak bizonyos különbségek a hatásmechanizmusukban és a hatékonyságukban is. Ezért tehát feltétlenül beszéljük meg orvosunkkal, melyik sztatin a legmegfelelőbb számunkra.
| Gyógyszerek | Átlagos LDL-szint-csökkentés* (%) | Átlagos HDL-szint-növelés* (%) | Átlagos triglicerid-szint-csökkentés* (%) | Hatás a keringési rendszerre és a halálozásra | Egyéb hatások |
|---|---|---|---|---|---|
| Fluvastatin | 33 | 25.nov | 19-23 | Nincs megállapítva | A legkevesebb májfunkcióvizsgálatot igényli |
| Atorva-statin | 54 | 09.máj | 19-37 | Nincs megállapítva | Csökkenti a maradvány lipoprotein-koleszterin-szintet és a C-reaktív fehérje szintjét is, amelyek a szív-betegség fokozott kockázatát jelzik. |
| Lovastatin | 35 | 6 | 21 (12 hét után) | Nem mutattak ki előnyt a szívrohamok, ill. a szívinfarktus miatti halálozások számának csökkenésében. | |
| Pravastatin | 40 | 5 | 14 | 31 százalékkal csökkenti az első szívinfarktus kockázatát, 22 százalékkal csökkenti a halálozás összkockázatát. | A Circulation 2001. januári számának egy cikke szerint a pravastatin akár 30 százalékkal mérsékelheti a cukorbetegség kockázatát. Csökkenti a maradványlipo-protein-koleszterinszintet és a C-reaktív fehérje szintjét |
| Simvastatin | 48 | 8 | 28-33 | 42 százalékkal csökkenti a szívinfarktuson átesettek szívbetegség miatti halálozási kockázatát, és 30 százalékkal a halálozás összkockázatát. | Csökkenti a C-reaktív fehérje szintjét is. |
Minél többet tanulmányozzák a kutatók a sztatinokat, annál több lehetséges alkalmazást találnak – olyannyira, hogy egyes orvosok tréfásan már az ivóvízhez való keverését javasolják.
Sztatinok szedésének 6 kedvező hatása:
ELSŐ: CRP-szint-csökkentés
Többszörösen igazolást nyert, hogy a sztatinok csökkenthetik a C-reaktív fehérje (CRP) szintjét. A CRP a gyulladások jelenlétére utaló anyag, amely a kutatók szerint a magas koleszterinszintnél is megbízhatóbban jelzi a szív-betegség kockázatát. Egy a Circulation 2002. augusztusi számában megjelent tanulmány szerint simvastatin szedése már két hét alatt csökkentette a CRP-szintet.
MÁSODIK: A stroke kockázatának csökkentése
Sztatint szedő szívbetegeken végzett kiterjedt vizsgálatok szerint e gyógyszerek 11—30 százalékkal csökkentik az első stroke kockázatát. Ez a hatás, úgy tűnik, nem csupán a koleszterinszint csökkenésének tulajdonítható. A sztatinok egyebek közt javítják az artériák belső falát alkotó endotélsejtek működését is, mivel fokozzák a nitrogén-monoxid termelését.
Ez a vegyület segíti az ereket abban, hogy a faluk sima és rugalmas maradjon, és csökkenti a plakk-képződés valószínűségét. A sztatinok emellett csökkentik a gyulladásokat és a vérlemezkék összecsapzódási hajlamát, van némi antioxidáns hatásuk, továbbá segítenek a plakkok stabilizálásában (így azok kevésbé hajlamosak megrepedni) és a vérrögképződés megelőzésében is.
