• szívbillentyű-rendellenességek

Szívbillentyű betegség típusai, kialakulása és szövődményei

A szívbillentyű-betegségek

A szívbillentyű-betegségek száma az elmúlt évtizedekben a gazdasági, szociális fejlődés, a hatékony orvosi megelőzés következtében csökkent. A billentyűműtétek száma emiatt drasztikusan csökkent, helyettük a ko­szorúér-betegségek kerültek előtérbe. A szívben levő billentyűknek az a feladata, hogy a vér egy irányba áramolj ék. Megbetegedésük esetén a vér visszafelé áramlik (regurgitál), vagy a vér előre áramlása akadályozott, nagy nyomással kell a szívnek a szűkületen (stenosis) átpréselni. A billen­tyűbetegségek előbb-utóbb annyira megterhelik a szívet, hogy az kimerül és szívelégtelenség, ritmuszavar alakul ki.

Milyen típusai lehetnek?

A betegség két formája ismert: veleszületett és szerzett forma. A szerzett (a beteg élete folyamán kialakult) forma hátterében korábban a reumás láz állott, de ma már a degeneratív forma a gyakoribb. A reumás eredetű bil­lentyűbetegség hátterében a gyermekkorban elszenvedett reumás láz áll, melynek szövődményeként alakul ki, s felnőtt korban válik általában is­mertté. A gennykeltő baktériumok okozta fertőzések, főleg mandulagyul­ladások modern kezelése révén a reumás láz ritka. A kialakult reumás láz kezelése, után követése pedig jól megoldott, ellenőrzött a gyermekorvosi hálózatban. A degeneratív, elmeszesedett billentyűbetegségek megelőzé­sére egyértelmű sémák nincsenek.

Hogyan előzhetjük meg a kialakulását?

Ezek megelőzése az érelmeszesedés meggátolására vonatkozó elképzelések, úgynevezett rizikófaktorok csök­kentése révén lehetséges elsősorban (dohányzás mellőzése, diéta stb.), il­letve speciális gyógyszerek jöhetnek számításba.

A korai felismerés nagyon fontos, mert a szívsebészet rohamos fejlődése lehetővé teszi a műtéti megoldást, s azt a lehető legideálisabb időpontban kell elvégezni a szövődmények kialakulása előtt. A tünetmentes billentyű­betegségek felismerése gyermekorvosi, családorvosi feladat. A gyermekek követése megoldott, de a felnőttek esetében ez már csak akkor lehetséges, ha a beteg évente elmegy háziorvosához, s átesik az alapos szívhallgató­záson is.

Mire figyeljünk?

A billentyűbetegség ugyanis szívzörejben nyilvánul meg, a káro­sodott billentyűn való nehezített áthaladás vagy visszafelé való örvénylés következtében. A zörejek nem mindig szervi eredetű betegséget takarnak, azokat gyakran felgyorsult keringés okozza. A szívzörejek hátterében ma az általánosan elterjedt szívultrahang ad pontos diagnózist.

Mikor gondoljunk billentyűbetegségre?

Ha már a betegségnek tünetei vannak, azok elsősorban szívelégtelenségben, ritmuszavarban nyilvánulnak meg, a beteg fullad, a terhelést nem bírja, köhög, eszméletvesztése van, ritmuszavart érez.

A bekövetkezett betegség kezelése elsősorban műtéti, a gyógyszeres ke­zelés a műtét előtti állapotra vonatkozik, amíg a billentyűbetegség mű­tétre nem „érett”. A gyógyszeres kezelés a tünetek, panaszok kezelését jelenti elsősorban (pl. vízhajtó adása). Bizonyos körülmények között ballonos billentyűtágítás is lehetséges, ha például a billentyű nem me­szesedett el. Az időskori billentyűbetegségek műtéti megoldása során műbillentyűt ültetnek a betegbe, mely tartós, de a betegek állandó kar­diológiai gondozást igényelnek, vérröggátló kezelésben kell részesülni­ük életük végéig.

Mik lehetnek a szövődmények?

A billentyűbetegek egyik legsúlyosabb szövődménye, ha fertőzés, gyulladás éri a beteg billentyűt. Ezért az ilyen betegek gennyes, gyulladásos beteg­ségeit igen komolyan kell kezelni. A billentyűbetegeket eszközös, műté­ti, orvosi, fogászati beavatkozások előtt, alatt antibiotikus védelemben (profilaxisban) kell részesíteni. Banálisnak tűnő fogkő eltávolításakor is rengeteg kórokozó baktérium áramlik a vérkeringésbe, mely a beteg bil­lentyűt, szívbelhártyát fertőzve súlyos, életveszélyes állapotot hozhat lét­re, melynek gyógyszeres, műtéti kezelése nem egyszerű. A már beültetett műbillentyűvel élők még nagyobb veszélynek vannak kitéve, náluk még szigorúbb megelőző kezelést kell végezni orvosi beavatkozások során. A betegnek feltétlen szólnia kell a kezelést, beavatkozást, műtétet végző orvosnak, hogy szívbillentyűbeteg és milyen gyógyszereket szed tartósan.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.