• kábítószer

A természetes kábítószerek titkai

A tudatmódosító hatású növények és gombák a használatukkal járó koc­kázatok ellenére – vagy talán éppen azok miatt – régóta izgatják az emberiséget. Többségük olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek a gyógyí­tásban és bizonyos vallási szertartásokban is hasznosnak bizonyulnak, bár túl nagy mennyiségben alkalmazva kifejezetten veszélyesek. Az orvostudo­mányi kutatások nyomán végre azt is kezdjük megérteni, hogyan fejtik ki hatásukat, és egyre biztonságosabb módszereket találunk a használatukra.

Kultúra és történelem

Dél-Amerika népei hosszú évszázadok óta rágcsálnak kokalevelet az éhség enyhítésére és állóképességük növelésére. A növényt az istenek ajándéka­ként tisztelték. Albert Niemann német tudós 1860-ban vonta ki a levelekből a kokaint, s a szert kimerültség és depresszió csillapítására használta.

A cannabis gyógyászati célú használatának első említését egy Kr. e. 2727-ből származó kínai kéziratban találták meg, amely székrekedés, malá­ria és ízületi gyulladás kezelésére ajánlja a szert. Kr. e. 600-ból származó óperzsa szövegek pedig „jó drog” (bhang) néven emlegetik a szárított cannabist. A mák termésének tokjából már az ókori sumerek is készítettek orvosságot a fájdalom csökkentésére, az óegyiptomi anyák pedig ópiumot adtak kisbabáiknak, hogy elaltassák őket. Nyugaton a 1 7. században kezd­ték élvezeti cikként használni, s ez vezetett el két nagy hatású fájdalomcsil­lapító szer, a morfium és a kodein kifejlesztéséhez.

Kr. e. 9000 körül készült észak-afrikai sziklafestményeken látható, hogy a pszilocibin – „varázsgomba” – hatását már az ősi kultúrák is ismerték. A dél-amerikai maja és azték civilizációkban ilyen gombákat hasz­náltak transzállapot előidézésére és az istenekkel való kommunikációhoz.

Orvosi felhasználások – ma és a jövőben

A kutatók egyre újabb lehetőségeket találnak a tudatmódosító hatású anya­gok gyógyászati alkalmazására, s az így kifejlesztett gyógyszerek hatékony­ságáról és biztonságosságáról klinikai vizsgálatokkal győződnek meg.

Változó szemlélet

A 21. század elejére már általánosan elismertté vált a cannabis gyógyító hatása. 2003-ban Kanada volt az első ország, ahol forgalomba került a növény orvosi célú felhasználásra szánt kivonata. Az Egyesült Király­ságban például a sclerosis multiplex egyes tüneteinek enyhítésére adható – természetesen csakis orvosi rendelvényre. (Magyarországon a gyógyszert nem törzskönyvezték.) A cannabisból előállított szereket vizsgálva most azt kutatják, meny­nyire hatásosak az idegi károsodások tüneteinek enyhítésére. Az már bebizonyosodott, hogy az álmatlan­ság, a szorongás és az étvágytalan­ság kezelésében segíthetnek.

Hatékony fájdalomcsillapí­tás

Az injekciós tű feltalálása után a morfium roppant népszerűvé vált, s széles körben alkalmazták szinte azonnal ható fájdalomcsillapítóként, egyebek közt szüléskor. Ma is kap­ható tabletta, csepp vagy bőrtapasz formájában. Hatását az agy fájdalomérző receptorainak gátlásá­val fejti ki, s gyakran használják műtéti érzéstelenítésre, illetve súlyos sérülések vagy rákos daganatok okozta heves fájdalom enyhítésére.

A mai kutatások fő célja

Olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek az opiátokhoz hasonlóan hatnak, de a szervezet nem válik toleránssá velük szemben, és függőséget sem okoznak. A világon ma már olyan nagy a morfium iránti kereslet, hogy a mákföldeket sok helyen nagy­üzemi körülmények között művelik. Európa több országában a budaka­lászi Gyógynövénykutató Intézetben nemesített magas alkaloidtartalmú mákfajtákat termesztik – ennek az intézetnek volt a munkatársa Kabay János és Kelp Ilona is, a morfium mákszalmából való kinyerésének technológiáját kidolgozó és 1931-ben szabadalmaztató házaspár.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.