HARMADIK: Autoimmun betegségek kezelése és a beültetett szervek kilökődésének megakadályozása
Az autoimmun betegségek, például a pikkelysömör vagy a sokízületi gyulladás esetén a túlzottan aktív immunrendszer betolakodónak véli a test saját sejtjeit és megtámadja őket. A kutatók azonban úgy találták, hogy a sztatinok gátolják bizonyos immunsejtek működését, amelyek szerepet játszanak ezekben a betegségekben. Ugyanezek az immunsejtek részt vesznek a beültetett idegen szervek kilökésében is, és ennek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy lehetségessé válhat valamilyen sztatinszerű gyógyszer használata az egyéb, kilökődést gátló készítmények helyett.
A sztatinok immunrendszerre gyakorolt hatásának tekintetében a szintén autoimmun jellegű sclerosis multiplex (SM) lehetséges kezelése váltotta ki messze a legnagyobb érdeklődést. Egy, a Neurology című szaklapban közölt cikk szerint a sztatinok gátolják az SM-ben szerepet játszó immunsejtek szaporodását. Amikor SM-es egereket egy héten át a legmagasabb emberi adagnak megfelelő mennyiségű atorvastatinnal kezeltek, a gyógyszer visszafordította a folyamatot, illetve megelőzte a betegség kiújulását, és csökkentette az állapotra jellemző gyulladásokat az agyban.
NEGYEDIK: A csontokra gyakorolt hatás
Több állatkísérlet és retrospektív vizsgálat (olyan betegek adatainak utólagos elemzése, akik sztatint szedtek) során is azt állapították meg, hogy a sztatinok elősegíthetik a csontnövekedést. Ennek alapján feltételezik, hogy alkalmas lehet a csontritkulás kezelésére is. A jelenleg alkalmazott módszerek többsége csupán lassítja a csontállomány leépülését, óriási áttörés lenne tehát egy olyan gyógyszer felfedezése, amely serkenti a csontok regenerációját.
Egyelőre még nem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy növelik-e a sztatinok a csontsűrűséget, és ha igen, mennyivel. De még ha alkalmasnak bizonyulnának is erre a célra, akkor se számítsunk arra, hogy orvosunk a közeljövőben sztatinokat ír fel a csontritkulás kezelésére. Valószínűbb, hogy csupán irányt mutatnak olyan új gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyeket már kifejezetten a csontok egészségének javítására szolgálnak.
ÖTÖDIK: Küzdelem a demencia és az Alzheimer-kór ellen
Mind több bizonyíték támasztja alá a koleszterin szerepét a szellemi leépülés bizonyos változataiban, például az Alzheimer-kórban. Ez persze rögtön felveti a kérdést, hogy vajon a koleszterincsökkentő gyógyszerekkel nem lehetne-e csökkenteni az Alzheimer-kór és más szellemi leépüléses állapotok kialakulásának kockázatát. A válasz: „talán”.
Az eddigi legnagyobb szabású vizsgálat során a kutatók 912, biztosan vagy feltehetően Alzheimer-kóros személy kockázati tényezőit és gyógyszerszedését elemezték, s a kutatást kiterjesztették a vizsgált személyek 1669 hozzátartozójára is. Az összegyűjtött adatok elemzése során megállapították, hogy a sztatinok szedése csaknem 80 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A sztatinok feltehetően úgy hatnak, hogy gátolják az amiloid-béta nevű, az erek beszűkülését okozó s ezzel az agyi véráramlást csökkentő fehérje működését.
HATODIK: Cukorbetegség kialakulásának csökkenése
Feltételezik, hogy a hatás a pravastatin trigliceridszint-csökkentő képességével függ össze. (Feltehetőleg más sztatinok is csökkentik a trigliceridszintet.) Ha a vérben sok a triglicerid, feltehetően magas a szabad zsírsavak koncentrációja is, amelyek viszont gátolják az inzulin kapcsolódását a sejtek megfelelő receptoraihoz. Az inzulinérzékenység megőrzésére és az inzulinrezisztencia kialakulásának megakadályozására a trigliceridszint csökkentése az egyik lehetséges megoldás.
Sztatinok: fontos a rendszeres szedése és konzultáció
Ha csökken a koleszterinszintünk, az nem jelenti azt, hogy önkényesen, orvosunk hozzájárulása nélkül abbahagyhatjuk a felírt sztatin szedését. A felmérések szerint a 65 év felettiek 25 százaléka az orvosi utasítás ellenére mégis hat hónapon belül leáll a számukra felírt sztatinok szedésével.
Ez több okból is rossz döntés – nem utolsósorban azért, mert a be nem vett sztatinok nem tudják alacsonyan tartani a koleszterinszintet. Ráadásul egyes tudományos kutatások eredményei arra utalnak, hogy a gyógyszer szedésének hirtelen abbahagyása veszélyes szövődményeket okozhat, például növelheti a szívinfarktus, az instabil angina és a stroke kockázatát.
Patkányokon végzett kísérletekben a szeradagolás hirtelen leállításának hatására megszűnt a nitrogén-monoxid termelése (ez a vegyület, mint ahogy már többször olvashattunk róla a korábbi cikkekben, gondoskodik arról, hogy az artériák fala sima és rugalmas maradjon, s a vérlemezkék összecsapzódási hajlamát is csökkenti).
Előfordulhat, hogy az Életmódjavító Program alkalmazása lehetővé teszi, hogy kevesebb vényköteles gyógyszert kelljen szedni, sőt idővel akár abba lehet hagyni azok szedését. Ámde sem hirtelen, sem fokozatosan ne álljunk le gyógyszereink szedésével anélkül, hogy megbeszélnénk kezelőorvosunkkal.
Mennyibe kerülnek?
A sztatinok hazánkban, csakúgy mint más országokban, vényköteles gyógyszerek. Az áruk viszonylag magas, de a társadalombiztosítás 85 százalékos támogatást nyújt ezekre az orvosságokra. Ha a megmaradó rész is gondot okoz, kérhetünk további gyógyszertámogatást a lakóhelyünk szerinti önkormányzattól vagy esetleg karitatív szervezetektől is.
Az árak várhatóan csökkenni fognak annak kapcsán, hogy egyre több generikus sztatinkészítmény kerül forgalomba. (A generikus gyógyszerek ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, mint az eredeti márkanéven forgalmazott szerek, de mivel lejárt a szabadalmi idejük, sokkal olcsóbbak.) Beszéljük meg orvosunkkal, ha gondot okoz gyógyszereink kiváltása, ő bizonyára segít olcsóbb megoldást találni.
Sztatinok: ismerjük meg a lehetséges kockázatokat is!
Mint minden gyógyszernek, a sztatinoknak is vannak hátrányaik. Noha rendkívül biztonságosnak tartják őket, hiszen rengetegen szednek sztatinokat már hosszabb idő óta, ritka esetekben problémákat is okozhatnak. A lehetséges mellékhatások közül a következők érdemelnek külön említést.
Izom- és vesekárosodás
Gyártója 2001-ben önként kivonta az amerikai piacról a cerivastatin nevű sztatint, mivel az USA-ból legalább 31, a szerrel összefüggésbe hozható halálesetről érkezett jelentés. Ezekben az esetekben a halált a rhabdomyolysis nevű állapot okozta, amelyre jellemző az izomsejtek lebomlása, és az így felszabaduló fehérjék a vesében halmozódnak fel.
Ez gátolja a veséket a méreganyagok vérből való kiszűrésében, s idővel veseelégtelenséghez és akár halálhoz vezethet. Tünetei: izomfájdalom, gyengeség, nyomásérzékenység, rossz közérzet, láz, sötét színű vizelet, hányinger és hányás. A fájdalom olykor csak egyes izomcsoportokban, máskor az egész testben jelentkezik.
Noha minden sztatin szedésekor előfordult – igen ritkán – rhabdomyolysis, a cerivastatin esetében a kockázat 16-80 százalékkal magasabb volt, különösen akkor, ha a szert nagyobb adagban használták, ha idősebbeket kezeltek vele, vagy ha együtt adták a gemfibrozil nevű, szintén a lipidszint csökkentésére alkalmazott gyógyszerrel. A többi sztatin kiváltotta rhabdomyolysis kockázata rendkívül kicsi, különösen olyankor, ha a gyógyszert önmagában szedik olyan személyek, akiknél nem állnak fenn a rhabdomyolysis rizikótényezői, például a vesekárosodás.
Jóval kevésbé súlyos az egyesek által tapasztalt izomgyengeség vagy -fájdalom. Ennek nagyobb a valószínűsége, ha a beteg elmúlt 80 éves, kis termetű vagy törékeny testalkatú, ha több szervrendszert érintő betegsége van (például krónikus veseelégtelenség), vagy ha többféle gyógyszert szed. Ilyen mellékhatások általában a sztatinokat szedők 5 százalékánál lépnek fel, s a szer elhagyásával rendszerint el is múlnak. Sok esetben meg is előzhetők Q10 koenzim szedésével.
Májkárosodás
A legtöbb más gyógyszerhez hasonlóan a sztatinokat is a máj bontja le. Ezért szükséges a sztatinok szedésének első néhány hónapjában rendszeresen ellenőrizni a májban termelődő bizonyos enzimek szintjét, vagyis el kell végeztetni az úgynevezett májfunkció-vizsgálatot. Korlátozni kell a sztatint szedők alkoholfogyasztását is, mivel az alkohol szintén megterheli a májat. A sztatintartalmú gyógyszert szedők 0,5-2 százalékánál fordul elő, hogy megemelkedik a májbetegséget jelző enzimek szintje. Ez a káros mellékhatás főként olyanok esetében tapasztalható, akik nagyobb adag sztatint szednek. A teljes májelégtelenség rendkívül ritka, és a gyógyszer adagjának csökkentése általában visszafordítja a súlyosan megemelkedett enzimszinteket.
Q10-koenzim-hiány
Amint már említettük, a sztatinok a jelek szerint csökkentik a szervezetben termelődő Q10 koenzim mennyiségét. Ez a koenzim nélkülözhetetlen a sejtek számára, mivel segíti az energia felhasználását. Ezért ha valaki sztatint szed, vegyen be naponta 100 milligramm Q10 koenzimet tartalmazó étrend-kiegészítőt.
Szürke hályog
A sztatinok önmagukban nem okoznak szürke hályogot. Ámde egy az Archives of Internál Medicine orvosi szaklap 2001. szeptemberi számában megjelent tanulmány szerint a simvastatin és az erythromycin nevű antibiotikum együttes szedése megnövelte a szürke hályog kialakulásának kockázatát. A kutatók úgy találták, hogy egyetlen, 10 napos antibiotikum-kúra is megduplázta ezt a kockázatot a sztatint szedők körében, két vagy több kúra után pedig már háromszorosára nőtt a kockázat. Ha sztatint szedünk, és valamilyen betegség miatt antibiotikumra van szükségünk, okvetlenül kérjünk tanácsot orvosunktól.
Idegkárosodás
Dán kutatók 500 000 dán polgár egészségügyi adatait elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a sztatinokat szedőknél megnő a polineuropátiának nevezett idegkárosodás kockázata. A perifériális neuropátia néven is ismert állapot gyengeséget, zsibbadást, a kéz- és lábfejben jelentkező fájdalmat, valamint járási nehézségeket okoz. A sztatinok egy éven át való szedése mintegy 15 százalékkal – ez 2200 páciensenként egy esetet jelent – növelte az idegkárosodás kockázatát; két évig vagy tovább tartó sztatinkezelés esetén pedig ennél nagyobb, 26 százalékos volt a kockázat növekedése.
A sztatinok és a rák
Az interneten évek óta keringenek olyan híresztelések, hogy a sztatinok szedése rákot okozhat. Forrásuk egy 1996-ban, a Journal of tbe American Medkal Association című szaklapban megjelent cikk, amely azt sugallta, hogy összefüggés lehet a rák, a sztatinok és a koleszterinszint csökkentésére használt fibrátok között.
A szerzők patkányoknak adagolták a kétféle szert, s azt tapasztalták, hogy ezekben az állatokban az átlagosnál gyakrabban alakult ki rákos daganat. Egyes esetekben az embernél alkalmazotthoz hasonló adag mellett is kialakult a rák. Két későbbi, nagyszámú sztatinszedő páciensen végzett vizsgálat azonban semmiféle összefüggést nem talált e gyógyszerek és a rákos daganatok között.
Sztatinok: más gyógyszerek csökkentik a hatását?
Egy érdekes tanulmány, amely megváltoztathatja az koleszterin problémákkal küzdők életét.
2001-ben a sajtó olyan hírektől volt hangos, hogy két antioxidáns – a C- és az E-vitamin – csökkentheti a sztatinok hatékonyságát. Mindennek egy tanulmány volt a forrása, amely ugyanabban az évben jelent meg az Atherosderosis, Thrombosis and Vascular Biology című szaklapban. A cikk szerzői 153, különösen alacsony HDL-szintű szívbeteget négy csoportra osztottak.
Az első csoport tagjai egy sztatint és niacint kaptak, a másodikba tartozók antioxidánsok – béta-karotin, C-vitamin, E-vitamin – és szelén keverékét, a harmadik csoportba sorolt alanyokat placebóval kezelték, a negyedik csoport pedig gyógyszert és antioxidánsokat is kapott.
Egy év elteltével a gyógyszereket és niacint szedőknél 34 százalékos LDL-szint-csökkenést és 25 százalékos HDL-szint-emelkedést mértek. Az antioxidánsokat és gyógyszereket használóknál az LDL-szint ugyanilyen mértékben csökkent, a HDL-szint emelkedése viszont csak 18 százalékos volt, ráadásul plakkjaik mennyisége 7 százalékkal nőtt, szemben a csak gyógyszeres csoportban észlelt 4 százalékos csökkenéssel. (A csak vitaminokkal és a placebóval kezelt csoportban szinte semmilyen változás nem volt észlelhető.)
Mit tehetünk?
Ez tehát azt jelenti, hogy kerülni kell az antioxidáns hatású vitaminokat és ásványi anyagokat, ha közben sztatinokat vagy egyéb koleszterincsökkentő gyógyszereket szedünk? Nos, a kutatási eredmények nem adnak egyértelmű választ erre a kérdésre. Ezért ha sztatint szedünk, szedjünk mellé Q10 koenzimet is, amely szintén antioxidáns, és a sztatinok csökkentik a szervezetben a mennyiségét.
Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, és igyunk sok zöld teát – ezek mind remek antioxidáns-források. Szedjünk naponta multivitamint is (ez elengedhetetlen része az Életmódjavító Programnak), amely általában mérsékelt mennyiségű C- és E-vitamint is tartalmaz. Egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a sztatinokat szedőknél bármiféle előnyt jelentene a nagyobb mennyiségű E- és C-vitamin szedése.
Veszélyes kombinációk más gyógyszerekkel
Bizonyos gyógyszerek a sztatinokkal együtt szedve növelhetik az izomkárosodás kockázatát. Közéjük tartozik például a gemfibrozil (más fibrátok kevésbé), a nikotinsav, a gomba elleni szerek közül az itraconazol, a ketoconazol és az összes többi olyan szer, amelynek azol a hatóanyaga, továbbá egyes antibiotikumok, mint az erythromycin és a clarithromycin, az immunszupresszáns hatású cyclosporin, a HIV-proteáz-gátlók, az olyan antidepresszánsok, mint a nefazodon, a kalciumcsatornablokkoló verapamil, valamint a szívritmuszavarok kezelésére használt amiodaron.
Kapcsolódó cikkek
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.